Dör
| Dör | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Kistérség 2012-ig | Csornai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Dóczy Géza[1] | ||
| Irányítószám | 9147 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 685 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 60,31 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 11,01 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Dör
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Dör
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,6000°, k. h. 17,3000° | |||
Dör község Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Magyarország északnyugati részén, a Kisalföldön, a Rábaközben, Csornától 5 km-re délkeletre, a 85-ös főút déli oldalán fekszik. A Győr–Sopron(–Ebenfurth)-vasútvonal a község határának északi részét érinti. Vasúti megállóhelyén csak a személyvonatok állnak meg. Közvetlen buszjárat köti össze Csornával és Győrrel. A Csornán megálló gyorsvonatok, távolsági autóbuszjáratok kedvező közlekedési lehetőségeket biztosítanak a település lakóinak.
A Kisalföldet – benne Dör község határát is – az Alpokból jövő folyók töltötték fel a magukkal görgetett hordalékkal. Tengerszint feletti magassága 114-117 méter. A régi mocsarak helyén ma korszerűen művelt szántók, legelők, kaszálók sorakoznak. A Fertő–Hanság Nemzeti Park, melynek egyik leágazása a község határának keleti széléig nyúlik, sok mindent megőrzött a környék sajátos növény- és állatvilágából.
Története és mai élete [szerkesztés]
A település és környéke régészeti leletekben gazdag, újabb kőkorszaki, római, hun, longobárd, avar- és honfoglaláskori leleteket találtak. Első írásos említése 1220-ból ismert, "villa Deer" alakban. II. Endre király egyik okleveléből tudjuk, hogy a falu a győri várjobbágyoké volt. Az 1407-ben nemesített várjobbágyok között szereplő Benedek unokái Dörben adományt nyertek, és magukat birtokuk után jobbaházi Döryeknek kezdték nevezni. A Döryek mellett a falu a győri püspök és praediális nemeseinek[3] birtoka volt.
A Rábaköz török kori viszontagságai idején Dör sem mentesült a dúlások alól.
Az 1848–49-es szabadságharc döri hősi halottja Vecsey János.
A 19. században számos iparos dolgozott a községben: csizmadiák, takácsok, fazekasok. A század közepén Dör "fazekasok és cigányok lakhelye". A 150 éves fazekasdinasztia, a Völcsey-család ma is űzi a népi kismesterséget. Az első Völcsey vándorlevele 1863-ban kelt, a mai, negyedik nemzedéket képviselő Völcsey Lajos pedig 1990 óta készíti szép fazekait, cserépedényeit.
A két világháború 38, illetve 19 döri áldozatának az önkormányzat 1992-ben állított emléket.
1959-ben termelőszövetkezet alakult a községben. 1970-től a háztáji gazdaságok szerepe megnőtt. 1980-tól a már Rábapordánnyal közös szövetkezet gazdasági erősödésével a település anyagi helyzete javult. E szövetkezet ma is működik, de a városokba bejáró dolgozók, kétlakiak, munkások száma is megnőtt az elmúlt évtizedek során.
Szolgáltatások: háziorvosi szolgálat az 1971-ben épült orvosi rendelőben, posta, két vegyesbolt és egy italbolt. Intézmények: polgármesteri hivatal és óvoda. Az önkormányzat hivatala 2009 óta Barbacs és Acsalag községgel közösen, Barbacson működik (körjegyzőség). A falu iskoláját 2007-ben bezárták, az általános iskolás diákok Csornán tanulnak. 2002-től magánkézben lévő idősek otthona is működik a faluban.
A falu ünnepei a július végi falunap és a szeptember 9-i búcsú.
Címere, zászlaja [szerkesztés]
A falu 1992-ben alkotott címerében a csücskös pajzsban balra néző kardos oroszlán, a pajzs felett ötágú korona, alatta Dör felirat látható. A zászló színei a címer színeit követik: zöld és kék – a mezőgazdaság és a béke szimbóluma
Régi döri családi nevek [szerkesztés]
Beszprímy, Böröczky, Chapó, Dóczy, Etl, Fialka, Fövönyes, Gyönghe, Halász, Hatos, Hets, Horváth, Ihász, Kiss, Kormos, Lamperth, Márkus, Nágl,másként Szegfü, Plenár, Plájer, Porga, Szabó, Talabér, Termeczky, Varga, Vatay, Vecsey, Teveli, Török, Pölöskey, Turi, Szalay, Villig, Vörös, Völcsey, Mesterházy,
Látnivalók [szerkesztés]
Kisboldogasszony plébániatemplom [szerkesztés]
A katolikus templom 1714-ben barokk stílusban épült. Oltárképe és szószéke eredeti.
Páduai Szent Antal kápolna [szerkesztés]
A kápolnát 1899-ben Chapó Sándor és felesége Kiss Julianna döri birtokosok építtettek a temetőbe hálából, mert Szent Antal közbenjárására meggyógyult Sándor súlyos betegségéből. A kápolna alatt kripta van.
Keresztek a faluba [szerkesztés]
-Kőkeresztek ,Szentháromság szobor
Tájház [szerkesztés]
Dör,Szabadság utca 54
"Magas fák tövében pici ház, mely őrzi dédanyáink keze nyomát: a kemencében sült kenyér illatát, a fehérre meszelt tisztaszoba hangulatát. Dédapáink lábnyomát, a katonaláda nehéz súlyát, bőrcsizmák poros illatát. Mert ott vannak Ők a kerekes kút hűs vizében, virágokban és a szívünkben"
Források [szerkesztés]
- Szalay Béla.Otthonunk, Dör (Győr, 1994) ISBN 963-7586-31-8
- Szalay Béla: Dör. Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve. CEBA Kiadó, 1998. ISBN 963-9089-07-9
- Bedécs Gyula: Dör. A Rábaköz. B.K.L. Kiadó, Szombathely, 2002. ISBN 963-86193-7-6
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Dör települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Magyar katolikus lexikon, II. kötet: egyházi nemes; Szent István Társulat, 1996. ISBN 963-3608-08-2
További információk [szerkesztés]
- A község hivatalos honlapja
- Térképe
- http://artportal.hu/intezmenyek/falutorteneti_gyujtemeny_dor
- http://www.onkornet.hu/dor/
- http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=dor_
- http://www.dor.hu/node/3
|
|||||
