Dör

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dör
Dör címere
Dör címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Csornai
Kistérség Csornai
Jogállás község
Polgármester Dóczy Géza[1]
Irányítószám 9147
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 684 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 60,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 11,01 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dör (Magyarország)
Dör
Dör
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 36′ 00″, k. h. 17° 18′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 00″, k. h. 17° 18′ 00″
Dör (Győr-Moson-Sopron megye)
Dör
Dör
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén

Dör község Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország északnyugati részén, a Kisalföldön, a Rábaközben, Csornától 5 km-re délkeletre, a 85-ös főút déli oldalán fekszik. A Győr–Sopron(–Ebenfurth)-vasútvonal a község határának északi részét érinti, de a vasúti megálló már megszűnt, a személyvonatok sem állnak meg. Közvetlen buszjárat köti össze Csornával és Győrrel. A Csornán megálló gyorsvonatok, távolsági autóbuszjáratok kedvező közlekedési lehetőségeket biztosítanak a település lakóinak.

A Kisalföldet – benne Dör község határát is – az Alpokból jövő folyók töltötték fel a magukkal görgetett hordalékkal. Tengerszint feletti magassága 114-117 méter. A régi mocsarak helyén ma korszerűen művelt szántók, legelők, kaszálók sorakoznak. A Fertő–Hanság Nemzeti Park, melynek egyik leágazása a község határának keleti széléig nyúlik, sok mindent megőrzött a környék sajátos növény- és állatvilágából.

Története és mai élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település és környéke régészeti leletekben gazdag, újabb kőkorszaki, római, hun, longobárd, avar- és honfoglaláskori leleteket találtak. Első írásos említése 1220-ból ismert, "villa Deer" alakban. II. Endre király egyik okleveléből tudjuk, hogy a falu a győri várjobbágyoké volt. Az 1407-ben nemesített várjobbágyok között szereplő Benedek unokái Dörben adományt nyertek, és magukat birtokuk után jobbaházi Döryeknek kezdték nevezni. A Döryek mellett a falu a győri püspök és praediális nemeseinek[3] birtoka volt.

A Rábaköz török kori viszontagságai idején Dör sem mentesült a dúlások alól.

Az 1848–49-es szabadságharc döri hősi halottja Vecsey János.

A 19. században számos iparos dolgozott a községben: csizmadiák, takácsok, fazekasok. A század közepén Dör "fazekasok és cigányok lakhelye". A 150 éves fazekasdinasztia, a Völcsey-család ma is űzi a népi kismesterséget. Az első Völcsey vándorlevele 1863-ban kelt, a mai, negyedik nemzedéket képviselő Völcsey Lajos pedig 1990 óta készíti szép fazekait, cserépedényeit.

A fazekasmester háza

A két világháború 38, illetve 19 döri áldozatának az önkormányzat 1992-ben állított emléket.

Emlékmű, nem hősöknek, hanem áldozatoknak

1959-ben termelőszövetkezet alakult a községben. 1970-től a háztáji gazdaságok szerepe megnőtt. 1980-tól a már Rábapordánnyal közös szövetkezet gazdasági erősödésével a település anyagi helyzete javult. E szövetkezet ma is működik, de a városokba bejáró dolgozók, kétlakiak, munkások száma is megnőtt az elmúlt évtizedek során.

Szolgáltatások: háziorvosi szolgálat az 1971-ben épült orvosi rendelőben, posta, két vegyesbolt és egy italbolt. Intézmények: polgármesteri hivatal és óvoda. Az önkormányzat hivatala 2009 óta Barbacs és Acsalag községgel közösen, Barbacson működik (körjegyzőség). A falu iskoláját 2007-ben bezárták, az általános iskolás diákok Csornán tanulnak. 2002-től magánkézben lévő idősek otthona is működik a faluban.

A falu ünnepei a július végi falunap és a szeptember 9-i búcsú.

Címere, zászlaja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu 1992-ben alkotott címerében a csücskös pajzsban balra néző kardos oroszlán, a pajzs felett ötágú korona, alatta Dör felirat látható. A zászló színei a címer színeit követik: zöld és kék – a mezőgazdaság és a béke szimbóluma


Régi döri családi nevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Beszprímy, Böröczky, Chapó, Dóczy, Etl, Fialka, Fövönyes, Gyönghe, Halász, Hatos, Hets, Horváth, Ihász, Kiss, Kormos, Lamperth, Márkus, Nágl,másként Szegfü, Plenár, Plájer, Porga, Szabó, Talabér, Termeczky, Varga, Vatay, Vecsey, Teveli, Török, Pölöskey, Turi, Szalay, Villig, Vörös, Völcsey, Mesterházy,

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kisboldogasszony plébániatemplom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A római katolikus templom

A katolikus templom 1714-ben barokk stílusban épült. Oltárképe és szószéke eredeti.

Páduai Szent Antal kápolna[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kápolnát 1899-ben Chapó Sándor és felesége Kiss Julianna döri birtokosok építtettek a temetőbe hálából, mert Szent Antal közbenjárására meggyógyult Sándor súlyos betegségéből. A kápolna alatt kripta van.




Keresztek a faluba[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

-Kőkeresztek ,Szentháromság szobor

Tájház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dör,Szabadság utca 54

"Magas fák tövében pici ház, mely őrzi dédanyáink keze nyomát: a kemencében sült kenyér illatát, a fehérre meszelt tisztaszoba hangulatát. Dédapáink lábnyomát, a katonaláda nehéz súlyát, bőrcsizmák poros illatát. Mert ott vannak Ők a kerekes kút hűs vizében, virágokban és a szívünkben"

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Dör települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Magyar katolikus lexikon, II. kötet: egyházi nemes; Szent István Társulat, 1996. ISBN 963-3608-08-2

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]