Röjtökmuzsaj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Röjtökmuzsaj
Röjtökmuzsaj légifotó.jpg
Felsőbüki Nagy-Ürményi-kastély
Röjtökmuzsaj címere
Röjtökmuzsaj címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Kistérség Sopron–Fertődi
Jogállás község
Polgármester Kiss József[1]
Irányítószám 9451
Körzethívószám 99
Népesség
Teljes népesség 440 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 28,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 15,86 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Röjtökmuzsaj (Magyarország)
Röjtökmuzsaj
Röjtökmuzsaj
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 33′ 23″, k. h. 16° 50′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 23″, k. h. 16° 50′ 07″
Röjtökmuzsaj (Győr-Moson-Sopron megye)
Röjtökmuzsaj
Röjtökmuzsaj
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén

Röjtökmuzsaj (horvátul Rujtuok[3]) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Sopron–Fertődi kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Soprontól délkeletre mintegy 30 km-re fekszik. A 85-ös fő közlekedési, Győrt Sopronnal összekötő útról Fertőszentmiklós és Pereszteg között ágazik le a FertőhomokLövőKőszegi út, amelyen déli irányban haladva mintegy 6 km után az első község Röjtökmuzsaj.

Éghajlata mérsékelt égövi, kedvező, csapadékos, jó adottságú a mezőgazdasági termeléshez. Állattartásra kiválóan alkalmas erdőterülete miatt gazdag a vadállomány. Levegője tisztaságának gyógyító erőt tulajdonítanak.

Története és mai élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Röjtök és Muzsaj egyesítéséből keletkezett 1928-ban.

Az új községháza

Muzsajt 1232-ben, Röjtököt 1265-ben említi az első középkori írásos forrás. Középkori birtokosaik a Muzsay és Vághy családok.
Muzsaj valószínűleg a török 1529. évi átvonulása alkalmával teljesen elpusztult. Új birtokosa, Dóczy Simon 1549-ben 4 jobbágykaput kitevő néppel újjátelepítette. A 16. század közepén a Dóczy-család az egyetlen birtokos, mellette 1564-ben megjelennek a Chernelek, a század végére pedig a környékbeli birtokos családok legtöbbje megveti a lábát egy-két vásárolt vagy házassági kapcsolat útján szerzett muzsaji jobbágytelken. A birtokok széttördelése olyan gyors ütemben haladt, hogy 1600-ban már 6 család volt jobbágytalan egytelkes nemes. 1635-ben a Muzsajon lakó nemesség és jobbágyok közös megegyezéssel írásban fektették le a község igazgatására, az igazság kiszolgáltatására vonatkozó rendszabásukat.

Múzeum a vízimalomban
A kastélyszálló
A Szidónia kastélyszálló

A községbe menetrendszerű autóbuszjárat közlekedik. A faluban a vezetékes ivóvíz, elektromos hálózat, gázvezeték, szennyvíz-csatorna, telefon már kiépült. Óvoda működik a faluban. A szociális alapellátások biztosítottak. Könyvtárral rendelkezik a község.

A község lakossága szinte teljes egészében római katolikus vallású, hagyományai is a valláshoz kötődnek. A rölytökmuzsaji Mária-kegyhely egy katolikus búcsújáró hely. A Mária kegyszobor búcsúnapja – Kisboldogasszony – előestéjén énekkel és imádsággal a község és környéke lakói késő éjszakába nyúló körmeneten vesznek részt. Ezt a hagyományt Röjtökmuzsajon „Mária keresésnek” nevezik.

A község a Fertőmenti Térségi Régió tagja. Partnerközségeikkel évente közös rendezvényeiken találkoznak. A fő megélhetési forrást a mezőgazdaság, erdőgazdaság ill. az állattartás jelenti. A termelőszövetkezet megalakulása előtt a kisparaszti gazdálkodás volt a jellemző. Az utóbbi években megnőtt a vállalkozások száma. Az erdőgazdaság részvénytársaság formájában működik, jelentős exporttevékenységet folytat. A Fajtakísérleti Állomás az országos fajtaminősítési programban jelentős helyet foglal el. A helyi munkalehetőségek az átlagosnál jobbak. A kastélyszálló egyben munkahelyteremtő.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus templom (búcsújáróhely) – Kívül, belül romantikus épület. 1524-ben említik először. 1651-ben a püspöki látogatás jegyzőkönyve szerint jó karban van, de 1683-ban a Bécs ostromára vonuló török csapatok felgyújtják. 1760-ban a templomot újjáépítik, 1879-ben lebontják és a soproni Handler Nándor építész tervei alapján neogótikus stílusban felépítik mostani formájára. A templom fából faragott Mária szobra a hagyomány szerint a burgenlandi Vimpác minorita templomából került ide. A ma is nagy köztisztelettel körülvett kegyszobor története 1496-ban kezdődött, amikor a Vimpác (Wimpassing) község hívei templomot építettek. A templom elkészült, csak az oltárkép hiányzott. Ekkor történt, hogy a Lajta folyó partján dolgozó parasztok egy szép Szűz Mária szobrot találtak. Ezt a szobrot tették az oltárra. A szépen faragott szobor kezdettől fogva nagy tiszteletnek örvendett nemcsak a falu, hanem az egész környék lakói részéről. A legenda szerint 1529-ben a Bécs alól visszavonuló törökök egyik parancsnoka magával vitte a szobrot. Útközben súlyosan megbetegedett, már-már halálán volt, amikor az egyik magyar fogoly, egy egyszerű kondás azt tanácsolta neki, hogy küldje vissza a szobrot, és akkor meggyógyul. A basa az intésre hallgatva megbízta a foglyot, hogy vigye vissza a Szűzanya szobrát. Amint a szobor elkerült tőle, a basa azonnal meggyógyult. Vimpácon a szobor csodálatos visszatérése nagy örömet okozott. Mind több és több zarándokcsoport jött ide. Ezzel egyidejűleg a templom alatt forrás fakadt, melynek vizétől sokan meggyógyultak. 1587-ben kolostor épült a kegyhelyen, amely először a ferenceseké volt, majd 1628-tól a minoriták vették át. Amikor II. József feloszlatta a szerzetesrendeket, és a minoritáknak is el kellett hagyniuk Vimpácot, a kedves kegyszobrot legnagyobb jótevőjüknek, Gévay Máriának a gondozására bízták. Évek múlva a szobor Végh Anna birtokába került, aki Röjtökre hozta és a templomnak ajándékozta a vimpáci Szűzanyát. Szely Imre plébános a szobrot Földessy szobrászművésszel megvizsgáltatta. Kiderült, hogy a szobor valami ritka, itt nálunk ismeretlen, igen kemény fából készült. A gyakori imameghallgatások hatására a győri püspök 1811-ben megengedte, hogy a kegyszobor a templom főoltárára kerüljön nyilvános tiszteletre. A kegytemplom főbúcsúja Kisboldogaszony ünnepét követő vasárnapon van.
  • A Felsőbüki Nagy-Ürményi-kastély – Eredetileg a Széchényiek egyszerű udvarháza volt, 1770 körül Felsőbüki Nagy-család kastéllyá alakította. 1910-ben Hans Mayer bécsújhelyi építész átformálta. Versegi Nagy Elek 1925 táján az egész kastélyt korszerűsíttette és a parkot is újjáalakíttatta. A park dísze a kastély főbejárata előtt álló hatalmas feketedió, amelynek átmérője az 1 méternél nagyobb.
  • A Muzsaj határában Szent István korabeli templom maradványai találhatók.
  • Az Ikva holtágán vízimalom (múzeum, vendégfogadó)
  • Kiskocsma (vendéglátóhely)

Verseghy Nagy- kastély

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Röjtökmuzsaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd 1998) Kelemen Endréné irása lett átdolgozva.