Beled

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az azonos nevű ausztriai település szócikkét lásd itt
Beled
Beled címere
Beled címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Kapuvári
Jogállás város
Polgármester Major Jenő (független)[1]
Irányítószám 9343
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 2672 fő (2014. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség 100,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 26,47 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Beled (Magyarország)
Beled
Beled
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 27′ 58″, k. h. 17° 05′ 59″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 58″, k. h. 17° 05′ 59″
Beled (Győr-Moson-Sopron megye)
Beled
Beled
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Beled weboldala
Az általános iskola
A vállalkozások utcája

Beled város Győr-Moson-Sopron megyében, a Kapuvári járásban található. A második kísérletre, 2009. július 1-jétől nyilvánították várossá, több évtizedes fejlődéssel megalapozva azt, a városavató szeptember 12-én volt megtartva.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Rábaköz délnyugati települése, a 86-os főútvonal északi oldalán fekszik, a Kis-Rába (csatorna) átfolyik a településen. Vasútállomása Beleden, vasúti megállóhely Vicán van a Szombathely–Csorna-Hegyeshalom-vasútvonalon. Távolsági autóbuszjáratok sűrűn közlekednek Kapuvárra, Csornára és Szombathelyre.

A terület többszöri, földtörténeti korszakonkénti süllyedést a beledi téglagyár fejtőjében 3-4 eltemetett fosszilis talajréteg mutatható ki. A sík vidéket a Rába és a Répce mellékágai agyagos öntéseiborítják. 1-3 méteres mélységben kavics is található itt, amit a Rába rakott le.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község a nevét az Osl nemzetségben gyakori Belud személynévről kapta. Okleveles forrásokban első említése 1230-ra tehető. Középkori birtokosai az Osl nemzetségből leszármazott családok: Ostffyak, Csornaiak, Kanizsayak és a csornai prépostság. 1536-ban a Nádasdyak, majd 1681-től az Esterházyak birtoka.

Az 1594. évi török pusztítás elérte a falut is, de az újjátelepítés hamarosan megindult. A 17. század elején Cziráky Mózes megszerezte a község nagyobb felét, és megalkotta a Cziráky-birtoktestet. A fölaprózott nemesi ingatlanokon pedig a jobbágytalan, egytelkes nemesek kezdtek gyökeret verni.

1990. január 26-án a 16-os oldalszámú MiG–23UB-val Beled mellett a MiG-21 típusról frissen átképzett Reinhardt Róbert százados és az őt a vizsgafeladaton ellenőrző Bakó Ferenc ezredes a repülés 5. percében lezuhant. Mindketten meghaltak.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főutcán található Barthodeiszky-kastély a 19. század végén épült, Schöne német mérnök tervei alapján. (Ma az általános iskola található benne.)

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • dr. Fekete Mátyás: Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Szekszárd, 1998) ISBN 963-9089-07-9

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Beled települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). valasztas.hu. Országos Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2014. december 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Róbert Sándor, Simon: Volt egyszer egy MiG-23 Flogger század. (Hozzáférés: 2010. április 11.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]