Vásárosfalu
| Vásárosfalu | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Kistérség 2012-ig | Kapuvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Molnár Sándor (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 9343 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 160 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 38,10 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 4,20 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Vásárosfalu
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Vásárosfalu
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,4500°, k. h. 17,1167° | |||
Vásárosfalu község Győr-Moson-Sopron megyében, a Kapuvári kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Magyarország északnyugati részén, a Rába folyótól 4 km-re helyezkedik el. Vásárosfalu a megye délkeleti részén, a Rábaközben, a kapuvári sík kistájon helyezkedik el. Kapuvártól keletre 18 km, Csornától pedig 25 km távolságra. Éghajlata mérsékelten meleg és az országhoz képest csapadékosabb (636 mm). A legközelebbi vasútállomás a falutól 3 km-re, Beleden van. A 86-os főútvonal (Csorna-Szombathely) 1,2 km-re halad el a település mellett, ezért gépjárművel könnyen megközelíthető. A buszközlekedés jó, sűrűn indulnak járatok a szomszédos városokba.
Története és mai élete [szerkesztés]
* Egy 1381. július 24-én kelt oklevél említi először a települést Németfalu néven A település területén talált római kori pénzek és a népvándorlás kori lelet jelzi, hogy régóta lakott hely lehetett. A középkorban az Osli-nemzetség birtokaként tűnik fel a falu. Herbort, a nemzetség egyik tagja, IV. Béla engedélyével emelt várat a Linkó mellett, amit ma Keszeg-érnek neveznek. Első írásos említése 1381-ben a győri káptalannál készült oklevélben maradt fenn. Ebben mint Németfalut említik, amit az Osli-család tagjai egymásnak zálogba adtak.
* Az 1500-as években a Kanizsaiak, majd a sárvári Nádasdyak 1681-től az Esterházyak a környék legfőbb birtokosai A későbbi oklevelekben, hol Németfalu, hol Vásárosfalu megjelöléssel szerepel. 1439-ben Ostfy János, az Osli-nemzetség leszár-mazottja 10 jobbágytelket és a Rábán lévő malmot a csornai prépostságnak adományozta. A XV. század első felében a falu a Kanizsayak birtokába került. 1536-ban házasság útján Nádasdy Tamás szerzi meg. Nádasdy Ferenc kivégzése után 10 évre a kincstár kezelésébe került, végül 1681-től az Eszterházy-család birtokolta. 1945-ben megalakult a földosztó bizottság és a miklósmajori Eszterházi-birtokból 31 főnek osz-tottak földet. A faluban működő pár-tok közül a Nemzeti Paraszt Párt volt a legerősebb, utána a kisgaz-dapárt rendelkezett a legnagyobb tagsággal. Az 1950-es évek agrár-politikája, a kötelező beszolgáltatás erősen sújtotta a lakosságot. A gazdák közül 9 családot minősítettek kuláknak. 1955-ben Takács Gyula vezetésével megalakult a he-lyi Nemzeti Bizottság. Ekkor egy teherautónyi élelmiszert gyűjtöttek össze és küldtek a fővárosba a falu lakói. Fegyveres összecsapásra nem került sor. 1959-ben az újabb téeszesítés során alakult meg 86 taggal a Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezet 516 kh földterületen. Kezdetben az állatállományt ma-gánistállókban helyezték el és csak 1961-ben épült meg a téesz saját istállója. 1962-ben a vásárosfalui és a rábakecöli téesz összevonásával megalakult a Rábamenti Termelőszövetkezet. Az 1950-es években megindult a fiatalok vá-rosokba költözése, ami az urbani-záció hatásaként tovább erősödött. Amikor az összevont téesz meg-alakult, az aktív tagok száma már 10-15 főre csökkent. Jelenleg 152-en élnek a faluban. A népesség életkor szerinti megoszlása is kedvezőbben alakult, mivel a fiatalok és az aktív keresők együttes száma felülmúlja a nyugdíjasok számát. A faluban 85 evangélikus és 69 katolikus él.
* A második világháború során a lakosság megtizelődött 1950-ig a falu önálló közigazgatással rendelkezett. Ekkor ös szevonták Edvével és megalakult az Edve Vásárosfalu Közös Tanács Edve székhellyel. 1966-tól a két falu Rábakecöllel alkotott közös tanácsot. Végül 1973-ban a Beled Nagyközség Közös Tanácsának társközsége lett. 1990-ben az ön-kormányzati választások nyomán, Vásárosfalu újra önálló lett és Beled, Dénesfa és Edve községekkel közös körjegyzőséget hozott létre. A megalakuló önkormányzatot független és kisgazdapárti képviselők alkották. A kisgazdapárt helyi szervezetének megszűnése után a falu ügyeit függetlenek intézik. Az önkormányzat nehéz körülmények között gazdálkodik. A lakosok alacsony jövedelme miatt helyi adó bevezetésére jelenleg nincs lehetőség. A költségvetés a működtetést és minimális fejlesztést teszi lehe-tővé. A közeljövő feladata a közművesítés miatt megrongálódott utak helyreállítása és játszótérépítés. A falu fejlődését a falusi turizmus feltételeinek megteremtése és kiaknázása biztosíthatná. Ennek érdekében tervezik az utak korszerűsítését, kerékpárút építését, kemping és egy szabadidő központ megvalósítását. A fiatalok letelepedését kedvezményes telekvásárlással és lakásvásárláshoz nyújtott pénzügyi támogatással segítik. Vásárosfalu a Kis-Rábamenti Térségfejlesztési Társulásnak, valamint a Kapuvárt és környékét ösz-szefogó Turisztikai Egyesületnek tagja.
* 1990-től ismét önálló település 1874-ben épült meg a község iskolája, ahol az alsó tagozatosok tanultak, míg a felsősök Beledre jártak. 1969-ben megszüntették az iskolát és ettől kezdve a gyerekek Rábakecölbe jártak iskolába és óvodába. A volt iskolaépület jelenleg evangélikus imaház. 1962-ben adták át a kultúrházat, amit 1992-ben, az igényeknek megfelelően, kibővítettek. Itt kapott helyet a 2000 kötetes könyvtár, az orvosi rendelő, az idősek klubszobája, valamint az önkormányzati iroda. 1956-ban bevezették a villamos áramot. A házak legnagyobb részébe bekötötték a vízvezetéket. Befejeződött a föld-gáz bevezetése és a háztartások 87%-át kapcsolták rá. A lakások fe-lébe bevezették a telefont, 1994-ben korszerű digitális telefonrend-szerbe kapcsolták a települést. Folyamatban van a szennyvízcsatorna építése. Megoldott a szilárd hulladék összegyűjtése és szállítása.
A megélhetést, hosszú időn keresztül, a mezőgazdaság biztosította. Az 1990-es években a kárpótlás során a község külterületét alkotó 386 hektárból 210 hektár került magántulajdonba. Jelenleg 2 családi mezőgazdasági vállalkozás működik. 13-an továbbra is a termelőszövetkezetben dolgoznak. A falu többi lakója számára a földművelés, állattartás, kertészkedés jövedelemkiegészítésnek számít. Jelenleg búza, tavaszi árpa, cukor-répa termesztése folyik. A 70-es évektől terjedt el az uborkatermesz-tés. Vállalkozók bérlik a beledi ÁFÉSZ tulajdonában lévő élelmiszer- és italboltot. . Az említetteken kívül egyéb munkalehetőség nincs, ezért az aktív dolgozók nagy része a megye városaiba jár dolgozni.
A művelődést, kikapcsolódást a könyvtár és a kultúrház szolgálja. Kirándulóknak, horgászoknak a Rába közeli hullámtere és a környéki bányatavai nyújtanak lehető-séget. A faluban az orvos minden héten kedden rendel, más napokon Rábakecölbe kell menni. A védőnő Beledben, az állatorvos pedig Rábakecölben működik. Vásárosfalu lakossága aktívan részt vesz a közéletben. Egy évben több ren-dezvényt és ünnepséget is tartanak (farsangi bál, anyák napi műsor, karácsonyi gyermekműsor). Az egész falut megmozgatja a hagyományos Szentháromság napi búcsú. Számos régi hagyományt és játékot is megőriztek. Így például a húsvéti locsolást, tojásdobást, bilickézést (métázás), a cakkozást (vonalra dobás).
Látnivalók [szerkesztés]
- az evangélikus imaház és harangláb,
- a katolikus templom,
- parasztbarokk lakóház.
Forrás [szerkesztés]
Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből Néma Zsolt irásának felhasználásával.
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Vásárosfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
További információk [szerkesztés]
|
|||||
