Lébény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lébény
Lébény címere
Lébény címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Mosonmagyaróvári
Kistérség Mosonmagyaróvári
Jogállás város[1]
Polgármester Kovács Gábor[2]
Irányítószám 9155
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 3137 fő (2014. jan 1.)[3]
Népsűrűség 38,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 81,37 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lébény (Magyarország)
Lébény
Lébény
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 44′ 010″, k. h. 17° 23′ 25″Koordináták: é. sz. 47° 44′ 010″, k. h. 17° 23′ 25″
Lébény (Győr-Moson-Sopron megye)
Lébény
Lébény
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén

Lébény (németül Leiden) város Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lébény a Hanság és a Mosoni-síkság határán fekszik, Győrtől (északnyugatra) 26 kilométerre, Mosonmagyaróvártól (délkeletre) 19 km-re, a 1-es út, az M1-es autópálya és a Budapest–Győr–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal mellett.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lébényi templom

Lébény területe az őskortól kezdve folyamatosan lakott hely volt. Az újabb kőkortól a bronz- és vaskoron keresztül követhetjük itt az ember nyomait. A késői vaskorban itt élt kelták lakóházmaradványait is feltárták az ásatások során. Amikor időszámításunk szerint 9-ben Tiberius, a későbbi császár, meghódította Pannóniát, a mai Lébény területén katonai tábort és polgári települést létesített. A rómaiakat felváltó hunok után gótok, majd longobárdok éltek a vidéken, őket az avarok követték. Ezt a kereszténnyé lett avar népességet, s az idők folyamán közéjük szivárgott kisszámú szlávot találták itt honfoglaló őseink a 9.10. század fordulóján. Az ismételt ásatások során feltárt régészeti leletek egyértelműen bizonyítják, hogy a környék, s maga Lébény is, a honfoglalás idején is lakott hely, nem is jelentéktelen település volt.

A középkorban már 1208-ban említették a települést, nevét akkor már Libin-nek írták.

Az rk. templom
A műemléktemplom alaprajza
A műemléktemplom metszetrajza
Szent Jakab plébániatemplom légifotón

1529-ben a Bécs ellen vonuló török csapatok felgyújtották a templomot, amelynek kőboltozata beomlott. A romos templomot, és monostort a bencések elhagyták és biztonságos helyet keresve a győrszentmártoni apátságba vonultak. 1631-ben egy végrendeletnek köszönhetően a templom, a monostor a jezsuiták tulajdonába került, akik felújították a romos épületeteket. 1683-ban a törökök feldúlták a kolostort és felégették a falut, amelyet újra a jezsuiták újítottak meg. Időközben a község lakosságát súlyos pestisjárvány tizedelte.

1805-ben kilenc francia huszár jelent meg Lébényben, és az 1809-es kismegyeri csatát követően 170 francia eltartásáról kellett gondoskodnia a lakosságnak. 1836-ban a jobbágysors zendüléshez vezetett, eredménytelenül, hiszen a hatóságok az elégedetlenkedőket börtönbüntetésre ítélték. 1841-ben tűzvész emésztette a községet, leégett 96 ház a hozzátartozó melléképületekkel, istállókkal együtt. Nagy károkat szenvedtek a középületek, a két iskola és a két (római katolikus Szent Jakab és az evangélikus) templom is. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban 160 férfi harcolt, az otthon maradottakat kolera tizedelte. Az 1850-es években Sina János cukorgyárat hozott létre, amely a századfordulóig üzemelt.

A századfordulón nagy fellendülés jellemzi Lébényt, előrelépés történt a szántóföldi növénytermesztésben, később minőségi állattenyésztés vette kezdetét. A fellendülést az első világháború szakította meg, amely sok anyagi és emberi áldozatot követelt a falutól: 300 fiatal frontszolgálatos közül 170-en veszítették életüket a harcmezőkön A két világháború közti időszakban a lébényi parasztságot a 2600 holdas Wenckheim-birtok fojtogatta, az uradalom azonban az 1929-es gazdasági világválságot követően eladósodott.

A második világháború a település számára is súlyos veszteségeket okozott, 1944 nyarán 10 zsidó családot hurcoltak el, a háborúban elesettek száma 129 fő. A front áthaladását követően megalakult Földosztó Bizottság és Wenckheim Pál földbirtokát 480 család között osztották szét.

Államigazgatásilag Lébény önállóan működött 1973-ig, amikor egyesült Mosonszentmiklóssal, és a Lébénymiklós nevet vette fel, majd 1979-ben Mecsér is csatlakozott társközségként. Mosonszentmiklós 1988. december 31-én, Mecsér az 1990-es önkormányzati választások után vált külön. Lébény újra önálló nagyközségként működik, önálló óvodát, iskolát üzemeltet

1963-ban, majd 1966-ban felépült a gimnázium épülete is, az oktatás 1977-ig működött.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15. napján városi címet kapott.[4]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Benedek-rendi apátsági templom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu története elválaszthatatlanul összefonódik az itteni műemléktemplom történetével. A templom első okleveles említése 1199-ből való, amikor a birtokot Imre király visszaadta Saul kalocsai érsek Poth és Chepán nevű testvéreinek. A már meglévő monostor birtokjogát az 1208-as keltezésű oklevél erősíti

A Győr nemzetségbeli testvérek végrendeletileg a Benedek-rendi szerzetesekre hagyják a monostort, és a Idősebb Szent Jakab apostol tiszteletére épített kéttornyos, háromhajós, háromapszisos nemzetségi templomot. A szláv névadás szerint Lybin (Lebenj)-nek nevezett falut a tatárok pusztították el 1242-ben, de a templomot nem tudták bevenni. 1271-ben a cseh Ottokár király hadai pusztítása nyomán csak a templom és az apátsági épület maradt meg. A falu az apátsági birtokkal együtt ezután az óvári várbirtok urainak kezébe került, majd 1478-ban Mátyás király visszaadta a birtokot a Benedek-rendieknek.

A templom A Hédervári család adományaként - 1202-1208 közt épült apátsági temploma talán elsőnek fogta össze a magyarországi román stílusalakulást a bencések jellegzetes módján.

Alaprajza keletelt, háromhajós, keresztház nélküli, hajónként egy vonalra helyezett félkörös szentélyekkel záródik. Felépítése bazilikális, átmenő boltozatú (a XVII. században megújított boltozattal), két nyugati toronnyal, kegyúri karzattal, fő- és déli oldalkapuval. A tornyok alsó szintje - a hazai elrendezésre jellemzően - a templomtérbe kapcsolódott, és csak az északi toronyba utólag beépített lépcső miatt falazták el az egyiknél.

A megrongált templom barokk sisakokat kapott, 1858-65 és 1872-79 közt pedig Essenwein nürnbergi építész purisztikus elvek szerint restaurálta, tornyait csürlős sisakképzéssel számottevően felmagasította.

Figyelemre méltó a zárt épülettömegének tömör megjelenése, mely különösen az apszisok felől világosan érzékelteti a belső tér bazilikális, és szentélyekkel bővülő alakítását. Ez az egyszerű, félreérthetetlen kifejezésmód olasz befolyás érvényesülését mutatja, az egyébként szinte ugyanolyan mértékben érzékelhető francia hatással szemben. Mértéktartó, inkább szűkszavú falfelületeiből leghangsúlyosabban gazdag tagozású és díszítésű főkapuzata emelkedik ki, mely az esztergomi kapu-típus magasfejlettségű képviselőjeként értékelhető

Az apátsági rendház a török hódoltság alatt elpusztult.

További nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Evangélikus templom
  • Szent Antal kápolna
  • Temetőkápolna
  • Pálos rendház
  • Szent Flórián emlékmű
  • Nepomuki Szent János szobor
  • I. világháborús emlékmű
  • II. világháborús emlékmű
  • Római mérföldkő
  • Millecentenáriumi emlékoszlop
  • Millenniumi kettős kereszt
  • Szent István szobor

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás és Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gerevich Tibor: Magyarország román kori emlékei. (Die romanischen Denkmäler Ungarns.) - Bp. (1938): Egyetemi nyomda.
  • Rados Jenő: Magyar építészettörténet (p. 86.) - Bp. 1961. Múszaki K - ETO 72(439)091

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 2013. július 15-étől város.Lébény újra város lett Kisalfold.hu, 2013-07-16.
  2. Lébény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  3. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  4. A köztársasági elnök 325/2013. (VII. 10.) KE határozata városi cím adományozásáról (pdf). Magyar Közlöny 2013. évi 118. szám, 64033. oldal, 2013. július 5. (Hozzáférés: 2013. július 13.)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lébény témájú médiaállományokat.