Valla
| Valla (Wallern im Burgenland) | |||
 | |||
| Harangláb Vallában | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Burgenland | ||
| Rang | mezőváros | ||
| Járás | Nezsideri járás | ||
| Alapítás éve | 1269 | ||
| Polgármester | Helmut Huber (SPÖ) | ||
| Irányítószám | 7151 | ||
| Körzethívószám | 02174 | ||
| Forgalmi rendszám | ND | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1702 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 56 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 120 m | ||
| Terület | 33,9 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 43′ 42″, k. h. 16° 56′ 14″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 42″, k. h. 16° 56′ 14″ | |||
| Valla weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Valla témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Valla (németül Wallern im Burgenland) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nezsideri járásban.
Fekvése[szerkesztés]
5 km-re északra fekszik a Hansági-főcsatornától és az osztrák-magyar határtól. 2012-ben kerékpárút épült létesült Kapuvárra.
Története[szerkesztés]
A régészek területén honfoglalás előtti vastelepet tártak fel. A települést 1269-ben "Bala" alakban említik először abban az adománylevélben, melyben Götsch Lambert a győri székeskáptalan mint hiteleshely előtt 150 hold földet hagyományoz a borsmonostori cisztercita apátságnak. Egy 1349-ben szintén a győri székeskáptalan előtt kelt oklevél szerint az Osli nembeli Viczai Miklós fiai Tamás és János 20 évre elzálogosítják a Sopron vármegyében fekvő "Bala" és "Lobl" birtokaikat Belyd mesternek Hoflyng János fiának. A későbbi oklevelekben a település "Bollern, Walla, Valla, Walarn, Balla, Walern" változatokban szerepel mint az Osli nemzetség birtoka. A település korábban nem azon a helyen állt ahol most, hanem attól keletre fél óra járásra a mocsárban. Ezt a helyet a helyiek ma is "Altes Dorf", azaz régi faluként nevezik, ahol az egykori falu templomának és házainak maradványai még mindig láthatók.
A mai települést 1498-ban "Wallern" néven említi először oklevél, mint Fraknó várához tartozó falut. 1622 és 1865 között az Eszterházyak birtoka volt. 1709 körül a kuruc háborúk hatására a falu újra sok szenvedést élt át. Erre az időre emlékeztet az a mintegy 1500 méter hosszú fal, mely északnyugatra húzódik. Egykor a települést kettős fal övezte. 1709 január 14-én a német lakosság a császári dragonyosokkal egy ideig még megvédte a falut, de azt később mégis fel kellett adni. A mai Valla első, még torony nélküli templomát 1730-ban építették. 1734-től önálló plébánia lett, előtte Pomogyhoz tartozott. 1760-ban a templomot 17 méterrel meghosszabbították és ekkor épült tornya is. A Főtér óratornyát 1784-ben emelték. 1809-ben a francia megszállás okozott újabb szenvedést a falunak. 1848-ban a lakosság elmenekült a magyar honvédsereg elől, csak az öregek maradtak otthon. Ugyanebben az évben kolerajárvány tört ki, melynek 80 halálos áldozata volt, ez akkor a lakosság ötödét jelentette.
Vályi András szerint " VALLA. Német falu Mosony Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik n. ny. Magyar Óvárhoz 4, Nizsiderhez 585pedig 5 órányira; határja 2 nyomásbéli, fekete homokos földgyében búza, rozs, tavaszi is terem; a’ Hanságban vagynak meglehetős réttyei, tavaiban halászattya, nádgya, és gyékénynek való kákája; szép fiatal erdeje van, mellyhez tsupán télen férhetnek, midőn fagyok vannak; hallal is kereskednek némellyek; piatzok Nizsiderben, és Ausztriában."[2]
Fényes Elek szerint " Valla, német falu, Moson vmegyében, a Hanság mellett, 903 kath. lakossal, paroch. templommal. Határa róna és lapály, fekete és szíkes föld. A lakosok birnak 36 urbéri telek után 600 hold második, 480 h. harmadik, 200 h. negyedik osztálybeli szántóföldet, 260 h. rétet. Nádló rétje, hala, vizimadara nagy bőséggel. Birja hg. Eszterházy, s ut. p. Moson."[3]
1875-ben emelték a Főtér Mária-oszlopát. 1875 és 1914 között 70 család és mintegy 200 más lakos vándorolt ki Amerikába. 1881-ben nagy tűzvész pusztított, melyben a Főtér sok háza is leégett. 1897-ben megnyílt a posta és a vasútállomás épülete. 1904-ben felépült a falu első iskolája. Az első világháborúban 52 helyi lakos esett el.
A trianoni békeszerződésig Moson vármegye Nezsideri járásához tartozott, 1910-ben 1613, többségben német lakosa volt jelentős magyar kisebbséggel. 1921-ben a trianoni és saint germaini békeszerződések értelmében Ausztria Burgenland tartományának része lett. Ebben az évben megépült a magyar-osztrák határon a Hansági-főcsatorna és a gát. Újabb 10 család vándorolt ki Dél-Amerikába. 1932-ben felépült az új templom és a plébánia épülete. A második világháborúban 138 vallai esett el a frontokon.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus temploma 1931–32-ben épült.
- A Főtér óratornyárt 1784-ben építették.
- A Szentháromság-oszlop 1702-ben épült.
- A Mária-oszlop 1875-ben épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
