Pátfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pátfalu (Podersdorf am See)
Podersdorf von Westen 2010.jpg
Pátfalu címere
Pátfalu címere
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Burgenland
Kerület Nezsideri járás
Rang mezőváros
Alapítás éve 1209
Polgármester Andreas Steiner (ÖVP)
Irányítószám 7141
Körzethívószám 02177
Forgalmi rendszám ND
Népesség
Teljes népesség 2069 fő (2008)[1] +/-
Népsűrűség 50 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 121 m
Terület 41,73 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pátfalu  (Ausztria)
Pátfalu
Pátfalu
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 51′ 17″, k. h. 16° 50′ 14″Koordináták: é. sz. 47° 51′ 17″, k. h. 16° 50′ 14″
Pátfalu weboldala

Pátfalu (németül Podersdorf am See) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nezsideri járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nezsidertől 10 km-re délre, a Fertő tó keleti partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Valószínűleg egykori birtokosáról, Poth comesről kapta a nevét.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A környéken talált kőkorszaki és bronzkori leletek bizonyítják, hogy itt már a történelem előtti időkben is éltek emberek. A maradványok kelták bój törzsének itteni uralmát is igazolják. Amikor a rómaiak Pannónia provinciát megalapították a Fertőzugban a kelták által ritkán lakott településeket találtak. Az egykor sűrű tölgyfaerdőket a rómaiak kivágták és Carnuntum építkezéseihez használták fel. Utánuk a ma is ismert puszta vidék maradt. Az első szőlőültetvényeket csak Probus császár idején, a 3. század második felében telepítették. A népvándorlás utolsó hullámaként magyarok a 10. század elején szállták meg ezt a vidéket.

Szent István király 1021-ben a nyugati határ biztosítására besenyőket telepített ide. Gizella királyné kíséretében nagyszámú bajor nemes, szerzetes és telepes is érkezett Magyarország területére. Ezek közé a nemesek közé tartoztak a Poth grófok is, akik a település névadói voltak. Tehát a falu valószínűleg már a 11. században is létezett, azonban csak 1209-ben "Chesus" néven említik először. Az eredetileg besenyő határőr település, 1212-ben már biztosan a Poth grófok birtoka volt. II. András király 1217-ben cisztercita szerzeteseket hívott ide, akik felvirágoztatták a helyi szőlőtermesztést és borászatot. Ezután a település mindvégig a heiligenkreuzi cisztercita apátság birtoka maradt. A falut 1242-ben a tatárok teljesen elpusztították. A tatárjárást követően az elpusztított lakosság pótlására IV. Béla király németeket telepített le. Ezután a viszonylagos béke korszaka következett, mely a település gyors felvirágzásához vezetett. Egyházát 1379-ben alapították, ekkor szentelték fel a ciszterciek által épített Alexandriai Szent Katalin tiszteletére épített templomát.

A mohácsi csatavesztést követően új veszély támadt. A falut 1529-ben és 1683-ban is a Bécs ellen vonuló a török pusztította el. A 16. században elterjedt a reformáció, 1659-ben lakóinak többsége evangélikus volt. A kuruc háborúk pusztításai után a falut 1711-ben már harmadszor telepítették újra, ezúttal főként sváb telepesekkel. Ezt követőn lakosságának többsége újra katolikus németajkú volt. A 18. században pestis tombolt a településen. Ezután újra a felvirágzás időszaka következett. Szélmalmok és templom épültek. 1809-ben a napóleoni háborúk nyomában éhínség tört ki, majd kolera pusztított. A 19. század közepén a ciszterciták iskolát alapítottak itt, ez volt az első iskola a Fertőzugban. 1867-ben filoxérajárvány tört ki, mely elpusztította a szőlőültetvényeket és jelentős jövedelemtől fosztotta meg a lakosságot.

Vályi András szerint " PÁTFALU. Padersdorf. Német falu Moson Vármegyében, földes Ura a’ Szent-Kereszti Czisztertzita Szerzetbéli Apátúrság, lakosai katolikusok, fekszik Illmitzhez 1 és 1/2, Nizsiderhez 1 és 1/4 órányira, három nyomásbéli határja leginkább búzát, középszerűen rozsot, egyebet szűkebben terem, szőleji középszerűek, halászattyok, ’s nádgyok a’ Fertőben van, erdőjök nints, réttyek, legelőjök kevés, piatzok Nizsiderben."[2]

Fényes Elek szerint " Pátfalu, Podersdorf, német falu, Moson vgyében, a Fertő tavának keleti partján: 710 kath. lak., paroch. templommal, 1 szélmalommal. A lakosok birnak 36 6/ urbéri telek után 168 hold első, 506 h. második, 522 h. harmadik, 5 1/ hold negyedik osztálybeli szántóföldet, 84 hold rétet, 433 kapa szőlőt. Sok juhot tartanak, s sok káposztát termesztenek. F. u. a szent-kereszti cistercita apátság. Ut. p. Moson." [3]

1910-ben 1214, túlnyomóan német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Moson vármegye Nezsideri járásához tartozott. 1921-ben a trianoni és saint-germaini békeszerződések értelmében Ausztria Burgenland tartományának része lett. Ezután jöttek az első turisták a faluba. A gazdasági világválság idején sok család választotta az emigrációt. A második világháborút követően 1955-ig szovjet megszállás alatt állt. A turizmus csak a szovjetek kivonulása után lendült fel a községben. Pátfalva ma a Fertő tó egyik fő üdülőközpontja, 1992-óta mezőváros. Különösen kedvező fekvésének köszönhetően itt található a tó leghosszabb strandja.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1791-ben épült.
  • A falu 4 km hosszú strandjával Fertő tó egyik üdülőközpontja.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pátfalu témájú médiaállományokat.