Mosonszentandrás
| Mosonszentandrás (Sankt Andrä am Zicksee) | |||
 |
|||
| A plébániatemplom és a népiskola épülete. | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria |
||
| Tartomány | Burgenland | ||
| Kerület | Nezsideri járás | ||
| Rang | mezőváros | ||
| Alapítás éve | 1437 | ||
| Polgármester | Erich Goldenitsch (SPÖ) | ||
| Irányítószám | 7161 | ||
| Forgalmi rendszám | ND | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1359 fő (2008)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 43 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 126 m | ||
| Terület | 31,7 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Mosonszentandrás
Pozíció Ausztria térképén
|
|||
| é. sz. 47° 47′ 00″, k. h. 16° 56′ 00″ | |||
| Mosonszentandrás weboldala | |||
Mosonszentandrás (németül Sankt Andrä am Zicksee , régebben St. Andrae bei Frauenkirchen) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nezsideri járásban.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Nezsidertől 21 km-re délkeletre a Fertőzug központi részén fekszik.
Nevének eredete [szerkesztés]
Nevét Szent András apostol tiszteletére szentelt templomáról kapta.
Története [szerkesztés]
A települést 1437-ben említik először. 1500-ban már bizonyíthatóan állt Szent András tiszteletére szentelt temploma, azonban ezt a török 1529-es bécsi hadjárata során elpusztította. A 16. században lakói protestánsok lettek. 1605-ben Bocskai, 1620-ban Bethlen hadai dúlták fel. 1683-ban újra a török pusztította el. A Rákóczi-szabadságharc idején többször a kurucok fosztották ki, majd a harcok végével pestisjárvány és éhínség pusztított. Katolikus egyházát 1703-ban alapították újra, anyakönyveit 1774-től vezetik. 1880-ban Albrecht főherceg volt a birtokosa.
Vályi András szerint " SZENT ANDRÁS. S. André. Német falu Moson Várm. ’s a’ Magyar Óvári Uradalomhoz tartozik, lakosai katolikusok, fekszik d. Pomogyhoz 1, n. ny. Magy. Óvárhoz 4 órányira; 3 fordúlóra osztott egyenes határja termékeny, legelője, réttye középszerű, tavaiban halászattyok, és nádlások van, széksó is bőven szedetik határján; piatzok Nizsiderben van. " [2]
Fényes Elek szerint " Szent-András, (St. Andrä), német falu, Moson vármegyében, 1 mfld. a Hansághoz, 792 kath. lak., paroch. szentegyházzal. Határa második osztálybeli, s van 91 4/ egész jobbágytelke, 78 telkes gazdája, 343 4/ hold első, 836 hold második, 1265 h. harmadik, 264 h. negyedik osztálybeli szántóföldje, 148 embervágó rétje, sok káposztája. Széksószedés. Szénaszállitás. Sok vizimadár. F. u. Károly főherczeg örök. Ut. p. Moson. " [3]
1910-ben 1252, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Moson vármegye Nezsideri járásához tartozott. 1921-ben a trianon és saint germaini békeszerződések értelmében Ausztria Burgenland tartomámyának része lett. 2002-ben mezővárosi rangot kapott.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Szent András tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1724-ben épült barokk stílusban.
- A barokk oromzatos ház.
- A régi malom épülete gyakran kiállítások helyszíne.
- Közelében fekszik a Zicksee egy 180 hektáros nagy sztyeppe-tó, a tópart legszebb fürdőtava. Kellemes vízhőmérséklete, alacsony mélysége miatt családos turisták körében kedvelt, vízisportolásra is alkalmas.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1916-ban Timaffy László néprajzkutató, a győri mezőgazdasági szakiskola tanára.
- Itt született 1919. október 29-én Markó Imre Lehel katolikus pap, nyelvész.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Hivatalos oldal
- Mosonszentandrás az Osztrák Statisztikai Hivatal honlapján
- Mosonszentandrás adózói 1715-ben
- Magyar katolikus lexikon
- Mosonszentandrás 1854-es térképe a győri levéltár honlapján
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2009. augusztus 10.)
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||
