Carnuntum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 48° 06′ 58″, k. h. 16° 51′ 30″

Carnuntum a Római Birodalom Pannonia, majd Pannonia superior provinciájának fővárosa, katonai tábor és polgárváros volt az ókorban. Ausztriában, Bécstől keletre, Alsó-Ausztria tartományban, Petronell-Carnuntum és Bad Deutsch-Altenburg települések mellett fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Carnuntum vázlattérképe
II. Amphiteatrum

A római hódítás előtt kelta település állt itt. Az írott források elsőként Tiberius markomannok elleni hadjárata (i. sz. 6) idején létesített téli katonai táborként említik, melynek egykori elhelyezkedése mindmáig ismeretlen.

A római hódítások folyamán Carnuntum Pannonia tartomány részévé vált, területén az 1. század közepén a XV. Apollinaris legio állandó katonai tábort, ún. castrumot alapított. Vespasianus uralkodása alatt tovább bővült kaszárnyák, kórház és a hadsereget támogató egyéb építmények (műhelyek, raktárak) sokaságával, amelyek nagy része a katonai tábort körülvevő canabae-ben épült fel. Az 1. század végén a katonai tábort ismét bővítették, tőle 1,2 km-re délnyugatra egy kisebb méretű, lovassági tábort létesítettek. A katonai tábortól nyugatra felépült polgárvárost Hadrianus municipium rangra emelte (Municipium Aelium Carnuntum). 106-ig Pannonia tartomány, majd annak kettéosztása után Felső-Pannonia (Pannonia Superior) fővárosaként a helytartó székhelye. Jupiter-szentélyét a város keleti peremén emelkedő Pfaffenberg-en emelték.

Traianus uralkodása alatt vezényelték a városba a XIV. legiot, amelynek a római uralom végéig ez lett az állomáshelye. Ezenkívül itt állomásozott a Classis Flavia Pannonica dunai flotta első hajóraja is. A markomann háborúk idején, a 171 és 173 közötti években Marcus Aurelius főhadiszállása volt, aki itt írta "Elmélkedések" c. művének egy részét [1].

Pertinax császár meggyilkolását követően 193. április 9-én Carnuntumban a XIV. legio császárrá kiáltotta ki a tartomány helytartóját, Septimius Severust és a későbbiekben támogatta őt hatalma megszilárdításában. Septimius Severus a várost 194-ben colonia rangra emelte (Colonia Septimia Aurelia Antoniniana Carnuntum). A Borostyánút menti városnak fénykorában, a Severus-dinasztia uralkodása idején kb. 50 000 lakosa volt.

260-ban a tartomány helytartója, Regalianus császárrá kiáltotta ki magát Carnuntumban, a trón megszerzésére tett kísérlete azonban kudarcba fulladt. A város 308 őszén császárkonferencia színhelye volt, amelyen az uralkodók megegyeztek a birodalom uralmának felosztásáról a négy társcsászár között.

A barbár támadások következtében a 4. században elkezdődött a város hanyatlása. I. Valentinianus uralkodása idején, Ammianus Marcellinus írásában már romos, pusztulófélben levő városként jellemzi. A 4. század végén folyamatban volt a lakosok elköltözése.

A polgárváros létesítményei
I. Légiós amfiteátrum
Carnuntinum Múzeum
Carnuntinum Archeológiai Múzeum

Carnuntum Régészeti Park[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 19. század második felében elkezdődőtt régészeti ásatások eredményei a Carnuntum Archeológiai Parkban (németül Archäologischer Park Carnuntum) kerülnek bemutatásra:

  • A polgárváros romjai (Antik Stadtviertel): Szabadtéri múzeum (Freilichtsmuseum) Petronell településnél. Jelenleg ásatási és építési terület. Az itt feltárt régészeti leletek a Carnuntinum Múzeumban láthatók. A jelenleg folyó építkezések a 2011-re elkészülő idegenforgalmi fogadóépület (ˇ"Visitor Centre") létesítését szolgálja. Maga a polgárváros még további feltáratlan területekre (külsőváros) is kiterjed, az u. n. II. amfiteátrum környezetében.
  • Diana-templom (körtemplom) romjai
  • Juppiter Opt. szentély
  • Nagy fürdő (Grosse Therme, "Palastruine") romjai, Petronelltől északi irányban.
  • Fórum: Petronelltől északi irányban.
  • II. Amfiteátrum: (az úgynevezett polgárvárosi): A 2. századból való, az idők során többször átépítették. A polgárváros falaitól délnyugatra fekszik. A nézőtér (cavea) 3000 férőhelyes. Kialakításánál fogva mind klasszikus szinházi-, mind gladiátor-küzdőjátékok rendezésére is alkalmas volt. Az építmény déli és északi részén a kapu-építményekkel összeépített hosszú folyosókkal készült. Bejáratát erős, keményfából készült kapuk zárták. Nézőterének alépítményeit kőből falazták, az üléssorok fából készültek. (Az ásatásból kikerült földtömeget most a nézőtér alatti töltés tartalmazza.) Az erezeti falazatrendszer a déli kapu környezetében tekinthető meg. Ezen a részen egy lemélyített helyet később, a kora keresztény lakosság keresztelőmedenceként használta (lásd: merítéses keresztelés). A létesítmény arénáját fesztivál-rendezvények során antik darabok szinháztereként hasznosítják.
  • Pogány-kapu:II. Constantius a 4. század közepe tájáról származó diadalíve. (Németül: Heidentor) A polgárvárostól mintegy 2 kilométernyi távolságban).
  • Légiós tábor:
  • Légiós külsőváros (canabae): Feltáratlan terület
  • I. Amfiteátrum: A katonai tábor 2. századbeli 8000 férőhelyes amphiteatruma (Bad Deutsch-Altenburg településnél).
  • Helytartói palota:
  • Lovassági (auxiliáris) tábor:
  • Kora keresztény templom maradványai:
  • Carnuntinum Archeológiai Múzeum (németül Archäologisches Museum Carnuntinum). A múzeumot 1904-ben alapították Bad Deutsch-Altenburgban. Leletanyaga a 19. század második felében megkezdődött ásatásokból származik.
  • Pfaffenberg: Juppiter Optimus Szentély

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Carnuntum: Helyszínrajz

Források és irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szerk.: Franz Humer: Legionsadler und Druidenstab I-II. (Sonderausstellung aus Anlass des Jubileums "2000 Jahre Carnuntum" - Archeologisches Museum Carnuntinum 2007. - ISBN 3-85460-229-4
  • Christian Gugl: Die Anfänge des Carnuntiner Legionslagers (p. 220)
  • Szerk.: Gömöri János: A Borostyánkő út - Scarbantia Társaság, Sopron, 1999. - ISBN 963-03-7907-4
  • Karl Kaus: Die Bernstein-Strasse in Österreich Szerk.: (Gömöri János: A Borostyánkő út - Scarbantia Társaság, Sopron, 1999.) - ISBN 963-03-7907-4

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Carnuntum témájú médiaállományokat.