Petronell-Carnuntum
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| Petronell-Carnuntum | |||
 |
|||
| Pogányok kapuja | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria |
||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Kerület | Bruck an der Leitha kerület | ||
| Rang | Község | ||
| Polgármester | Ingrid Scheumbauer | ||
| Irányítószám | 2404 | ||
| Körzethívószám | 02163 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1158 fő (2008) +/- | ||
| Népsűrűség | 46 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Legmagasabb pont | 175 m | ||
| Terület | 25,36 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Petronell-Carnuntum
Pozíció Ausztria térképén
|
|||
| é. sz. 48° 6′ 43″, k. h. 16° 51′ 54″ | |||
| Petronell-Carnuntum weboldala | |||
Petronell-Carnuntum község Ausztriában, Alsó-Ausztria tartomány Bruck an der Leitha kerületében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Az 1158 lakosú község Hainburg an der Donautól 8 km-re délnyugatra fekszik a Duna jobb partján.
Története [szerkesztés]
Az ókorban részben a területén feküdt Carnuntum, a Római Birodalom Felső-Pannonia tartományának fővárosa. Petronell első írásos említése a kilencedik századból ismeretes, ahol az Annales regni Francorum bejegyzései szerint 805-ben az avar nép Szombathely és Petronell között kért Nagy Károlytól engedélyt a letelepedésre[1]. 1142-ben oklevéllel a településnek vásártartási jogot adományoztak.
Nevezetességei [szerkesztés]
- A 19. század második felében elkezdődött régészeti ásatások eredményei a Carnuntum Archeológiai Parkban (németül Archäologischer Park Carnuntum) kerülnek bemutatásra:
- Az ókori polgárváros romjai
- A 2. századbeli 13 000 férőhelyes amfiteátrum
- II. Constantius a 4. század közepe tájáról származó diadalíve, az ún. Pogány-kapu (németül Heidentor).
- Keresztelő Szent János Körkápolna (németül Rundkapelle heiliger Johannes der Täufer) a 12. század első feléből származik, de többször átalakították. A tölcséríves tetőszerkezetű kápolnát az 1950-es években restaurálták.
- Plébániatemploma (németül Pfarrkirche) 12. századi. Az eredetileg román kori építményt szintén többször átalakították. Mellékhajója gótikus stílusú.
- Traun-kastély (németül Schloss Traun). Az egykori vízivárat 1660 és 1667 között kora barokk stílusú kastéllyá építették át Domenico Carlone tervei alapján.
Források és irodalom [szerkesztés]
- ↑ King, P. David (editor), Charlemagne: translated sources, University of Lancaster, Lancaster, 1987, p.96
- Szerk.: Gömöri János: A Borostyánkő út. Scarbantia Társaság, Sopron, 1999. ISBN 963-03-7907-4
- Karl Kaus: Die Bernstein-Strasse in Österreich (Szerk.: Gömöri János: A Borostyánkő út. Scarbantia Társaság, Sopron, 1999.) ISBN 963-03-7907-4
- Franz Humer: Legionslager und Druidenstab (Vom Legionslager zur Donaumetropole) – Archeologisches Museum Carnuntinum 2006. ISBN 3-85460-229-4
