Enese

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Enese
Enese címere
Enese címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Győri
Kistérség Győri
Jogállás község
Polgármester Mesterházy József Tibor[1]
Irányítószám 9143
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 1749 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 90,65 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 19,90 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Enese (Magyarország)
Enese
Enese
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 39′ 00″, k. h. 17° 25′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 39′ 00″, k. h. 17° 25′ 00″
Enese (Győr-Moson-Sopron megye)
Enese
Enese
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Enese weboldala

Enese község Győr-Moson-Sopron megyében, a Győri járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország északnyugati részén, a RábaközTóközHanság találkozásánál, Győrtől 17 km-re nyugatra, Csornától 14 km-re keletre helyezkedik el.

Megközelíthető a 85-ös főúton, illetve a Győr–Sopron-vasútvonalon.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község 6000 éves múlttal büszkélkedhet! 2002 nyarán Langó Péter régész végzett ásatást Enese területén honfoglaláskori leletek után kutatva. Az ásatás során kerültek elő az újkőkori használati tárgyak a település legmagasabb pontján, az ún. Öregfaluban. A jelenlegi belterületen, a vasút mellett avar, római és Árpád-kori töredékek bizonyítják: folyamatosan volt élet a község területén.

Az első írásos feljegyzés 1270-ből való, amikor majorságként említik a falut. Birtokosa az Enessey család. A középkor folyamán több formában szerepel a település neve: 1368-ban Inse néven szerepel egy határjáró levélben, 1476-ban Enese. Sokat szenvedett a török hódoltság idején, a Bécs felé vonuló seregek égetik fel több alkalommal. A törökök a legnagyobb pusztítást 1553-ban okozták, a falu teljesen leégett, ekkor pusztult el az Enessey család levéltára is. Egy 1691-ben keletkezett kanonoki látogatási jegyzőkönyv Enesét még mindig az elpusztított falvak között említi.

A 16. századi jelentősebb birtokosok- természetesen az Enesseyek mellett – a gróf Cseszneky és Szapáry, valamint Iványos családok. 1526-ban a falu egyik fő birtokosa gróf Cseszneky György a tatai vár kapitánya. 1593-ban Babothy Lukácsné Cseszneky Anna és Cseszneky Jánosné a település legjelentősebb urai.

A 18. század második felében már a Hrabovszky, Mesterházy, Nagy és Székely családok szerepelnek birtokosként – az Enesseyek mellett. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hírei eljutottak a faluba, a község esperese baráti és levelező viszonyban állt Kossuth Lajossal. Megalakult a Községi Honvédelmi Egylet, megrendelték Kossuth Hírlapját. A szabadságharc bukása után Enese önálló tanítói állást szerezhetett. Nagy változást jelentett a község életében Hetvényi István tanító érkezése 1860-ban. Az ő működésének eredményeként az enesei iskolát a legjobbak közé sorolták a megyében.

Fontos esemény volt a község életében a vasútállomás megnyitása 1870-ben. Enesének gőzmalma is volt, melyet 1907-ben vettek nyilvántartásba. Az első világháborúban 23 katona vesztette életét. A Nagyatádi-féle földreform következtében 42 házhelyet mértek ki. A világháborúban elesett hősök emlékét emlékmű őrzi a falu központjában.

A kiváló földrajzi adottságokkal rendelkező település a második világháború után megduplázta lakóinak számát.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első írásos említése 1270-ből való majorságként, 1368-ban Inse néven szerepel egy határjáró levélben, 1476-ban Enese.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Babamúzeum

2001. június 23-án nyitotta meg kapuit Podmaniczky Miklósné. Marika évtizedeken át gyűjtötte a babákat. A kiállított babákat és jeleneteket folyamatosan megújítja, frissíti. Látogatás: bejelentkezés alapján, nyitvatartási idő nincs Hely: Petőfi u., a vasúti átjáró mellett

  • Helytörténeti gyűjtemény

Az általános iskolában rendezték be 2000-ben. Alapos gyűjtés előzte meg a községben, három helyiségben mutatja be Enese múltját a kiállítás. Megtekinthetünk egy teljesen berendezett konyhát és szobát. A harmadik teremben régi használati tárgyak, régiségek és az iskola története tárul a belépő elé. Hely: Petőfi u. 24. Látogatás: kulcs az iskolában, iskolaidőben nyáron a polgármesteri hivatalban

  • Három egykori kúria – Barcza ,Tschurl, Kesserű – őrzi a XIX. Század építészetét. Ekkor jutottak birtokhoz a Dóczi, a Korn és a Bogner családok is.
  • Két felekezetnek, az evangélikusnak és a katolikusnak, van temploma. A katolikus templom 1895-ben épült

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Enese települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]