Kajárpéc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kajárpéc
Kajárpéc címere
Kajárpéc címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Kistérség Téti
Jogállás község
Polgármester Laki György[1]
Irányítószám 9123
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 1284 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 40,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 31,89 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kajárpéc  (Magyarország)
Kajárpéc
Kajárpéc
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 29′ 45″, k. h. 17° 37′ 43″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 45″, k. h. 17° 37′ 43″
Kajárpéc  (Győr-Moson-Sopron megye)
Kajárpéc
Kajárpéc
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Kajárpéc weboldala

Kajárpéc község Győr-Moson-Sopron megyében, a Téti kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Győrtől 25 km-re délre; a gyömörei vasútállomástól 7 km-re. A Sokorói-dombság délnyugati szélső dombsorának lábánál fekvő község felszíne változatos. A mai település 1950-ben jött létre, Kajár és Kispéc községek egyesítésekor.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kajár név feltehetően személynévi eredetű, a falu egy Kajár (Quajar) nevű birtokosról kapta nevét. Kispéc nevének eredete ugyancsak személynévre vezethető vissza, itt lehetett a német eredetű Péc (Pech, Péchy, Pécsi) nemzetség birtoka.

Kajárpéc és környéke már a rómaiak idejében lakott hely volt, ez bizonyítják a területén előkerült római pénzek, kőkoporsók, téglák és egyéb leletek. Feltehetőleg már az újkőkor és a bronzkor embere is meghúzódott itt, a rómaiak után pedig népvándorláskori leletek bizonyítják a folyamatosságot.

Kajár első okleveles említése 1037-ből való, a bakonybéli apátság nem hiteles alapítólevele szerint Szent István király ekkor adta a falut a bakonybéli apátságnak. László király 1086. évi megerősítő oklevelében 14 családot sorolt föl. 1206-ban a Kajárhoz tartozó puszta vagy község határáról, 1234-ben pedig Kajár vitatott határáról maradt fönn oklevél. Pécet 1237-1240 között említik először oklevelek. A XV. század elején földesura a Barócz család, akik a Márffy és Kisfaludy család után birtokolták a települést. Kajár első temploma föltehetőleg 1239-ben épült. 1242-ben a község lakói erőszakkal elfoglalták az apátság irtásföldjét, amit az természetesen visszavett. Több korabeli irat emlékezik meg a patonaiak XIV. század végi zaklatásairól és rablásairól, de ezek a nádori tiltás ellenére is folytatódtak. 1426-ban Kispéc mellett már Balázspécet és Felpécet is emlegetik az oklevelek. A XV. század végén Kispéc a gróf Cseszneky és Gencsy családok birtoka volt. A XVI. század közepétől a török közeledésének hírére többször elmenekült a lakosság, s csak Győr 1598. évi visszafoglalása után kezdődött meg újra a visszatelepülés. Hiába ígértek azonban adó- és szolgálatmentességet a visszamerészkedőknek, még jó néhány évtizedig egyaránt adózniuk kellett a fehérvári török agának és a bakonybéli apátnak.

1654-től a XVIII. század elejéig folyamatosan evangélikus lelkésze volt Kajárnak, s az ekkor épült sashegyi templom is az evangélikusoké volt. Ez időből említik a falu első evangélikus lelkészét, Szakony Miklóst, és első tanítóját, Bődi Györgyöt. 1698-ban Kajárnak 1518 evangélikus és 39 katolikus lakója volt. Amikor 1700-ban a falut elérte az ellenreformáció, a protestáns papot és tanítót Kispéc fogadta be. 1727-ben leégett a kispéci protestáns templom, helyette 1780-90 között épült föl a mostani. 1748-ban pedig a kajári templom égett le, s vele pusztultak az egyházi iratok is. A mostani templomot 1800. novemberében szentelték föl a Szentháromság tiszteletére. A vészek múltával megváltozott a termelés iránya, s egyre többen foglalkoztak gyümölcs- és szőlőtermesztéssel. Kajáron 1870-ben új iskola, 1880-ban kisdedóvó épült. Sajnos, sokan elhagyták a falut, amikor a filoxéra pusztítása után kevesebb lett a munkalehetőség.

1938-ban a sokoróaljai járásban lévő Kajár nagyközséget 1548 magyar lakta, közülük 1355 volt őstermelő, 125 iparos, 24 kereskedő, a többi nyugdíjas és alkalmazott. Egy katolikus óvoda és 2 katolikus iskola volt a faluban, s a 4050 kat. holdból 1370 holdat birtokolt a pannonhalmi Szent Benedek-rend. Idetartozott Alsómalom, Apátmajor, Belsőmalom, Disznójárás-körüli telep, Gyirdombi település, Kiskajár, Miklósmajor, Sárkánymajor és Téglaház. Kispéc kisközség a hozzá tartozó Világospusztával közigazgatásilag Kajárhoz tartozott 672 lakosából 537 volt evangélikus, 120 katolikus; 568 őstermelő, 45 iparos és 10 kereskedő. Egy evangélikus elemi iskolája volt.
Kajár község 1937-ben fennállásának 900. évfordulójára Népházat épített, amely az 50-es évek végéig volt otthona a kluboknak, egyesületeknek, színjátszóknak és a művelődni, szórakozni vágyóknak. Később mozi és művelődési otthon lett.

1950-ben Kajárpéc néven egyesült Kajár és Kispéc. A festői dombok lábánál húzódó falu viszonylag ma is csendes, nyugalmas. Kiépített víz-, csatorna- és telefonhálózata van. Körzeti orvosi rendelő biztosítja az egészségügyi ellátást. 1978-ban épült a takarékszövetkezet székháza. Óvodát tart fönn a község, általános iskolájába járnak a felpéci felsősök is.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd, 1998) Jászberényi Ferencné irása átdolgozásával.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kajárpéc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]