Bezenye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bezenye
Bezenye (Bizonja) - hun-cro city limit sing.jpg
Bezenye címere
Bezenye címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Mosonmagyaróvári
Kistérség Mosonmagyaróvári
Jogállás község
Polgármester Kammerhofer Róbert[1]
Irányítószám 9223
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 1370 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 47,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 30,03 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bezenye  (Magyarország)
Bezenye
Bezenye
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 57′ 51″, k. h. 17° 12′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 51″, k. h. 17° 12′ 53″
Bezenye  (Győr-Moson-Sopron megye)
Bezenye
Bezenye
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Bezenye weboldala

Bezenye (horvátul Bizonja, Bizunja, németül Pallesdorf) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári járásban.

Elnevezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település német neve Pallesdorf. Horvátul a hivatalos neve Bizonja. A dunacsúniak Bizunja-nak nevezik a falut.[3]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bezenye Győr-Moson-Sopron megye északnyugati szegletében, a Mosoni-síkságon, az osztrák-szlovák-magyar hármashatárnál Mosonmagyaróvár és Rajka között, a 150-es főút mentén található település. (A folyószabályozás előtt a Szigetközhöz tartozott.[4])

Vonattal megközelíthető a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonalon.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település a római kor óta lakott. Népvándorlás-kori germán sírokat tártak fel a közelben. A honfoglalás után a gyepű védelmére besenyőket telepítettek ide. A falu később teljesen magyarrá vált. A 16. században a magyarok mellé nagyszámú horvát költözött, akik Dalmáciából érkeztek és a törökök űzték el őket korábbi lakóhelyükről.

Első okleveles említése:1262-ből Bezene.[5] Első templomát 1400 előtt Kisboldogasszony tiszteletére szentelték. A törökök elpusztították és a Dalmáciából elűzött horvátok menekültek ide és telepedtek le, 1884-ig Albrecht főherceg hűbéres birtoka volt. A falu lakói még 1930-ban is zömmel horvátnak vallották magukat. Bizonyítékul szolgálnak erre a temető fejfáinak feliratai. A XVIII. században pedig német telepesek érkeztek. Így vált többnemzetiségű településsé.

1715-ben a település adófizetői[6]: Andreas Jaksics; Laurentius Szigeti; Johannes Kustrics; Johannes Benkovics; Johannes Rocza; Thomas Behon; Johannes Varga; Fabianus Vomics; Laurentius Ezel; Georgius Radicz; Georgius Vas; Georgius Czupics; Michael Bindis; Jacobus Kovács; Martinus Novics; Blazius Zlama; Georgius Ambrus; Paulus Jankovics; Johannes Hujber; Georgius Kopinics; Stephanus Petkovics; Johannes Fekete; Andreas Kajtar; Adamus Czimit; Nicolaus Glavanovics; Georgius Drobirith; Jacobus Tinczki; Martinus Treha; Mathias Kiraly; Vittus Choch; Georgius Vindis; Simon Jankovics; Gregorius Tomasics; Michael Milotics; Paulus Ivanics; Martinus Gubovics; Johannes Radics; Paulus Farkass; Adamus Lipcsics; Thomas Lipcsics; Adamus Dekics; Johan Faló; Petrus Sterkovics; Mathias Molnar; Petrus Molnar; Martin Behan; Johannes Gubovics; Mathias Ambrus; Jacobus Gyuri; Nicolaus Kovács; Laurentius Gyukeres; Johannes Gyukeres; Thomas Mramor; Gregorius Szurics; Martinus Klemensics; Joannes Behon; Georgius Behon; Mattheus Csuklics; Michael Chorvatt; Paulus Horgos; Georgius Benkovics; Vittus Fleiss; Andreas Rupics; Gregorius Benkovics; Andreas Kis; Paulus Brenesics; Georgius Novics; Paulus Simko; Mathias Nuszer; Andreas Szabo; Martin Komenda; Laurentius Lipar; Mathaeus Zariza; Elizabetha Molnar; Johannes Freha; Gregorius Greguly; Thomas Bucza; Bartholomeus Takacs; Jacobus Petrle; Laurentius Radovics; Paulus Majorics; Mattheus Pressen; Blasius Klemensics; Johannes Fekete

A Pallas nagy lexikona[7] szerint: kisközség Moson várm. rajkai j-ban, (1891) 1245 horvát, német és magyar lak., postahivatal és postatakarékpénztárral.

Napjainkban a település lakóinak kb. 2/3-a vallja magát horvát nemzetiségűnek. A faluban aktív egyesületi és kulturális élet folyik. Működik a horvát kisebbségi önkormányzat és szervezi a Bezenyei Horvát Napokat [1].

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Wurcz-ház - a település legrégebbi háza - horvát gyűjtemény (Ady Endre u. 11)
  • XVIII. század elején épített és a XIX. században megnagyobbított templom. 1812: átépítették. Orgonáját (1/12 m/r) 1886: Mozsny Vince építette, 1940: az Angster gyár átépítette.
  • Pestis-oszlopok
  • Szent István szobor
  • „Gyereház”[8]
  • Jorgován énekkar és a Mali Bizonjci ifjúsági ének- és néptánc együttes
  • Bezenyei kavicsbányatavak (horgászvizek)
  • Bizonjski Tamburaši (tamburazenekar)

Itt született[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bezenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
  4. Minden, ami Szigetköz
  5. Katolikus lexikon
  6. Arcanum.hu
  7. Kislexikon.hu
  8. Gyereház
  9. Neumann-haz.hu

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]