Bakonybél

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bakonybél
Bakonybél01v.jpg
Bakonybél címere
Bakonybél címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Zirci
Kistérség Zirci
Jogállás község
Polgármester Baky György Sándor[1]
Irányítószám 8427
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség 1240 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 50,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 24,36 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bakonybél (Magyarország)
Bakonybél
Bakonybél
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 15′ 11″, k. h. 17° 43′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 11″, k. h. 17° 43′ 54″
Bakonybél (Veszprém megye)
Bakonybél
Bakonybél
Pozíció Veszprém megye térképén
Bakonybél weboldala

Bakonybél község Veszprém megyében, a Zirci járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Északi-Bakony közepén, a Bakony legmagasabb hegyének, a Kőris-hegynek (709 m) a közelében, a Gerence-patak partján fekszik. A legközelebbi város Zirc (16 km).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első írásos említése 1083-ból való (Beli).
A település története mindvégig összefonódott a bencés monostoréval, melyet I. István alapított. Az Árpád-korban jelentős szellemi központ volt. 10231030 között itt remetéskedett Szent Gellért, a falutól nem messze egy kápolna is emléket állít neki.

A török hódoltság idején teljesen elpusztult, és a pannonhalmi apátság birtokába került. A törökök kiűzése után a pannonhalmi apátság próbálta újratelepíteni a települést: a 18. század elején szlovákok majd a század végén németek költöztek a faluba.
18151859 között híres üveghuta működött a településhez tartozó Somhegypusztán.

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turisztikai látványosságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus templom (Szent Móric és társai vértanúk)
  • Bencés monostor: barokk stílusú, 18. század
  • Szentkút-kápolna
  • Pannon Csillagda
  • Szabadtéri Néprajzi Múzeum, tájház
  • Kirándulóhelyek: Kőris-hegy, Odvaskői barlang, Kerteskő-szurdok

Nevezetes emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Guzmics Izidor (1786–1839) bencés szerzetes, közíró, teológus, az MTA tagja, Kazinczy Ferenc egyik leghívebb barátja 1832 és 1839 között bakonybéli apát volt.
  • Utolsó éveiben itt működött és itt halt meg Kovács Márk János (1782–1854) bencés szerzetes, tanár, hitszónok, költő.
  • Cseh Tamás zeneszerző, előadóművész - 2009. április 18-án díszpolgárrá választották. A faluban, ami indiántáboruk kiindulópontja is egyben, saját birtokkal is rendelkezett. Élete utolsó két esztendejében állandó lakos.[3]
  • Zoltvány Irén Lajos irodalomtörténész, pedagógus, a pannonhalmi főiskola igazgatója; 1921–1938 között Bakonybél apátja.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bakonybél települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Cseh Tamás indián díszpolgár! Szabadföld, 2009. április 17.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonybél témájú médiaállományokat.