Bakonybél község Veszprém megyében, a Zirci kistérségben.
Az Északi-Bakony közepén, a Bakony legmagasabb hegyének, a Kőris-hegynek (709 m) a közelében, a Gerence-patak partján fekszik. A legközelebbi város Zirc (16 km).
Első írásos említése 1083-ból való (Beli).
A település története mindvégig összefonódott a bencés monostoréval, melyet I. István alapított. Az Árpád-korban jelentős szellemi központ volt. 1023–1030 között itt remetéskedett Szent Gellért, a falutól nem messze egy kápolna is emléket állít neki.
A török hódoltság idején teljesen elpusztult, és a pannonhalmi apátság birtokába került. A törökök kiűzése után a pannonhalmi apátság próbálta újratelepíteni a települést: a 18. század elején szlovákok majd a század végén németek költöztek a faluba.
1815–1859 között híres üveghuta működött a településhez tartozó Somhegypusztán.
-
-
-
A monostor és a templom légifotója
-
Bakonybél látképe a Köves-hegyről
-
-
-
Cseh Tamás Bakonybél díszpolgára
Turisztikai látványosságai [szerkesztés]
- Római katolikus templom (Szent Móric és társai vértanúk)
- Bencés monostor: barokk stílusú, 18. század.
- Szentkút-kápolna
- Pannon Csillagda
- Szabadtéri Néprajzi Múzeum, tájház
- Kirándulóhelyek: Kőris-hegy, Odvaskői barlang, Kerteskő-szurdok.
- Guzmics Izidor (1786–1839) bencés szerzetes, közíró, teológus, az MTA tagja, Kazinczy Ferenc egyik leghívebb barátja 1832 és 1839 között bakonybéli apát volt.
- Utolsó éveiben itt működött és itt halt meg Kovács Márk János (1782–1854) bencés szerzetes, tanár, hitszónok, költő.
- Cseh Tamás zeneszerző, előadóművész - 2009. április 18-án díszpolgárrá választották. A faluban, ami indiántáboruk kiindulópontja is egyben, saját birtokkal is rendelkezett. Élete utolsó két esztendejében állandó lakos.[3]
- Zoltvány Irén Lajos irodalomtörténész, pedagógus, a pannonhalmi főiskola igazgatója; 1921–1938 között Bakonybél apátja.