Bakonyoszlop

Bakonyoszlop légifotója

Bakonyoszlop címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Közép-Dunántúl

Megye

Veszprém

Kistérség 2012-ig

Zirci

Jogállás

község

Polgármester

Ifj. Wolf Ferenc^[1]

Irányítószám

8418

Körzethívószám

88

Népesség

Teljes népesség

515 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

36,27 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

14,20 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Bakonyoszlop

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 47° 20′ 37″, k. h. 17° 55′ 30″

Bakonyoszlop

Pozíció Veszprém megye térképén

é. sz. 47° 20′ 37″, k. h. 17° 55′ 30″

Bakonyoszlop weboldala

Bakonyoszlop (németül Oßlipp) község Veszprém megyében, a Zirci kistérségben, Zirctől 10 kilométerre. Az Északi-Bakonyban, a Dudari-patak völgyében, környező hegyek lábánál fekszik.

Története [szerkesztés]

Első írásos említése 1392-ből való (Ozhlop), ekkor Csesznek várához tartozott. A név az 'oszlop' szó helynévi alkalmazása, de személynévi eredetű is lehet: egy középkori adat szerint 1250-ben egy férfit Szelemennek (gerenda) hívtak, fiát pedig Oszlopnak. 1913-ig viselte a település az Oszlop nevet.

A 15. század végén Szapolyai István birtokolta. A török hódoltság idején elnéptelenedett, bár egyes részeit 1543-ban még lakták. Ezután majdnem két évszázadon át puszta, prédium. Cseszneket 1655-ben az Esterházyak szerezték meg. Az adománylevélben felsorolták Oszlop-pusztát is.

A falu helyét és határát hosszú lakatlansága idején benőtte az erdő. Az 1714-ben érkezett új telepesek hamarosan továbbálltak és 1719-ben katolikus vallású német ajkúak (sziléziaiak, osztrákok stb.) telepedtek le. Az erdő egy részét kiirtották, s ezzel két nyomásra való szántót szereztek. Az első szőlőt az 1770-es években telepítették, de nagyobb gyümölcsöseik már korábban is voltak. A lakosság egy része szénégetéssel és szerszámkészítéssel foglalkozott, amelyhez bőséges faanyagot nyújtottak az erdők. Fakészítményeiket a győri, veszprémi, pápai és komáromi vásárokon értékesítették.

A falu telepesei szabadmenetelű jobbágyok voltak, akiknek 1747-ben egyetlen terhük a robot volt, jogszolgáltató hatóságuk az Esterházy család cseszneki úriszéke. Római katolikus anyaegyháza 1746-ban létesült. Templomát ugyanekkor kezdték építeni. Iskolájában 1771-ben olvasást és írást oktatott a rektor. Esterházy Györgynek 903 holdja, két középbirtokosnak pedig 360 kataszteri hold földje volt a község határában 1935-ben.

A falunak 1785-ben 627, 1910-ben 1032, 1941-ben 1056, 1949-ben 953, 1968-ban pedig 876 lakosa volt. A 20. században – elsősorban az Esterházyak betelepítései következtében – a lélekszám növekedett, a kedvezőtlen gazdasági viszonyok miatt azonban sokan kivándoroltak Amerikába a két világháború közötti időszakban. Szintén csökkentette a népességet a németek kitelepítése (1945–47) és az elvándorlás.

A lakosság nagyobb része 1968-ban a Jó Barátság Termelőszövetkezetben dolgozott. A fiatalok ugyanakkor a dudari szénbányában, a győri és a veszprémi ipari üzemekben kerestek munkát. Amíg 1910-ben mindössze 28-an dolgoztak a bányában, 1960-ban már 116-an. Ma közel kétszázan kelnek naponta útra a faluból. Az 1945 előtti években gyalog jártak a dudari szénbányába az oszlopiak, most bányászautóbuszok közlekednek a hat kilométeres útszakaszon.

Az állam 1951-ben villamosította a községet. Megindultak az autóbuszjáratok, Bakonyoszlop és Dudar között bekötőút épült. A volt Esterházy-kastélyban 1946 óta állami gondozott gyerekek élnek és tanulnak. A község feletti részen épült fel a megyei KISZ-bizottság vezetőképző tábora, ahol ma szakképző iskola működik. Klubkönyvtára, vegyesboltja, vendéglője van a községnek.

A községben nyolcholdas kultúrparkot létesítettek a lakók. 1964-ben mintegy 120 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. A park teljes felújítása 1983-84-ben megtörtént. Az alábbiak vannak a területén: füves kispálya, körülötte vörös salakos atlétikai pálya: külön-külön magasugró és távolugró hely, gyermekjátszótér, tekepálya, teniszpálya és büfé. A kultúrparkban sok platán-, fenyő- és gesztenyefa díszlik. A park 150 éves tulipánfája 1964-ben száradt ki. A park alatt folydogál a Dudar-patak. Minden társadalmi ünnepséget itt rendeznek meg. A kultúrközpontot 450 ezer forint költséggel hozták létre 1964-ben. A jelenlegi épület átalakításával és bővítésével önkormányzat, orvosi rendelő és könyvtár kap helyet benne.

Nevezetességei [szerkesztés]

Esterházy-kastély: barokk stílusú, 18. század közepe, ma nevelőotthon működik benne.
Római katolikus templom: 1746-ból
Környékbeli kirándulóhelyek: Ördög-árok, Gizella-barlang.
1926. május 19-én itt született Békefi Antal neves népzenekutató

Képgaléria [szerkesztés]

Bakonyoszlop
Esterházy-kastély
Bakonyoszlop légifotója

Jegyzetek [szerkesztés]

↑ Bakonyoszlop települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 19.)
↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)