Porva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Porva
Porva címere
Porva címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Zirci
Kistérség Zirci
Jogállás község
Polgármester Veinperlné Kovács Andrea[1]
Irányítószám 8429
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség 425 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 16,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 28,13 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Porva (Magyarország)
Porva
Porva
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 18′ 31″, k. h. 17° 48′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 18′ 31″, k. h. 17° 48′ 54″
Porva (Veszprém megye)
Porva
Porva
Pozíció Veszprém megye térképén
Porva weboldala

Porva község Veszprém megye Zirci járásában. A Magas-Bakonyban fekszik Zirctől közúton 9 km-re észak-északnyugati irányban .

Elhelyezkedés, adottságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hódos-ér patak kisebb forráságai között, északi tájolású völgyben fekszik. Az újabb házsorok a dombokra is felkúsztak. Nyugat-északnyugat felé a tájkép meghatározója a Kőris-hegy és Kék-hegy tömbje, amely a Bakony legmagasabb pontja (709 m).

Éghajlata hűvös, a völgyzugokban akár nyáron is előfordul fagyos hajnal. A sokéves átlag szerint csapadékban gazdag, de az utóbbi néhány év aszályai az átlagosnál erősebben érintették.
A megművelt területek többé-kevésbé lejtősek. A lösztakarón képződött erdőtalaj meglehetősen kifakult, a termények közül leginkább a burgonyának kedvez.

Külterületi részei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pálihálás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pálihálás dél felől
A szépalmai gazdaság központi épületcsoportja
Ménesjáráspuszta keletről

Közelítőleg déli irányban, légvonalban 5 km távolságra található a Halománytető déli lábánál. Közúton Zirc-Tündérmajor felől lehet megközelíteni, gyér autóbuszjáratai az anyaközségétől függetlenül közlekednek. Területén bő, jó minőségű vizet adó forrás fakad, amely Borzavár és Porva fő ivóvízbázisa. Aszályos években azonban már nem képes a megnövekedett igényeket ellátni, ilyenkor Zircről érkezik pótlás. Néhány háza még lakott, másokat hétvégi vagy üdülőháznak használnak új tulajdonosaik.

Szépalmapuszta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Délnyugati irányban, a Halománytető északi oldalán települt. Évszázadokon keresztül az Eszterházyak majorja volt, majd a rokonságukba került Pejacsevich Mikó család lett a gazdája. A 17. század óta tartottak itt ménest. 1962-től a bábolnai gazdasághoz tartozott, majd 1994-ben svájci tulajdonba került. Jelenleg a fő működési terület a vendéglátás; hotel és konferenciaközpont épült, ehhez inkább bemutató jelleggel csatlakozik kis gazdaság, ahol régi, hagyományos állatfajták: magyar szürkemarha, mangalica sertés találhatók. A környezetet kis tó, arborétum, szelídgesztenye-liget egészíti ki. A könnyebb elérhetőség kedvéért új aszfaltozott út készült, amely Borzavárral köti össze.

Ménesjáráspuszta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Porvától nyugatra, a nagy hegytömb lábánál fekszik. A község északnyugati végétől, a futballpályától induló murvás úton érhető el. A murvás út rajta áthaladva délnek fordul Szépalmapuszta felé. A bábolnai időszakban még itt is jelentős állattartó telep működött. Régi gazdasági épületek és néhány lakóház alkotják.

Rövid története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A környék az őskortól kezdve lakott. Ezt az előkerült kőeszközök igazolják. A környéken sok sírhalom és sánc is található, főként a bronzkorból. Első írásos említése 1086-ból való. A porva szó délszláv eredetű, jelentése: vágás, irtás. Ez, és korai létezése arra utal, hogy honfoglalás előtti szláv település volt. A magyarok Szent Imre tiszteletére kápolnát emeltek, amelyet V. István király 1261-ben a pannonhalmi bencéseknek adott. IV. Béla több királyi rendeletet is keltezett a községből. A cseszneki vár tartozékaként a 14. század derekáig a gróf Cseszneky család volt a település ura. Zsigmond király 1398-ban a Garaiaknak adományozta Porvát, akik vadászterületként említik. Garai Miklós nádor letelepítette a pálos szerzetesrendet, amely az 1450-es években monostort építtetett. Ez a monostor a török hódítás alatt elpusztult, helyére csak 1782-ben épült meg a katolikus templom. A pápai pálosok az 1730-as években telepítettek új lakosokat Porvára, ausztriai és morvaországi németeket. Magyar családok csak később költöztek ide. A lakosság 300-900 fő között ingadozott a politikai-gazdasági körülmények, a megélhetési lehetőségek függvényében.

A szocializmus idején termelőszövetkezet alakult, amely a korlátozott adottságok miatt nagyobb szervezeti egységhez csatlakozott; a központ Zirc volt. Jelentős volt a melléküzemági tevékenység: például fafeldolgozás, építőipari működés. A lakosság többségének ez nyújtott szerény, de tisztes megélhetést. Jelentős munkaalkalom volt még az erdészetnél, de jártak dolgozni a távolabbi környékre is, például Dudarbánya.

Porva látképe

1989 után a TSZ kisebb társaságokra esett szét, a munkalehetőségek száma csökkent. Megjelent a munkanélküliség, illetve a dolgozók kénytelenek nagyobb távolságra járni.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gótikus és barokk jegyeket viselő templom műemlék, oltárképét Roskovitz Ignác festette. Északi falában díszes vörösmárvány emléktábla jelöli Zápolyai Orsolya nyughelyét.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Porva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]