Pápateszér
| Pápateszér | |||
| Pápateszér látképe | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Veszprém | ||
| Kistérség 2012-ig | Pápai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szalczer György László[1] | ||
| Irányítószám | 8556 | ||
| Körzethívószám | 89 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1186 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 38,58 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 30,74 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 47,38650°, k. h. 17,70135° | |||
| é. sz. 47,38650°, k. h. 17,70135° | |||
| Pápateszér weboldala | |||
Pápateszér község Veszprém megyében, a Pápai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Veszprémtől északnyugatra, Csót és Bakonytamási közt fekvő település.
Nevének eredete [szerkesztés]
Neve a szláv teszér, taszár szóból ered, mely ácsot, famegmunkálót jelent.
Története [szerkesztés]
Pápateszér területén már ősidők óta éltek emberek, melyet az itt talált újkőkori és később a római-korból származó leletek is bizonyítanak.
Árpád-kori település. Nevét már 1292 körül is említették. Ekkor királynéi birtok volt.
1332-ben mint Ugod várához tartozó település szerepelt egy határjáró oklevélben.
1410-ben Thezer, 1626-ban Fenywfe Teszér néven említették az okiratokban.
A Vázsonykői (nagyvázsonyi) Horváth család birtoka volt, majd a 17. században a család kihalása után az Esterházy család birtokába került. A pápai végvárhoz közel fekvő Teszért, a török és a német is pusztította. A törökök alatt többször is elpusztult, de később mindig újranépesedett.
A fennmaradt hagyomány szerint az első idetelepülők magyar mész- és szénégetők voltak, később pedig a környező településekről érkeztek német telepesek.
A pusztává vált Teszért a 18. században a gróf Esterházy család pápai uradalmához csatolták és később szőlővel telepítették be, melyet a szomszédos települések lakói műveltek.
A község lakói kivették részüket az 1848–49-es forradalom és szabadságharcból mind a hadiszolgálat, mind az anyagiak terén. A község temetőjében két volt honvéd sírja található, valamint a templom előtti téren a centenáriumi emlékmű tanúskodik erről. A két világháború hősi halottain emlékét szintén a templom előtti téren Hősi emlékmű őrzi.
1785 és 1949 között a település megháromszorozta lakosainak számát. Igen jelentős fejlődést mutatott 1890 és 1930, amikor lakóépületeinek több mint fele felépült. Ezt a nagymérvű haladást az 1920-ban megnyitott téglagyár is segítette (tulajdonosai a Nágli fivérek), ahol eleinte kézzel gyártották a téglát.
1910-ben 1714 lakosából 1683 magyar, 30 német volt. Ebből 1650 római katolikus, 32 evangélikus, 22 izraelita volt.
A 20. század elején Veszprém vármegye Pápai járásához tartozott.
Az egyházról [szerkesztés]
A falu régi egyházashely, plébánosát legkorábban, 1501-ben említik. 1698-ban temploma régtől romokban hever, csak falai állnak a kerítetlen temetőben. Egy haranglábon függ 1 kis harang.
Egy 1733. évi összeírás is még romokban találja, istentiszteletet az iskolában tartanak. Felszerelése ekkor még igen hiányos. Az összeírásból az is kiderül, hogy nagyjából a mai templom helyén állt. 1737-ben a romokhoz hozzáépített (vagy a romok mellett felépített?) templom működik, némi felszerelése is van, tudjuk egy 1771. évi iratból.
Az 1748. évi egyházlátogatás szerint a Keresztelő Szt. János tiszteletére emelt templom jó karban van, jól megépítették gr. Esterházy Ferenc idejében. Volt egy oltára és egy harangja, s ami a legfontosabb ekkor romokról már nincs szó. Körülötte a temető elég szűkös és kerítetlen. Anyakönyvét 1743-tól vezetik.
A plébániát 1743-ban Esterházy Károly alapította, aki később egri püspök lett. Pápateszér addig a győri egyházmegye egyik plébániájának fíliája volt. Az alapításkor a pápateszéri plébánia fíliái voltak: Szentiván, Ságh, Tamási, Kisdém, Nagydém, Szűcs és Fenyőfő. 1805-től Bakonyszentiván, Bakkonyság, Bakonytamási, Kisdém a fíliái.
1698-ban népessége tiszta evangélikus, míg a 18. században érkező magyar és német jövevények mind katolikusok. Egy évszázad múlva az evangélikusok száma elenyészővé vált. (Régi elbeszélések alapján tudni vélik, hogy aki megmaradt evangélikus hitén, annak a szomszédos Bakonytamásiba kellett menekülnie. Erről azonban írásos feljegyzés nem található.) 1773-ban magyar falu, melyben már régóta római katolikus iskola működik.
A szőlőhegyen álló kápolna építéséről szinte semmit nem tudunk. Az 1. ka¬tonai térkép (1784.) még nem jelzi, és Korabinszky lexikona sem említi 1786-ban. A Kopátsy-féle egyházmegyei térkép. (1851) „praed. impop. cum eccl.” jellel mutatja, tehát népte¬len puszta kápolnával. Koppány Tibor, a Veszprém megyei püspöki levéltárban őrzött visitációs jegyzőkönyv alapján, építési idejét 1813. évre teszi: „a szőlőhegyen álló kápolnát 1813-ban építették Szt. István tiszteletére, toronnyal és abban egy haranggal, belsejében oltárral és egy fa kórussal”. Az 1845. évi visitatio alkalmával összeírják. Az 1857. évi kataszteri térkép jelenlegi kon¬túrjával ábrázolja St. Stefan felirattal. Fentiek és a látottak alapján építése a 18. század első felére tehető. A kórus gerendáján felirat: „javíttatott 1883-ban, ja¬víttatott 1951-ben”.
Lakosság [szerkesztés]
Pápateszér lakosságának számbeli alakulása: 1785-ben 740 fő, 1829-ben 973 fő, 1857-ben 1337 fő, 1869-ben 1319 fő, 1890-ben 1580 fő, 1910-ben 1714 fő, 1930-ban 1938 fő, 1941-ben 1950 fő, 1949-ben 2044 fő, 1960-ban 1881 fő, 2000-ben 1312 fő, 2007-ben 1287.
1941-ben a lakosság nagy része a mezőgazdaságban, mások a bányában, illetve az iparban dolgoztak. 1945 után kultúrházat építettek, bővítették a villanyhálózatot; 1968-ban létrehozták az öregek otthonát, tűzoltószertárt, varrodát, három tantermes iskolát építettek; 1969-ben már állatorvosa, védőnője, körzeti orvosa, betegápolója volt, majd fogorvosa. Termelőszövetkezete „Alkotmány” néven 1951-ben alakult, de 1956-ban meg is szűnt. 1952-ben alakult a „Reménység” tszcs, de érdemben ez sem működött. 1957-ben alakult a tsz újra, a környék egyik legjobban működő szövetkezete lett. Központi intézkedésre 1976-ban egyesült a csótival és lett „Vörös Hajnal” Csót központtal. A gépparkot egyesítették, Csóton gépállomás létesült, Pápateszére új varrodát építettek. A rendszerváltáskor a tsz felbomlott, a faluban termelő egysége nem maradt. A Pápateszér és Vidéke ÁFÉSZ a régi kocsma helyére felépíti emeletes központját, mely magában foglal egy éttermet, egy élelmiszer vegyesboltot és egy húsboltot. Napjainkban a Zirci ÁFÉSZ üzemelteti az üzletet, az étterem több, mint egy évtizede nem működik. A faluban pékség is működik. A téglagyár mögötti területen kényszervágóhíd épült, amely jelenleg húsüzemként működik.
A tűzoltó szertárból kialakított autójavító mára komoly autószervizzé nőtte ki magát, ahol a javításon kívül műszaki vizsgáztatás is folyik. Az 1980-as évek közepén többek között hathatós szülői segítséggel két új épületrésszel bővül, korszerűsödik az iskola, ahová Bakonytamási, Bakonyszentiván és Bakonyság gyermekei is járnak. A Farkas- és Fényes-hegyre is kivezetik az elektromos hálózatot. Az iskola 1995-ben tovább bővül egy új tornateremmel. 1992-ben a vezetékes víz, 1994-ben a telefon, 1996-ban a vezetékes gázellátás valósul meg a községben, majd az ivóvíz az említett szőlőhegyekben is elérhető. A faluban több fűrészüzem működik, a régi téglagyárat 2007-ben korszerű alagútkemencével, teljesen automatizált gyártósorral szerelték fel. A régi körkemencét kemencét elbontották, a régi épületre a magmaradt téglakémény emlékeztet. A település 1950-ig a pápai járás nagyközsége; 1950 és 1969 között önálló tanács működött. 1969-ben Bakonyszentivánt és Bakonyságot, 1970-ben Bakonytamási települést is ide csatolták. 1990-től 1995-ig körjegyzőségi székhely, társközségei Bakonyszentiván és Bakonyság. 2007-ig önálló község, 2007-től ismét körjegyzőségi székhely, társközsége Bakonytamási.
Iskola [szerkesztés]
A községi iskolai oktatásról az 1780-as évektől kezdődően vannak dokumentumok. Az iskolák fenntartására a XIX. század első felében Markovics János plébános (későbbi veszprémi kanonok) komoly alapítványokat tett, az iskolák felállítására az ő idején, hathatós közbenjárására került sor. Nevét utca viseli a községben.
Nevezetességei [szerkesztés]
- I. és II. világháborús emlékmű (a templommal szemben a téren),
- Római katolikus templom
Fénykép galéria [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Pápateszér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Kapcsolódó szócikk [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- http://www.ekmk.hu/emlekhely/Emlekhelyek/h_154001.html
- http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=papt
- http://www.balaton.hu/index.php?open_partner=1&partner_id=2385
- http://www.lovaspark.hu/
- http://www.b-m.hu/bmkkh/kozigszerv.nsf/szekhely/96D16E65805A1B13C1256E9400281097
- http://ersekseg.veszprem.hu/vegyhm2/plebaniak/papteszer.htm
|
|||||


