Pápateszér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pápateszér
Pápateszér madártávlatból (37).JPG
Pápateszér látképe
Pápateszér címere
Pápateszér címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Kistérség 2012-ig Pápai
Jogállás község
Polgármester Szalczer György László[1]
Irányítószám 8556
Körzethívószám 89
Népesség
Teljes népesség 1186 fő (2010. jan 1.)[2] +/-
Népsűrűség 38,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 30,74 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pápateszér  (Magyarország)
Pápateszér
Pápateszér
Pozíció Magyarország térképén
Koordináták: é. sz. 47,38650°, k. h. 17,70135°
Pápateszér  (Veszprém megye)
Pápateszér
Pápateszér
Pozíció Veszprém megye térképén
é. sz. 47,38650°, k. h. 17,70135°
Pápateszér weboldala

Pápateszér község Veszprém megyében, a Pápai kistérségben.

Tartalomjegyzék

Fekvése [szerkesztés]

Veszprémtől északnyugatra, Csót és Bakonytamási közt fekvő település.

Nevének eredete [szerkesztés]

Neve a szláv teszér, taszár szóból ered, mely ácsot, famegmunkálót jelent.

Története [szerkesztés]

Pápateszér területén már ősidők óta éltek emberek, melyet az itt talált újkőkori és később a római-korból származó leletek is bizonyítanak.

Árpád-kori település. Nevét már 1292 körül is említették. Ekkor királynéi birtok volt.

1332-ben mint Ugod várához tartozó település szerepelt egy határjáró oklevélben.

1410-ben Thezer, 1626-ban Fenywfe Teszér néven említették az okiratokban.

A Vázsonykői (nagyvázsonyi) Horváth család birtoka volt, majd a 17. században a család kihalása után az Esterházy család birtokába került. A pápai végvárhoz közel fekvő Teszért, a török és a német is pusztította. A törökök alatt többször is elpusztult, de később mindig újranépesedett.

A fennmaradt hagyomány szerint az első idetelepülők magyar mész- és szénégetők voltak, később pedig a környező településekről érkeztek német telepesek.

A pusztává vált Teszért a 18. században a gróf Esterházy család pápai uradalmához csatolták és később szőlővel telepítették be, melyet a szomszédos települések lakói műveltek.

A község lakói kivették részüket az 1848–49-es forradalom és szabadságharcból mind a hadiszolgálat, mind az anyagiak terén. A község temetőjében két volt honvéd sírja található, valamint a templom előtti téren a centenáriumi emlékmű tanúskodik erről. A két világháború hősi halottain emlékét szintén a templom előtti téren Hősi emlékmű őrzi.

1785 és 1949 között a település megháromszorozta lakosainak számát. Igen jelentős fejlődést mutatott 1890 és 1930, amikor lakóépületeinek több mint fele felépült. Ezt a nagymérvű haladást az 1920-ban megnyitott téglagyár is segítette (tulajdonosai a Nágli fivérek), ahol eleinte kézzel gyártották a téglát.

1910-ben 1714 lakosából 1683 magyar, 30 német volt. Ebből 1650 római katolikus, 32 evangélikus, 22 izraelita volt.

A 20. század elején Veszprém vármegye Pápai járásához tartozott.

Az egyházról [szerkesztés]

A falu régi egyházashely, plébánosát legkorábban, 1501-ben említik. 1698-ban temploma régtől romokban hever, csak falai állnak a kerítetlen temetőben. Egy haranglábon függ 1 kis harang.

Egy 1733. évi összeírás is még romokban találja, istentiszteletet az iskolában tartanak. Felszerelése ekkor még igen hiányos. Az összeírásból az is kiderül, hogy nagyjából a mai templom helyén állt. 1737-ben a romokhoz hozzáépített (vagy a romok mellett felépített?) templom működik, némi felszerelése is van, tudjuk egy 1771. évi iratból.

Az 1748. évi egyházlátogatás szerint a Keresztelő Szt. János tiszteletére emelt templom jó karban van, jól megépítették gr. Esterházy Ferenc idejében. Volt egy oltára és egy harangja, s ami a legfontosabb ekkor romokról már nincs szó. Körülötte a temető elég szűkös és kerítetlen. Anyakönyvét 1743-tól vezetik.

A plébániát 1743-ban Esterházy Károly alapította, aki később egri püspök lett. Pápateszér addig a győri egyházmegye egyik plébániájának fíliája volt. Az alapításkor a pápateszéri plébánia fíliái voltak: Szentiván, Ságh, Tamási, Kisdém, Nagydém, Szűcs és Fenyőfő. 1805-től Bakonyszentiván, Bakkonyság, Bakonytamási, Kisdém a fíliái.

1698-ban népessége tiszta evangélikus, míg a 18. században érkező magyar és német jövevények mind katolikusok. Egy évszázad múlva az evangélikusok száma elenyészővé vált. (Régi elbeszélések alapján tudni vélik, hogy aki megmaradt evangélikus hitén, annak a szomszédos Bakonytamásiba kellett menekülnie. Erről azonban írásos feljegyzés nem található.) 1773-ban magyar falu, melyben már régóta római katolikus iskola működik.

A szőlőhegyen álló kápolna építéséről szinte semmit nem tudunk. Az 1. ka¬tonai térkép (1784.) még nem jelzi, és Korabinszky lexikona sem említi 1786-ban. A Kopátsy-féle egyházmegyei térkép. (1851) „praed. impop. cum eccl.” jellel mutatja, tehát népte¬len puszta kápolnával. Koppány Tibor, a Veszprém megyei püspöki levéltárban őrzött visitációs jegyzőkönyv alapján, építési idejét 1813. évre teszi: „a szőlőhegyen álló kápolnát 1813-ban építették Szt. István tiszteletére, toronnyal és abban egy haranggal, belsejében oltárral és egy fa kórussal”. Az 1845. évi visitatio alkalmával összeírják. Az 1857. évi kataszteri térkép jelenlegi kon¬túrjával ábrázolja St. Stefan felirattal. Fentiek és a látottak alapján építése a 18. század első felére tehető. A kórus gerendáján felirat: „javíttatott 1883-ban, ja¬víttatott 1951-ben”.

Pápateszér temploma
Szent Anna kisoltár
Karzat az orgonával
A templom főhajója
Gróf Esterházy Pál emléktábla

Lakosság [szerkesztés]

Pápateszér lakosságának számbeli alakulása: 1785-ben 740 fő, 1829-ben 973 fő, 1857-ben 1337 fő, 1869-ben 1319 fő, 1890-ben 1580 fő, 1910-ben 1714 fő, 1930-ban 1938 fő, 1941-ben 1950 fő, 1949-ben 2044 fő, 1960-ban 1881 fő, 2000-ben 1312 fő, 2007-ben 1287.

1941-ben a lakosság nagy része a mezőgazdaságban, mások a bányában, illetve az iparban dolgoztak. 1945 után kultúrházat építettek, bővítették a villanyhálózatot; 1968-ban létrehozták az öregek otthonát, tűzoltószertárt, varrodát, három tantermes iskolát építettek; 1969-ben már állatorvosa, védőnője, körzeti orvosa, betegápolója volt, majd fogorvosa. Termelőszövetkezete „Alkotmány” néven 1951-ben alakult, de 1956-ban meg is szűnt. 1952-ben alakult a „Reménység” tszcs, de érdemben ez sem működött. 1957-ben alakult a tsz újra, a környék egyik legjobban működő szövetkezete lett. Központi intézkedésre 1976-ban egyesült a csótival és lett „Vörös Hajnal” Csót központtal. A gépparkot egyesítették, Csóton gépállomás létesült, Pápateszére új varrodát építettek. A rendszerváltáskor a tsz felbomlott, a faluban termelő egysége nem maradt. A Pápateszér és Vidéke ÁFÉSZ a régi kocsma helyére felépíti emeletes központját, mely magában foglal egy éttermet, egy élelmiszer vegyesboltot és egy húsboltot. Napjainkban a Zirci ÁFÉSZ üzemelteti az üzletet, az étterem több, mint egy évtizede nem működik. A faluban pékség is működik. A téglagyár mögötti területen kényszervágóhíd épült, amely jelenleg húsüzemként működik.

A tűzoltó szertárból kialakított autójavító mára komoly autószervizzé nőtte ki magát, ahol a javításon kívül műszaki vizsgáztatás is folyik. Az 1980-as évek közepén többek között hathatós szülői segítséggel két új épületrésszel bővül, korszerűsödik az iskola, ahová Bakonytamási, Bakonyszentiván és Bakonyság gyermekei is járnak. A Farkas- és Fényes-hegyre is kivezetik az elektromos hálózatot. Az iskola 1995-ben tovább bővül egy új tornateremmel. 1992-ben a vezetékes víz, 1994-ben a telefon, 1996-ban a vezetékes gázellátás valósul meg a községben, majd az ivóvíz az említett szőlőhegyekben is elérhető. A faluban több fűrészüzem működik, a régi téglagyárat 2007-ben korszerű alagútkemencével, teljesen automatizált gyártósorral szerelték fel. A régi körkemencét kemencét elbontották, a régi épületre a magmaradt téglakémény emlékeztet. A település 1950-ig a pápai járás nagyközsége; 1950 és 1969 között önálló tanács működött. 1969-ben Bakonyszentivánt és Bakonyságot, 1970-ben Bakonytamási települést is ide csatolták. 1990-től 1995-ig körjegyzőségi székhely, társközségei Bakonyszentiván és Bakonyság. 2007-ig önálló község, 2007-től ismét körjegyzőségi székhely, társközsége Bakonytamási.

Iskola [szerkesztés]

A községi iskolai oktatásról az 1780-as évektől kezdődően vannak dokumentumok. Az iskolák fenntartására a XIX. század első felében Markovics János plébános (későbbi veszprémi kanonok) komoly alapítványokat tett, az iskolák felállítására az ő idején, hathatós közbenjárására került sor. Nevét utca viseli a községben.

Nevezetességei [szerkesztés]

  • I. és II. világháborús emlékmű (a templommal szemben a téren),
  • Római katolikus templom

Fénykép galéria [szerkesztés]

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. Pápateszér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  2. Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)

Kapcsolódó szócikk [szerkesztés]

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pápateszér témájú médiaállományokat.