Várkesző

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Várkesző
Várkesző légfotó.jpg
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Pápai
Jogállás község
Polgármester Konczos Ernő László[1]
Irányítószám 8523
Körzethívószám 89
Népesség
Teljes népesség 155 fő (2014. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség 29,95 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 6,41 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Várkesző (Magyarország)
Várkesző
Várkesző
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 25′ 40″, k. h. 17° 18′ 46″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 40″, k. h. 17° 18′ 46″
Várkesző (Veszprém megye)
Várkesző
Várkesző
Pozíció Veszprém megye térképén
Várkesző weboldala

Várkesző község Veszprém megyében, a Pápai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Rába folyóhoz közel, Egyházaskeszőtől 2 km-re északnyugatra található.

A Pápa-Csorna vasútvonal Rábahíd megállója 2 km-re van a községtől.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előnevét a Rába folyó partján épült vízivárról kapta, amelynek földbástyaszerű kiemelkedését ma is látni lehet. A vízivárat körülfogta a Rába vize, természetes védővonalat vonva a vár köré. Nevének utótagját többféleképpen értelmezik. Valószínű, hogy a Keszi=Kesző törzsnévből ered.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Várkesző és környéke már az őskorban is lakott hely volt.

Nevét az oklevelek 1361-ben említették először Waryobaggakezu alakban írva, de egyes forrásmunkák szerint Váraljakesző néven is ismert volt. A 15. század közepe óta több írásmóddal is említik az oklevelek: Waryobogyakezew, Simonkezew, Waraskeszeu és Várjobbágykesző.

A település határában már az Árpádok korában vár állt, mely a Rába egyik védőpontja volt. A 14. században a gróf Cseszneky és a banai Zsidó család rendelkeztek itt nagyobb birtokkal, de legjelentősebb birtokosa mindvégig a győri püspökség volt.

Lakosságának többsége 1930-ban földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott. A köves altalajú szántókon gabonaféléket és burgonyát termeltek.

Határában 124 hold erdőt is birtokolt a győri püspökség. Körjegyzősége Egyházaskeszőn volt. A háború előtt lakosainak száma 442 fő, 1960-ban 476, 1970-ben 376 fő volt. 1954-ben csatolták Veszprém megyéhez.

1910-ben 538 magyar lakosa volt. Ebből 528 római katolikus, 10 evangélikus volt.

A 20. század elején Vas vármegye Celldömölki járásához tartozott.

Kesző vára[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A keszői püspökségi vár már az Árpád-korban A Rába egyik védvonala volt. A vár, vagy valamilyen udvarház létezésének első nyoma 1295-ből származik, mikor Tivadar győri püspök itt, az akkor Keszőnek nevezett (Kezeu alakban írt nevű) településen keltezte egyik oklevelét. Az 1398-ban keltezett oklevél várnagyát említette, tehát ekkor már vár is állt itt. 1403-ban Zsigmond király idején a király ellen lázadó Hédervári János püspöktől foglalták el a királyi csapatok, azonban hamarosan újra visszakerült a püspök kezébe. 1441 tavaszán I. Ulászló király csapatai dunántúli előrenyomulásuk során többek között e várat is megszállták. A vár egészen 1449-ig lengyel származású kapitányok igazgatása alatt állt, ekkor Salánki Ágoston püspök tulajdonába került vissza. 1463-ban Mátyás király egy oklevelében felszólította kapitányait, hogy az oklevéleiben név szerint megnevezett nemeseket ne merjék a török elleni hadjáratra kényszeríteni, mert azok Győr, Szombat és Kesző (Kezy) várak őrizetével lettek megbízva.

1560-ban Kesző vára a győri püspökség kezén volt, melyben valószínűleg a török elleni védekezés miatt királyi őrség tanyázott. A 17. század közepe körül a megrongálódott várat Széchenyi György győri püspök javíttatta ki 7000 forintból. A vár még állt a kuruc időkben is, de 1795-ben falait a győri püspökség leromboltatta. A vár megmaradt köveit útépítésre használták fel.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Keszői vár romjai
  • Szűz Mária neve-templom
  • Világháborús emlékmű

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pallasz Nagy Lexikona
  • Horváth Richárd: Egy kevéssé ismert püspöki vár: Várkesző 1592-ben. [1]
  1. Várkesző települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]