Várkesző

Várkesző

Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Megye	Veszprém
Kistérség 2012-ig	Pápai
Jogállás	község
Polgármester	Konczos Ernő László^[1]
Irányítószám	8523
Körzethívószám	89
Népesség
Teljes népesség	192 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-
Népsűrűség	29,95 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	6,41 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Várkesző Pozíció Magyarország térképén Koordináták: é. sz. 47° 25′ 40,12″, k. h. 17° 18′ 45,68″47.4278111111, 17.3126888889
Várkesző Pozíció Veszprém megye térképén
é. sz. 47° 25′ 40,12″, k. h. 17° 18′ 45,68″47.4278111111, 17.3126888889
Várkesző weboldala

Várkesző község Veszprém megyében, a Pápai kistérségben.

Fekvése [szerkesztés]

A Rába folyóhoz közel, Egyházaskeszőtől 2 km-re északnyugatra található.

A Pápa-Csorna vasútvonal Rábahíd megállója 2 km-re van a községtől.

Nevének eredete [szerkesztés]

Előnevét a Rába folyó partján épült vízivárról kapta, amelynek földbástyaszerű kiemelkedését ma is látni lehet. A vízivárat körülfogta a Rába vize, természetes védővonalat vonva a vár köré.

Nevének utótagját többféleképpen értelmezik. Valószínű, hogy a Keszi=Kesző törzsnévből ered.

Története [szerkesztés]

Várkesző és környéke már az őskorban is lakott hely volt.

Nevét az oklevelek 1361-ben említették először Waryobaggakezu néven. Egyes forrásmunkák szerint Váraljakesző néven is ismert volt.

A 15. század közepe óta több néven is említik az oklevelek:Waryobogyakezew-nek, Simonkezew-nek, Waraskeszeu-nak, Várjobbágykesző-nek.

A település határában már az Árpádok korában vár állt, mely a Rába egyik védőpontja volt.

A 14. században a gróf Cseszneky és a banai Zsidó család rendelkeztek itt nagyobb birtokkal, de legjelentősebb birtokosa mindvégig a győri püspökség volt.

Lakosságának többsége 1930-ban földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott. A köves altalajú szántókon gabonaféléket és burgonyát termeltek.

Határában 124 hold erdőt is birtokolt a győri püspökség. Körjegyzősége Egyházaskeszőn volt. A háború előtt lakosainak száma 442 fő, 1960-ban 476, 1970-ben 376 fő volt. 1954-ben csatolták Veszprém megyéhez.

1910-ben 538 magyar lakosa volt. Ebből 528 római katolikus, 10 evangélikus volt.

A 20. század elején Vas vármegye Celldömölki járásához tartozott.

Kesző vára [szerkesztés]

A keszői püspökségi vár már az Árpád-korban A Rába egyik védvonala volt.

A vár, vagy valamilyen udvarház létezésének első nyoma 1295-ből származik, mikor Tivadar győri püspök itt, Kezeu-n keltezte egyik oklevelét.

Az 1398-ban keltezett oklevél várnagyát említette, tehát ekkor már vár is állt itt.

1403-ban Zsigmond király idején a király ellen lázadó Hédervári János püspöktől foglalták el a királyi csapatok, azonban hamarosan újra visszakerült a püspök kezébe.

1441 tavaszán I. Ulászló király csapatai dunántúli előrenyomulásuk során többek között e várat is megszállták.

A vár egészen 1449-ig lengyel származású kapitányok igazgatása alatt állt, ekkor Salánki Ágoston püspök tulajdonába került vissza.

1463-ban Mátyás király egy oklevelében felszólította kapitányait, hogy az oklevéleiben név szerint megnevezett nemeseket ne merjék a török elleni hadjáratra kényszeríteni, mert azok Győr, Szombat és Kesző (Kezy) várak őrizetével lettek megbízva.

1560-ban Kesző vára a győri püspökség kezén volt, melyben valószínűleg a török elleni védekezés miatt királyi őrség tanyázott.

A 17. század közepe körül a megrongálódott várat Széchenyi György győri püspök javíttatta ki 7000 forintból.

A vár még állt a kuruc időkben is.

1795-ben a vár falait a győri püspökség romboltatta le. A vár megmaradt köveit útépítésre használták fel.

Nevezetességei [szerkesztés]

A keszői vár romjai, templom, háborús emlékmű...

Jegyzetek [szerkesztés]

Pallasz Nagy Lexikona
Horváth Richárd: Egy kevéssé ismert püspöki vár: Várkesző 1592-ben. [1]

↑ Várkesző települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)