Damása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Damása (Domašinec)
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Muraköz
Község Damása
Jogállás falu
Alapítás éve 1244
Polgármester Dragutin Lisjak
Irányítószám 40318
Körzethívószám (+385) 040
Népesség
Teljes népesség 1871 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Terület 35,33 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Damása (Horvátország)
Damása
Damása
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 26′ 00″, k. h. 16° 36′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 26′ 00″, k. h. 16° 36′ 00″
A Damása weboldala

Damása (korábbi magyar nevén Domasinecz, horvátul Domašinec) falu és község Horvátországban, Muraköz megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csákornyától 15 km-re északkeletre a Mura jobb partján fekszik. A községhez két falu tartozik: Damása (Domašinec) és Törökudvar (Turčišće).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a korai vaskorban is éltek emberek. Ezt bizonyítják az itt talált agyagból égetett cserépedények és urnák, melyek a latén kultúrához köthetők. A kultúra továbbadói ezen a területen a kelták Tauriscus törzse volt, akik a Muraközben megérték a római uralmat is.

A község honlapja szerint a település első írásos említése 1244-ből származik, amikor az akkori Domasa falut egy Péter nevű nemes birtokaként említik.

1349-ben "Poss. Damasa inter fluvios Dra et Mura in comitatu Zaladiensi" alakban mint a Dráva és a Mura között Zala megyében fekvő birtokot említik. 1478-ban "Domassinecz" néven szerepel. A csáktornyai uradalomhoz tartozott.[2]

1477-ben az uradalmat Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. A 17. században a Zrínyiek katonai szolgálataikért több vitézüknek adományoztak itt birtokokat. Így lettek birtokosok a Buđak, Daca, Katanec, Čes, Baranić, Balaško, majd később a Madak, Špoljar, Német, Vargonić, Topličanec, Kolar és Imbre családok.

Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halára ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1672-ben Damása az uradalom egyik birtokközpontja, melyhez még hét másik település tartozott. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1722-ben az uradalmon kívül csak Peras Jánosnak kisnemesnek volt itt birtoka. 1791-ben az uradalmat gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt. A 18. század végén Damása a Muraköz egyik legnépesebb és legmódosabb települése volt. 1786-ban 109 házában 110 családban 811 lakos élt itt.

Vályi András szerint " DOMASINECZ. Elegyes magyar falu Szala Vármegyében, földes Ura Gróf Álthán Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Dekanoveczhez közel, mellynek filiája, határja gazdag termékenységű, ’s nevezetes vagyonnyai lévén, első Osztálybéli." [3]

1920 előtt Zala vármegye perlaki járásához tartozott. 1941 és 1945 között ismét Magyarországhoz tartozott, ekkor körjegyzőségi székhely volt.

Lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1900-ban 1709 lakosából 1655 horvát, 52 magyar, és 2 fő német nemzetiségű volt. 1910-ben 1920, zömében horvát és magyar lakosa volt. 1941-ben 1882 lakosából egy ember kivételével mindenki magyar nemzetiségűnek vallotta magát. 1991-ben 1968 lakosából 1865 volt a horvát nemzetiségű. A 2001-es népszámlálás adatai szerint Damása faluközösség lakossága 2459 volt, melyből Damása községben 1871-en, Törökudvaron 588-an éltek. Damása lakosainak 96%-a horvát, 2,5%-a cigány nemzetiségű. 2001-ben egyetlen lakos vallotta magát magyar nemzetiségűnek.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A természetbarátoknak épült a 6,3 km hosszú, 12 állomásból álló Murščak-tanösvény, mely a vidék vízi, növényi élővilágát, állatvilágát, madarait mutatja be.
  • A község közösségi házában működik a Merlin-színház.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. június 17.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.