Kolontár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kolontár
Magyarok Nagyasszonya-templom
Magyarok Nagyasszonya-templom
Kolontár címere
Kolontár címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Devecseri
Jogállás község
Polgármester Tili Károly[1]
Irányítószám 8468
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség 682 fő (2014. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség 35,41 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 21,72 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kolontár (Magyarország)
Kolontár
Kolontár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 05′ 03″, k. h. 17° 28′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 05′ 03″, k. h. 17° 28′ 30″
Kolontár (Veszprém megye)
Kolontár
Kolontár
Pozíció Veszprém megye térképén
Kolontár weboldala

Kolontár község Veszprém megyében, a Devecseri járásban.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu határában található 58 ha területű Lőrintei-víztározó a horgászok paradicsoma.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Devecsertől délkeletre körülbelül 3 kilométerre, Ajkától pedig körülbelül 5 kilométerre nyugatra található.

Vonattal a Székesfehérvár-Szombathely vasútvonalon, közúton pedig a 8-as főútról Devecsernél lefordulva körülbelül 4 kilométer.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 18. századig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kolontár történelme a régmúlt időkre nyúlik vissza. A régi magyar nyelvben a Caranthini, Carinthini, (azaz korontál ~ kolontár) szó karintiait, karantánt jelentett, ezen szókifejezés a helység első telepeseinek valamikori származási helyére utalhat.

A falu első írásos említése Szent István király korából származik, 1019-ben Korunthal néven említik a települést. Ekkor a zalavári bencés apátság birtoka volt, és ide volt köteles dézsmát (tizedet) fizetni. A község nevét a későbbiekben, 1272-ben Korontál (Kuruntál) családnévként említik, ekkor Korontáli Péter nemes birtoka volt. Ezenkívül még egy 1274-es adománylevél határjárása is megemlíti Kolontár nemesi falut.

A 15. században már a források Kis- és Nagykorontált említenek, így a 14. vagy a 15. században Kolontár két külön településrészre szakadt. A 15. század végétől íródott veszprémi káptalan számadáskönyve megemlíti Koronthár falut és kis templomát. Magyarország 1488-as Veszprém vármegye közigazgatási beosztása szerint Kolontár a Vásárhelyi szék adóköteles települése volt. Az 1488 őszén készült Veszprém megyei adólajstrom szerint Nagykorontál 4 forintnyi adót fizetett, összesen 4 portával rendelkezett, földbirtokosai pedig Nagykorontáli Mihály és Nagykorontáli Imre voltak, akik 2-2 birtokkal és adóköteles háztartással rendelkeztek. Az adójegyzék szerint Kiskorontál (Nagykorontál határában, tőle délre feküdt) adója 1 forint, 1 birtokkal és adóköteles portával rendelkezett, földesura Kiskorontáli Péter volt.

A német betelepítésektől[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A törökdúlás után újratelepítési szerződés eredményeképpen 15 német gazda vásárolta meg a pápaugoddevecseri Esterházyak devecseri uradalmához tartozó Nagy-Kolontár pusztát és Kis-Kolontár pusztát felerészben. A községre jellemző a gazdálkodásnak kedvező természeti adottságain túl, szorgos, takarékos német lakosságának köszönhetően 1751-ben iskolát és 1772-ben templomot építettek.

A kolontári templom a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére lett felszentelve és megáldva, anyagi felajánlásokból. Ezen az ünnepen, amely mindig december 8-ra esik, ünnepelte a község a búcsúját, amelyet később (októberre) átnapoltak.

A kolontári iskola és a tanító szegénységéről Táncsics Mihály is tanúbizonyságot tett. Táncsics 1820 karácsonyától 1821. Szent György napjáig (április 23.) Kolontáron lakott és tanított segédtanítóként. Nem állt szándékában sokáig itt tanítani, mivel leírása szerint a helyi tanító nagyon szegény volt, így fizetést ő nem kapott. Arról is beszámol, hogy kis település révén nyáron nem, csak ősztől tavaszig jártak iskolába a gyerekek. Emellett a kolontáriak szeretetét és megbecsülését is kivívhatta, egyszer mikor a faluból elment „egy gazda ember, ki gyermekének a tanulásban való előmenetelével nagyon meg volt elégedve, irántam hálájábul” útravalóul élelemmel látta el.

1872. október 3-án megindult a forgalom a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal, ahol megálló létesült a település számára.

A 20. század elején a jobb megélhetés reményében 78 kolontári lakos vándorolt ki Amerikába. Emléküket őrzi az 1911-ben felállított Szentháromság oszlop.

A rendszerváltás után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ajkai vörösiszap-katasztrófa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2010. októberében bekövetkezett vörösiszap ömlés térképvázlata

2010. október 4-én a déli órákban átszakadt a községhez közeli Ajkai Timföldgyár vörösiszap-tározójának gátja. Rövid idő alatt mintegy 600–700 ezer köbméter lúgos iszap árasztotta el a települést. A vörösiszap-áradat a Torna-patak völgyében a közeli Devecser felé folyt tovább, ott és még további településeken is súlyos károkat okozva.[3] Október 9-én az egész falut kitelepítették, mivel tovább gyengült a zagytározó gátjának északi fala.[4] A katasztrófát követően egy újabb esetleges gátszakadás kivédésére védtöltés épült a község magasabban lévő részein, a templomdomb oldalától indulóan a Torna-patak bal partján. Lebontásra kerültek a védtöltés és a vasútvonalon túli lakóterületei a községnek, így a Kossuth Lajos utca a polgármesteri hivataltól keletre eső szakasza és a Malom utca. A Kossuth utcai vasúton belüli lakótelkeinek helyén emlékpark létesült Életfával és Lélekharanggal. Az itt lévő egykori gazdasági épület egyetlenként megőrzésre került és mementóként őrzi a katasztrófa pusztítását. Az új lakóházak a Bezerédi utcában épültek fel 2010-2011. júliusa között.

Kolontár pecsétjének jellemzése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu pecsétje valamikor az úrbéri rendezés ideje után keletkezhetett, de csak a későbbi időszakokból maradt fenn.

A település legelső ismert, negatív vésetű, ovális pecsétje egy 1787-ben keletezett iraton maradt fenn. Babérkoszorúval keretezett pecsétmezejének közepén lebegő, élével balra, hegyével felfelé álló ekevas, mellette kétoldalt egy-egy gabonakalász látható. A címerképeket alulról két pálmaág koszorúzza, felettük K G S betűk. (Kolontár Gemeinde Siegel = Kolontár község pecsétje, rövidítéseként). A pecsétmezőt hét, négyszirmú virág díszíti, a pecsét vörös viasz nyomatú. Egy hasonló motívumú negatív vésetű, kör alakú pecsét is fennmaradt 1849-ből, de annak felirata már Nagykolontar Helsig.

Pesty Frigyes helynévtára Kolontárról nem ad sok forrást, leírást 1864-ben. A leírás beszámol arról, hogy „a községnek nem volt más elnevezése, a nép tudomása szerint a mostanin kívül”, így Kolontár neve eredetileg is Kolontár volt, a bejövő német telepesek tehát nem adtak neki új nevet. Valamint arról írt, hogy nem lehet tudni, honnan történt a betelepítés, de annyi biztos, hogy a lakosság német ajkú volt. Így kijelenthető, hogy több forrásban megemlített magyar hangzású-nevű kolontári jobbágyok nem a betelepítés óta éltek a faluban. Ezt a dokumentumot négy kolontári lakos írta alá hitelesítésképp, amelyhez Kolontár viaszbélyegzős pecsétje is tartozott.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyarok Nagyasszonya-templom a Torna-patak feletti magaslaton áll. Épült barokk stílusban, 1772-ben.
  • Kolontári szentkút, valójában Devecser város területén található, de fekvését tekintve a községhez van közelebb. Egy 1805-as feljegyzés szerint már az 1700-as években is rendszeresen jártak ide zarándokok, és hittek a kút vizének gyógyerejében. A 20. század első felében élénk vallási élet folyt itt. Anna-napkor tartották a búcsút, amelyre sok helyről érkeztek a hívek. A század második felében, a szocialista időben csoportosan nem látogathatták e helyet a zarándokok. A rendszerváltás után a kis kápolnát felújították, és az 1990-es évek közepétől ismét megindultak a szervezett zarándoklatok. 2003-tól minden év szeptember utolsó vasárnapján tartják a szentmisével egybekötött szentkúti búcsút. A vörös iszap katasztrófa a kutat körülvette, de el nem árasztotta, így a szentkút körüli hit megerősödött. Azóta eltelt időben a búcsúi zarándokok száma az előző évekhez képest megháromszorozódott.[5]
  • Bezerédi utca: A vörösiszap katasztrófát követő újjáépítés során 2010. októbere és 2011. júliusa között Kós Károly Egyesülés keretében Turi Attila és Zsigmond László építészek tervei alapján épültek az utca végén álló új lakóházak.[6]
  • A Szentháromság szoborot 1911-ben az amerikába kivándorolt lakosok állíttatták.
  • Szabadság domb remek kilátás tárul elénk a községre és a Bakonyra. Itt található a focipálya is.

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kolontár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Iszapömlés Veszprém megyében
  4. kiürítették a falut
  5. Emlékmű a kolontári Szentkútnál
  6. Isten hozott, kis sziget... Devecserben, Kolontáron

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]