Marcaltő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Marcaltő
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Pápai
Jogállás község
Polgármester Sandl Zoltán[1]
Irányítószám 8532
Körzethívószám 89
Népesség
Teljes népesség 755 fő (2014. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség 35,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 22,09 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Marcaltő (Magyarország)
Marcaltő
Marcaltő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 26′ 04″, k. h. 17° 21′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 04″, k. h. 17° 21′ 58″
Marcaltő (Veszprém megye)
Marcaltő
Marcaltő
Pozíció Veszprém megye térképén
Marcaltő weboldala

Marcaltő község Veszprém megyében, a Pápai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Rába és a Marcal folyó között fekszik a megyehatár közelében, Pápától 16 km-re északnyugatra, a Pápát Csornával összekötő közúton.

Megállója van a Pápa–Csorna-vasútvonalon.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első okleveles említése 1380-ból származik, de ennél jóval korábbi település. Neve arra utal, hogy a Marcal itt ömlött a Rábába. A falu négy vármegye: Győr, Sopron, Vas és Veszprém találkozásánál feküdt. 1402-ben hetivásár tartására kapott jogot. Évszázadokon át a Gutkeled nemzetségbeli családok birtokolják. Először a Marcaltőieké, 1645-ös kihalásukig, majd az Amadék kapták meg adományul a királytól.
1902-től 1945-ig az Esterházyaké volt. A Marcaltőiek régi kastélyát 1551-ben említi okirat. Több malmot birtokolt a család, révátkelő is volt itt. Az Amadé család új kastélyt építtetett, a folyókat ásott mederbe terelték. A fejlődő település a 18. századtól a 19. század közepéig mezővárosi rangot viselt.

1849. június 27-én Marcaltő és Ihász között zajlott le a szabadságharc ihászi ütközete: Kmety György tábornok honvédjei hősiesen küzdöttek a császári csapatok ellen. A magyar sereg heves ágyútüze Pápán nagy riadalmat keltett. A túlerőben levő fegyelmezett osztrák sorok nagy véráldozat árán nyomultak előre, végül elérve céljukat: meghátrálásra kényszerítették Kmety seregét, és szabadon elvonultak Takácsin keresztül Győr irányába. Nem tudni, hol temették el a többszáz halottat; Ihász északi végén egy ismeretlen honvéd sírja a közút mellett található. Az egyetlen Veszprém megyei csata helyszínét Ihászon is, valamint Pápán, a református templom előtt is emlékoszlop őrzi. Ihász ősi település, közigazgatásilag Marcaltőhöz tartozik, tőle 7,2 km-re délkeletre helyezkedik el, lélekszáma 270 fő.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Megyehatárkő - az önkormányzat előtt található. Eredetileg a Marcal partján állt. Az obeliszk alsó részén látható négy gömb a hajdan itt érintkezett négy vármegyét (Győr, Sopron, Vas, Veszprém) jelképezi.
  • Római katolikus templom - barokk stílusban épült a XVIII. században, 1820-ban klasszicista jellegűvé alakították át.
  • Művelődési ház - Kossuth u. 1. cím alatt található.

A marcaltői temetőben nyugszanak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gróf Futaki Hadik András (1764-1840), Mária Terézia híres generálisának Hadik Andrásnak fia, aki maga is kitűnő katona volt, császári és királyi belső titkos tanácsosként, lovassági altábornagyként szolgált.
  • gróf Amade Antal
  • Üchtritz Emilné, báró Üchtritz Emil neje: Amade Dominika grófnő

Itt született[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Marcaltő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]