Marcaltő
| Marcaltő | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Közép-Dunántúl |
| Megye | Veszprém |
| Kistérség 2012-ig | Pápai |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Sandl Zoltán[1] |
| Irányítószám | 8532 |
| Körzethívószám | 89 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 790 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 35,76 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 22,09 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Marcaltő
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Marcaltő
Pozíció Veszprém megye térképén
|
|
| é. sz. 47° 26′ 4,49″, k. h. 17° 21′ 57,82″ | |
| Marcaltő weboldala | |
Marcaltő község Veszprém megyében, a Pápai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A Rába és a Marcal folyó között fekszik a megyehatáron, Pápától 20 km-re, északkeletre.
Megállója a Pápa–Csorna-vasútvonalon volt – itt azonban 2007. március 4-e óta nem közlekednek személyszállító vonatok.
Története [szerkesztés]
Első okleveles említése 1380-ból származik, de ennél jóval korábbi település. Neve arra utal, hogy a Marcal itt ömlött a Rábába. A falu négy vármegye: Győr, Sopron, Vas és Veszprém találkozásánál feküdt. 1402-ben hetivásár tartására kapott jogot. Évszázadokon át a Gutkeled nemzetségbeli családok birtokolják. Először a Marcaltőieké, 1645-ös kihalásukig, majd az Amadék kapták meg adományul a királytól.
1902-től 1945-ig az Esterházyaké volt. A Marcaltőiek régi kastélyát 1551-ben említi okirat. Több malmot birtokolt a család, révátkelő is volt itt. Az Amadé család új kastélyt építtetett, a folyókat ásott mederbe terelték. A fejlődő település a 18. századtól a 19. század közepéig mezővárosi rangot viselt.
1849. június 27-én a Marcaltő és Ihász között zajlott le a szabadságharc ihászi ütközete: Kmety György tábornok honvédjei hősiesen küzdöttek a császári csapatok ellen. Az egyetlen Veszprém megyei csata helyszínét emlékoszlop őrzi. Ihász ősi település, a központi belterülettől 7,2 km-re helyezkedik el, lélekszáma 270 fő.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Megyehatárkő - az önkormányzat előtt található.
- Római katolikus templom - barokk stílusban épült a XVIII. században, 1820-ban klasszicista jellegűvé alakították át.
- Művelődési ház - Kossuth u. 1. cím alatt található.
A marcaltői temetőben nyugszanak [szerkesztés]
- Gróf Futaki Hadik András (1764-1840), Mária Terézia híres generálisának Hadik Andrásnak fia, aki maga is kitűnő katona volt, császári és királyi belső titkos tanácsosként, lovassági altábornagyként szolgált.
- gróf Amade Antal
- Üchtritz Emilné, báró Üchtritz Emil neje: Amade Dominika grófnő
Itt született [szerkesztés]
- 1846-ban dr. Concha Győző jogász, az MTA tagja
- 1846-ban báró Üchtritz Zsigmond országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, neves lótenyésztő.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Marcaltő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
További információk [szerkesztés]
|
|||||
