Sóly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sóly
Sóly légifotó.jpg
Sóly címere
Sóly címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Veszprémi
Kistérség Veszprémi
Jogállás község
Polgármester Bikádi László Károly[1]
Irányítószám 8193
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség 461 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 46,89 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 10,28 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sóly (Magyarország)
Sóly
Sóly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 07′ 46″, k. h. 18° 01′ 56″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 46″, k. h. 18° 01′ 56″
Sóly (Veszprém megye)
Sóly
Sóly
Pozíció Veszprém megye térképén
Sóly weboldala

Sóly község Veszprém megyében, a Veszprémi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Balaton-felvidéknek a Bakony hegységgel találkozó törésvonalában, Veszprém és Várpalota között félúton,a 8-as főúttól déli irányban néhány száz méterre találjuk a szép fekvésű kis települést.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Betereg vagy más néven Sóly falu a jelenlegi település helyén állt már feltehetően a magyarok honfoglalása előtt is, vagy rövidesen azután. 1002-ben vagy 1009-ben I. (Szent) István magyar király a veszprémi püspököt, illetve a püspökséget rendelte - természetesen csak egyházi vonatkozásban - Veszprém, Kolon (Zala), Alba (Fejér) és Visegrád királyi várispánságok fölé. Az adományozó okiratot - melynek csak másolata lelhető fel a veszprémi káptalan levéltárában - István király Sólyban adta ki. A dátumozás a következőképpen íródott: "Datum in Sool apud capellam beati Stephani protomartiris. Anno ab icarnatione Domini millesimo VIIII", azaz: "Datálva Sólyban, boldog István protomártír kápolnája mellett. Az Úr megtestesülésének 1009. évében." Valószínűsíthető, hogy Sóly település volt a színhelye a magyarság későbbi történelmét alapvetően befolyásoló István-Koppány csatának vagy valamilyen vonatkozásban érintette azt. Sóly faluról Fényes Elek 1854-ben készített alaposabb leírást. Könyvében az alábbiakat írta: "Sóly, magyar-német falu Veszprém vármegyében, Palota és Veszprém között, mindeniktől egyforma távolságra, 254 katholikus és 454 református lakos. Ez előtt a katholikusok is mind magyarok voltak, de most köztük több a német. A reformátusok temploma igen régi épület, s hihető, hogy még Szt. István király idejében formáltatott, mert a veszprémi püspökség itt erősíttetett meg, mint azt az oklevél vége mutatja: "Datum in villa nostra Sóly". Határán keresztül foly a Séd vize, s ezen van egy hegyoldalban az uradalomnak egy igen mesterséges készületű papirosmalma. Földjei soványak, legelője köves, kopár, rétjei jók, bora nagyon derék, s ha sokáig áll, a somlyóival vetélkedik. Földesura: a zirci cisztercita apátság." Szomorú nevezetessége Sólynak, hogy 1880-ban a zirci apátság sólyi szőlőjében észlelték annak a filoxérának az első jeleit, amely fertőzés két év alatt elérte a vörösberényi szőlőhegyet, s az 1890-es évek közepére a Balaton-felvidék teljes szőlőkultúráját megsemmisítette.

Nevezetességek és látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Református templom
  • Református templom: Győzelme után István kápolnát emeltetett Sólyban, a települést pedig – mint királyi birtokot – kiemelte a kialakuló közigazgatási rendből és sajátjaként kezelte. A fogadalmi kápolnát a Kr. u. 1009-ből származó királyi okirat az egyetlen olyan templommá teszi az országban, amely dokumentáltan Szent István személyéhez fűződik. A templomban folytatott ásatás során a padozat alatt középkori csontvázakat találtak 2009-ben.
Katolikus templom
  • Katolikus templom: 1910-ben a Zirci Ciszterci Apátság építtette az ún. iskolakápolnát. A templom iskolaként is szolgált 64 éven át.
Szent Kard emlékmű
  • Szent Kard: 1998-ban állították István és Koppány csatájának emlékére. Mindmáig a világ legnagyobb (12 méter magas) fából készült kardja.
  • Papírmalom: A zirci apátság -papírszükségletének kielégítésére- építtette. A papírmalomban 1790-től 1851-ig több mint hatvan különböző vízjelű és típusú papírt készítettek. Az épület romjai ma is láthatók.
Népi műemlék lakóházak
  • Népi műemlék lakóházak
  • Kálvária
Kőhíd a Séd patakon
  • Kőhidak a Séd patakon
  • Malmok

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Kard Fesztivál:
  • Egyéb rendezvények:

Kiállítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Helytörténeti kiállítás
  • Pajta Galéria
  • Maci kiállítás

Híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvértelepülés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Sóly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]