Egeralja
| Egeralja | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Veszprém | ||
| Kistérség | Devecseri | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Bolla Klaudia[1] | ||
| Irányítószám | 8497 | ||
| Körzethívószám | 88 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 227 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 25,39 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 8,94 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
Egeralja község Veszprém megyében, az Devecseri kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történet
A mai község valószínűleg a XII. században keletkezett. A középkorban több írásos forrás is említi, melyek szerit a falu lakói királyi vadászok voltak. Bél Mátyás 1735-ben megjelent Veszprém vármegye leírása című hiteles művében két nagy nemesi családot említ, a Boncz és Egerallyi családot. Az Egerallyi család később Ferenczy-nek nevezi magát. Leszármazottaik még ma is élnek a faluban. A török időkben a falu lakói a Marcal mocsaraiban és kiemelkedő dombokon (Szigeti-domb, Jánosi-domb) kerestek menedéket. Az 1848-as nemzetőrség összeírása 31 nemzetőrt említ Egeraljáról, közülük 10-en a Dráva-vonal védelmi harcaiban vettek részt.
A reformációtól kezdődően a falu lakossága csaknem teljes egészében református vallású lett. Az első templom 1740-ben épült, ennek helyén 1801-ben készült el az első kő templom. A mai új helyre épített templomot 1913-ban szentelték fel. 1874-ben református iskola épült a faluban, ennek épületében található ma a Helytörténeti Gyűjtemény.
1949-ben Egeralját a szorosan mellé épült Adorjánházával egyesítették, Adorjánháza néven. 1991. november 1-jén azonban a település ismét önálló lett.
[szerkesztés] A falu ma
A falu lakossága 268 fő (1999-es adatok alapján). Egeralja egy kis falu, de minden alapvető szolgáltatás megalálható itt: boltok, orvosi rendelő, kultúrház, óvoda. Nevezetes a Szalóky Károly által létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény, amely nemcsak a falu, hanem a környék történetét és néprajzi értékeit is bemutatja. A faluba látogatók ezenkívül megtekinthetik Szalóky Károly festményeit, illetve verseit is. A falu temető felőli végén, a volt homokbánya helyén néhány éve szép játszótér épült. A községtől nyugatra, a Marcal egykori ártere, a bozót ma természetvédelmi terület. 2000-ben a faluközpontban leplezték le a Millenniumi emlékművet, mely a Millenniumi emlékparkban található. A falu másik emlékműve a Hősi emlékmű, amely a világháborús hősöknek állít emléket.
A településről két könyvet adtak ki, valamint a már említett polihisztor-festő, Szalóky Károly több verseskötete is megjelent.
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||

