Örvényes

Elnevezéséről: Először 1093-ban említik Ermenes néven, később írják Eurmenus, Ermenus, Ewrmenes, Wrmenes alakban; ... Miért kapta az első nevét s mikor került abba a "m" helyett a "v" (ami az értelmét megváltoztatta) nem tudjuk. (Jankó 1.: 20.o.)

[szerkesztés] Nevezetességei

Templomrom a temetőben: (román stílusú, 13. század) – A falu keleti részén, a temetőben áll. Ez volt a középkori falu temploma, a XIII. században épült, román stílusban. Egyenesen záródású szentélyének magasan álló falai fölé tetőt emelték, hogy a további pusztulástól megóvják.
Katolikus templom [1]
Vízimalom múzeum [2][3] - 1800 körül épült a Pécsey-patak mozgatja ma is nagy vízkerekét. Az örvényesi vízimalmokról a XIII. századból maradt fenn az első feljegyzés. Ennek a ma is működőnek az elődjéről 1211-ben írtak először.
Római villa romjai a Hosszúréteknél. – A falutól nyugatra, a Hosszú-réteknek nevezett részen találhatók. A villagazdaság a II. században keletkezett és a negyedik század elején élte fénykorát. A központi épület és a fürdő mellett egy keresztény bazilikává alakított épület is előkerült az ásatások folyamán.
Pécsey-patak hídja: kétnyílásos, késő barokk építmény, 1800 körül készült. Fülkéjében Nepomuki Szent János szobra áll.

[szerkesztés] Településszerkezet, telekelrendezés

Örvényes az utcás falvak tipikus példája. "Ez a faluforma a középkori frank földön alakult ki... és a frank települők folytán terjedt el kelet felé, a hatóságok beavatkozása ereményeképpen." PERÉNYI szerint a csűrös településsel együtt ez forma német eredetű.

Későbbiekben a főutcával - Szent Imre utcával – párhuzamosan itt egy újabb utcát nyitnak (Új utca). Ezt JANKÓ mint a zárt településű úti faluk továbbfejlődésnek egyik alapjaként említi. Örvényesen a párhuzamos utca 1946–1949-ben alakult ki.

"A soros falu, ebből következően a telek formája eleve megszabja az elrendezés leggazdaságosabb módját - a soros építést." .. írja BÁTKY. "A soros falu hasonmása, s egyben alkotó eleme a soros udvar." A csűrös település GYŐRFFY szerint már a honfoglaló magyarok bejövetele előtt ismert a Kárpát-medencében. ...

Örvényesen a sorosudvaros-csűrös telekelrendezés az általános. (Kugler)

[szerkesztés] Források

Bátky Zsigmond: Magyarság Néprajzi I. kötet. Építkezés. é.n.

Dr. Jankó János: A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza, Bp., 1902.

Dr. Jankó János: A Balaton melléki lakosság néprajza. Bp. 1902.

Győrffy István: Magyar falu, magyar ház. Kaposvár, 1943.

Károlyi Antal - Perényi Imre - Tóth Kálmán - Vargha László: A magyar falu építészete. Bp. 1955.

Ház és ember : A Szabadtéri Néprajzi Múzeum közleményei, Szerk. Kecskés Péter, Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum ,1985. / Mendele Ferenc: Örvényes község építőanyag- és építőszerkezeti vizsgálata.

Dr. Kugler Gyula: Örvényes. Visszatekintés őseink lakóhelyére. Bp. 2002. (Diákköri dolgozat)

[4]

[5]