| Borsfa |

Borsfa címere |
|
| Közigazgatás |
| Ország |
Magyarország |
| Régió |
Nyugat-Dunántúl |
| Megye |
Zala |
| Kistérség 2012-ig |
Letenyei |
| Jogállás |
község |
| Polgármester |
Jetzin István Sándor[1] |
| Irányítószám |
8885 |
| Körzethívószám |
93 |
| Népesség |
| Teljes népesség |
745 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség |
62,98 fő/km² |
| Földrajzi adatok |
| Terület |
11,83 km² |
| Időzóna |
CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése |
Pozíció Magyarország térképén
Koordináták: é. sz. 46,49732°, k. h. 16,78198°46.49732, 16.78198 |
Pozíció Zala megye térképén
|
| é. sz. 46,49732°, k. h. 16,78198°46.49732, 16.78198 |
| Borsfa weboldala |
Borsfa (horvátul Borša[3]) Zala megye délnyugati részén fekvő község, körjegyzőségi székhely.
A település a Becsehely–Bak fontosabb mellékút – amelyen Letenye és Zalaegerszeg közúti összeköttetése biztosított – mentén hosszában terül el, nyugat felé Bázakerettyével köti össze egy aszfaltút. Jó autóbuszközlekedéssel rendelkezik, elsősorban a Letenye, Nagykanizsa és Zalaegerszeg felől érkező járatok érintik.
A település első említése 1392-ből való. Ezt követően folyamatosan lakott apró település volt, de templommal nem rendelkezett, a környék központja Bánokszentgyörgy volt. Első iskolája 1889-ben nyitotta meg kapuit, kápolnája a meglévő harangláb mellé 1896-ban épült.
A második világháborút követően a falu életszínvonala csak romlott, az iskola bezárt, komoly elvándorlás sújtotta a települést. Az 1960-as évek végén kezdett stabilizálódni a falu helyzete, az iskola újból kinyitott, 1973-ban óvoda is nyílt. Az 1990-es években a falu gazdasága sokat fejlődött, az életszínvonal nagyban nőtt.
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]