Szentgyörgyvölgy

Szentgyörgyvölgy címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Nyugat-Dunántúl

Megye

Zala

Kistérség 2012-ig

Lenti

Jogállás

község

Polgármester

Bán Istvánné^[1]

Irányítószám

8975

Körzethívószám

92

Népesség

Teljes népesség

419 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

14,16 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

29,58 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Szentgyörgyvölgy

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46° 43′ 28,02″, k. h. 16° 24′ 26,71″

Szentgyörgyvölgy

Pozíció Zala megye térképén

é. sz. 46° 43′ 28,02″, k. h. 16° 24′ 26,71″

Szentgyörgyvölgy utcatérképe

Gózon Imre általános iskola és óvoda

Szentgyörgyvölgy község Zala megyében, a Lenti kistérségben.

Fekvése [szerkesztés]

A Hetés, a Göcsej és az Őrség határán épült, szeres szerkezetű falu.

Szerkezete, épületei [szerkesztés]

A szereket itt többnyire szegeknek nevezik. Szegei:

Cséplak,
Asszonyfa,
Kógyár (Kolgyárszeg, Kolgyári fordulat),
Kisszeg,
Tiborszeg,
Domjánszeg,
Cilinkó,
Csekeszer,
Farkasi (Alsó- és Felsőfarkasi).

A mai faluközpont három szeg: Kisszeg, Tiborszeg és Domjánszeg összeépülésével alakult ki.

A 16. századból fennmaradt szegnevek – Bakacsszeg, Benedekszeg, Göndörszeg stb. – többnyire az adott épületegyüttesben élt családok neveit őrzik.

Az erdők közelsége miatt a házakat fából építették: a szentgyörgyvölgyi házak 80 százaléka még a huszadik század elején is faépület volt. Az erdők fogyásával változott az építőanyag: egyre többen építkeztek téglából és kőből. Már csak ritkán látható egy-egy kisebb, hagyományos boronaépület. Cseresnyés Vilma Kisszegen fennmaradt több száz éves, zsúptetős boronaházát, aminek eredeti berendezése is megmaradt, lebontották, és a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban állították fel újra.

Természeti viszonyok [szerkesztés]

Éghajlatát jellemzően befolyásolja az Alpok közelsége és kisebb mértékben, de jóformán ellentétesen a közeli Mediterráneum hatása is: a hőmérséklet járása kiegyenlített, ám a napsütéses órák száma az országos átlagnál kevesebb, a csapadék pedig több.

Története, gazdasága [szerkesztés]

Határában a régészek három, honfoglalás előtti lelőhelyet találtak:

A jelentős újkőkori falu nyomaira a Szentgyörgyvölgy és Márokföld között emelkedő Pityer-dombon bukkantak (az ásatást Bánffy Eszter vezette). Itt főként a kerámia-leletek jelentettek szenzációt; közülük leghíresebb a vöröses árnyalatú tehénszobor.

Hat további pontról középkori leletanyag került elő.

A honfoglalás után az Őrség része lett. Oklevélben, bizonyítottan először 1326-ból említik; neve (Scentgurgy) után ítélve ekkor már temploma is volt. Sőt, valószínű, hogy ezt a falut nevezték egy 1257-ben kelt jegyzőkönyvben Szentgyörgyegyházának, illetve egy 1275-ös oklevélben Őriszentgyörgyvölgynek. 1441-ben már Zenthgywrgwelge néven fordul elő egy oklevélben.

Hagyományosan szegény kisnemesek lakták, az egykori őrállók utódai. Közülük a mohácsi csatát túlélt Bakacs Sándor emelkedett ki jutalmul kapott birtokával. Utódai híres törökverők, várkapitányok lettek; Bakas Ferenc 1630-ban báróságot kapott.

A reformáció idején a falu teljes lakossága kálvinistává vált, a rekatolizációnak sokáig ellenálltak.

A falu népessége a 18. században szinte robbanásszerűen gyarapodott. Maximumát, 1241 lelket 1900-ban érte el. 1949-ben 1235-en laktak itt. A következő nem egész fél évszázadba a népesség kevesebb mintafelére csökkent: 1990-ben 530-an éltek itt, 2011-ben 502-en.

A falu hagyományosan mezőgazdasági jellegű település volt annak ellenére, hogy földjei nem túl jók. A 20. század első felében a falu határában nem volt nagybirtok; a gazdák többnyire 10–50 hold földet műveltek. Sok családnak volt erdőbirtoka is, amit szálaló vágással műveltek.

A 20. század első felében csak néhány egyedül dolgozó kézműves élt a faluban:

asztalos,
cipész,
kádár,
kovács.

Működött a faluban még két szeszfőzde, két vízimalom, egy gőzfűrésztelep, voltak kocsmák és boltok. A legnagyobb helyi vállalkozássá az 1919-ben alapított Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet nőtt.

A trianoni békeszerződés után a határ kijelölése mintegy két évre bizonytalanná tette helyzetét. 1922-ben végül eldőlt, hogy Magyarország része marad, de több lakos földje, illetve földjeinek egy része a Szerb-Horvát-Szlovén Államhoz került.

A második világháborúban a front sokáig – 1944 nyarától, körülbelül 1945. május 10-ig – ezen a környéken húzódott.

1948 után a jugoszláv határt teljesen lezárták, így sok család elveszítette a túloldalon maradt birtokát. A határvonal szigorítása, a széles határsávok kialakítása tovább nehezítette az életet. A negyvenes évek végén, ötvenes évek elején a „társadalmi tulajdonba” vett üzletek sorra visszafejlődtek, majd eltűntek.

1949 közepén több mint ötven birtokot kulákgazdasággá nyilvánítottak, és ezek földjeikől 1950. január 16-án megalakították az Új Élet termelőszövetkezeti csoportot. 1950-ben telepítették ide a Zalalövői Állami Gazdaság egyik egységét és a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság egyik erdészetét. Ugyanebben az évben a megbízhatatlannak és ellenségesnek ítélt személyeket, családokat hortobágyi és más munkatáborokba telepítették ki; vagyonukat széthordták vagy államosították. 1957-ben a vagyonuktól megfosztott, részben visszatért kitelepítettek 230 kártérítési igényt nyújtottak be, de csak részleges kárpótlást kaptak. 1957-ben ismét megkezdték a termelőszövetkezet szervezését, ez azonban csak 1961-től tudott maradéktalanul megfelelni a szocialista mezőgazdálkodás céljainak. Az ismét Új Élet névre keresztelt tsz 1964-ben magába olvasztotta a magyarföldi „Béke” és a márokföldi „Haladás” Mgtsz-t 1969-ben a nemesnépi „Hajnal” Mgtsz-t is igazi sikereket azonban sosem tudott elérni, és 1990-ben végleg megszűnt. Eközben sikeres lett tsz melléküzemágaként 1960-tól működő kerámiaüzem – ezt 1998 óta szlovén tulajdonos működteti.

2000-ben, nemzetközi zsűri döntése alapján Európai falu-felújítási különdíjat kapott.

Kulturális élete [szerkesztés]

A faluban működik a "94" Képzőművészeti Társaság. Tagjai:

Balogh István Péter festőművész
Leclerc-Szelényi Ulrik szobrászművész
Pápes Éva művészeti író
Berkes András festőművész

Csótár Rezső fazekas népi iparművész műhelye és a kemenceház mellett bemutatótermet és egy kis pihenőhelyet alakított ki.

Nevezetességei [szerkesztés]

Szabolcs Péter: Szent György és a sárkány

Katolikus templomát szent György tiszteletére építették a falu középkori templomának helyére. (A korai templomot a hagyomány 1202-ből származtatja.)

szentgyörgyvölgyi szálaló erdő

Gózon Imre Általános Iskola (2012-ben nem üzemel); előtte Gózon Imre mellszobrával

Köztéri szobrok és emlékművek:
- Szabolcs Péter: Szent György és a sárkány (2000)
- Béres János: Kitelepítettek emlékműve
- Szabolcs Péter: Gózon Imre (1996)
- A II. világháború áldozatainak emlékműve

Emléktáblák:
- 1848 tiszteletére
- 1100 éves évfordulónk emlékére

Református temploma ezen a tájon ritkaságnak számító kazettás mennyezettel 1787-ben épült.

Szomszédos és közeli települések [szerkesztés]

Jegyzetek [szerkesztés]

↑ Szentgyörgyvölgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)