Szentgyörgyvölgy
| Szentgyörgyvölgy | |||
 |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Zala | ||
| Kistérség | Lenti | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Bán Istvánné[1] | ||
| Irányítószám | 8975 | ||
| Körzethívószám | 92 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 419 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 14,16 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 29,58 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Szentgyörgyvölgy
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Szentgyörgyvölgy
Pozíció Zala megye térképén
|
|||
Szentgyörgyvölgy község Zala megyében, a Lenti kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Hetés, a Göcsej és az Őrség határán található.
[szerkesztés] Története
Első okleveles említése 1326-ból származik, neve után ítélve már egyháza is volt. 2000-ben, nemzetközi zsűri megítélése alapján Európai falu-felújítási különdíjban részesült.
[szerkesztés] Nevezetességei
Szeres településszerkezet jellemzi a települést. Szerei: Cséplak, Asszonyfa, Kógyár, Kisszeg, Tiborszeg, Domjánszeg, Cilinkó.
Katolikus templomát Szent György tiszteletére építették, a falu középkori temploma helyére. A korai templomot a hagyomány 1202-ből származtatja.
[szerkesztés] Református templom[3]
Református temploma, ezen a tájon ritkaságnak számító kazettás mennyezettel; 1787-ben épült. A szentgyörgyvölgyi reformátusok ideiglenesen már 1762-ben sárfalú imaházat építettek. Hamarosan azonban megkezdődött a téglatemplom építésének az előkészítése is. 1787-ben állt a templom, torony nélkül. Tornyát 1792-93-ban emelték fel.
A templom népi barokk stílus jegyeit hordozza magán. A falak és a torony megépülésével elfogyott az eklézsia pénze és sok év telt el addig, míg a belső berendezést, mennyezetet a mai formájában elkészíthették.
A lelkész is változott, a templom építésének kezdetén Horváth István szolgált e helyen, majd 1826-ban Hajas Istvánt választották meg, aki a belső berendezéseket 1830-ra készíttette el.
A téglalap alaprajzú templom mennyezetére 88 fakazetta készült, melyet a helybeli asztalosok Rákos Ferenc, Szabó Tamás és Szabó János mesterek készítettek. Ők építették a három oldalon épült karzatot, melyeknek mellvédjén 20 kazetta látható, szélein népi faragásos lécekkel. A karzatok alja is kazettás burkolatot kapott. Itt a kazetták száma 37. A famunkálatok végzése közben meghívták a festések elvégzésére Patkó András nyugalmazott tanítót, aki az első iskolamestere volt a gyülekezetnek 1784-től nyugalomba vonulásáig. Patkó András készítette el a templom minden festését – amint ezt a mennyezet közepén a stilizált csillag szélén leolvasható – 1829-ben. A téglalap alakú táblákra, kazettákra bárányfelhő motívumokkal az égboltozatot festette fel.
A mennyezet közepén négy táblán a többi kazettától eltérő motívum, egy csillag díszes kazetta látható, körülötte a felirat: „E hely ne egyéb, hanem Istennek háza, és a Mennynek kapuja. (I. Mózes 28,17). Mely igen szerelmetesek a Te Hajlékaid, Ó Seregeknek Ura. sat LXXXIV Sold 25 v.” A központi nagy csillagot, a köréje írt bibliai idézeteket és az azt követő gyöngysoros díszítést gyöngyvirágból font koszorú fogja közbe. A koszorún szalag sodródik. A szalag látható szakaszaira ez a felirat készült: „1829-dikben Tiszt. Tudós Hajas István úr Prédikátorságában festette Patkó András”.
A templom mennyezetének a torony felőli végén, a déli sarokban az egyik kazettában megtalálható az asztalos munkák készítőinek a neve: „készült nemes Rákos Ferenc nemes Szabó Tamás és nemes Szabó János Sz. György Völgyi asztalos mesterek által.” A falábakon és gerendázással készült karzatok alja is deszkázott, kazettás burkolás. A karzatok alján, mint a mellvédeken is igen változatos színeket, virágokat, csillagokat, népi motívumokat, hímzés mintákat, díszeket láthatunk.
A két kijárat felett egy-egy nagy, mint a mennyezet közepén, díszes csillag látható. A szószék sötétbarna színe és barokkos formája miatt elüt az egyszerű belső képtől. 1830-ban készítették helybeli mesterek. Két részből áll a szószék és a korona, mindkettő faragott és festett. A korona alsó pereme deszkából fűrészelt és rajta csengőre emlékeztető díszek függnek. A szószék elkészítésével befejeződött a templom külső és belső megépítése.
A templom terében öt, egymástól járásokkal, spodiummal elválasztott, szürkére festett padsor áll. Az úrasztalához közeli padsor és a mózesszék elején faragás látható.
1995-ben a Pityerdombon a Bánffy Eszter régész által irányított ásatáson egy 7500 éves falu maradványai kerültek elő, köztük egy jelekkel ellátott tehénszobor.
[szerkesztés] Szomszédos és közeli települések
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Légifotók Szentgyörgyvölgyről
- Szentgyörgyvölgyi református templom
- Szentgyörgyvölgyi református egyházközség
- 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
|
|||||||
 |
Ez a Zala megyei településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
