Bagod

Bagod címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Nyugat-Dunántúl

Megye

Zala

Kistérség 2012-ig

Zalaegerszegi

Jogállás

község

Polgármester

Mogyorósi József György^[1]

Irányítószám

8992

Körzethívószám

92

Népesség

Teljes népesség

1360 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

83,08 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

16,37 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Bagod

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46,87639°, k. h. 16,75166°

Bagod

Pozíció Zala megye térképén

é. sz. 46,87639°, k. h. 16,75166°

Bagod weboldala

Bagod község Zala megyében, a Zalaegerszegi kistérségben.

Fekvése [szerkesztés]

Zalaegerszegtől 5 km-re nyugatra a Zala folyó bal partján a 76-os jelzésű másodrendű út mellett fekszik. A Zala völgye itt viszonylag keskeny, alig egy kilométer.

Megközelíthetősége [szerkesztés]

A határában (Csurgaszi csárdánál) ágazik le a főútvonalról egy, a 76-os főúttal összekötő út, Zalalövő irányában. A településen áthalad a Zalaegerszeget Őriszentpéterrel és Szlovéniával összekötő Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal. A községbe Zalaegerszegről sűrűn járnak autóbuszok.

Bagod légifotója

Története [szerkesztés]

A mai Bagod három község egyesítésével keletkezett. Alsóbagod és Vitenyédszentpál 1944-ben egyesült Bagodvitenyéd néven, ez pedig 1977-ben egyesült Felsőbagoddal és az így létrejött község kapta a Bagod nevet.

Vitenyédszentpál nevének első említese 1247-ből való Wythenyed néven.^[3] A 13. században (1260 körül) épült a szentpáli falurész temploma. Kisebb méretű, késő román stílusú, Szent Pál tiszteletére emelt körtemplom. A 14. század elején két Bagodról tudni Alsó-Bagodról (vagy Egyházasbagod) és Felső-Bagodról, amelyek egymással rivalizáltak.

A törökök a településen adót szedtek. Az 1768-ban kelt urbárium szerint Alsó-Bagodban 20 hold szántó, 6 szekér rét van. Ekkor 6 földesúr él a faluban: Sennyeiné, Sümeghyné, Skublicsné, Forintosné és Thassy László árvái. A reformkorban Skublics Károly helyi középbirtokos felajánlotta 790 műből álló (összesen 1954 kötet) magánkönyvtárát Zala vármegyének.

A tanácsrendszerben Bagodvitenyéd majd Bagod a 60-as évektől közös tanácsi székhely volt, melyhez a 80-as években Boncodfölde, Hagyárosbörönd Kávás és Zalaboldogfa tartozott társközségként. A helyiek közül a legtöbben Zalaegerszegen a ruha- illetve tejiparban találnak munkát, helyben gépállomás létesült, a későbbi Mezőgép, illetve Zalagép.

A rendszerváltás után a volt székhelyközségből és a társközségekből megalakultak az önálló önkormányzatok. A megalakulás után létrejött körjegyzőség rövid időn belül megszűnt és így Bagodban 1992-től önálló polgármesteri hivatal működött. 2001-től a település ismét körjegyzőségi székhely, Hagyárosbörönd községgel egy körjegyzőséghez tartozik.

Látnivalók [szerkesztés]

Pompásan helyreállított műemlékkel gazdagodott Bagod. A Szentpál (Vitenyédszentpál) falurészben helyreállították az Árpád kori rotundát is magába foglaló temetőkápolnát. A 15 évvel ezelőtt még omladozó romként bokrokkal benőtt épületmaradványt 2002-re építették újjá. A Vas-Zala megyei tájon több körtemplom áll ma is: Kallósd, Nagytótlak, Ják (Szent Jakab kápolna).

Források [szerkesztés]

Gerő, L. (1984): Magyar műemléki ABC. (Hungarian Architectural Heritage ABC.) Budapest
Gervers-Molnár, V. (1972): A középkori Magyarország rotundái. (Rotunda in the Medieval Hungary). Akadémiai, Budapest
Káldi Gy. (2002): A Bagodvitenyéd-szentpáli római katolikus temetőkápolna műemléki helyreállítása, illetve néhány adalék annak építéstörténetéhez. Műemlékvédelem, 46. 5. sz. 279-286.

Jegyzetek [szerkesztés]

↑ Bagod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
↑ A Zalaegerszegi kistérség közkincs kerekasztala: Településnevek története a Zalaegerszegi kistérségben. (Hozzáférés: 2010. március 19.)