Sennyey család

A kissennyei nemes, báró és gróf Sennyey család Vas vármegye régi családjainak egyike, mely a XV. századból ered.

Története

Gersz comes az első ismert őse a Sennyeyieknek, akit a XV. században említenek. A család leszármazása Sennyey Ferenctől, folyamatosan nyomon követhető. Ő Nádasdy Tamás nádor sárvári prefektusa, Sárvár, Kapuvár és Léka uradalmainak felügyelője volt a 16. század elején. Fia Sennyey Pongrác 1593-ban Báthory erdélyi fejedelem főudvarmestere, 1595-ben pedig tanácsosa lett. 1601-ben Rudolf érdekében működött, emiatt börtönbe is került, de Rudolf megjutalmazva királyi tanácsossá nevezte ki. 1605-től Bocskai ellen vezette Rudolf seregeit. 1606-ban bárói címet szerzett. A grófi rangot először 1767-ben Sennyey Imre lovassági tábornok kapta a családban, de ez a grófi ág már gyermekeivel ki is halt. Másodikként Sennyey Béla és Géza bárók kaptak grófi címet IV. Károly koronázása alkalmából 1916-ban. Ennek az ágnak a mai napig élnek leszármazottai.március 8., 17:31 (CET)

Jelentősebb családtagok

• Sennyey Ferenc sárvári prefektus
• Sennyey Ferenc kállói kapitány
• Sennyey Imre (? - Pácin, 1774) lovassági tábornok
• Sennyey István (Küküllővár, 1580 k. – Győr, 1635. október 22.) veszprémi megyés püspök (1628–1630), győri megyés püspök (1630–1635)
• Sennyey István (1627 - Veszprém, 1687. április 10.) veszprémi megyés püspök (1659–1683)
• Sennyey István kuruc generális
• Sennyey László (1631-1703) jezsuita szerzetes
• Sennyey Pál (1824 - 1888) politikus, tárnokmester, országbíró
• Sennyey Pongrác erdélyi kancellár

Források

• Révai nagy lexikona (XVI. kötet, Racine-Sodoma)