Esztergályhorváti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Esztergályhorváti
Esztergályhorváti címere
Esztergályhorváti címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Keszthelyi
Kistérség Keszthelyi
Jogállás község
Polgármester Kocsis Lajos[1]
Irányítószám 8742
Körzethívószám 83
Népesség
Teljes népesség 447 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 26,17 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 16,70 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Esztergályhorváti (Magyarország)
Esztergályhorváti
Esztergályhorváti
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 42′ 06″, k. h. 17° 06′ 31″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 06″, k. h. 17° 06′ 31″
Esztergályhorváti (Zala megye)
Esztergályhorváti
Esztergályhorváti
Pozíció Zala megye térképén

Esztergályhorváti község Zala megyében, a Keszthelyi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Esztergályhorváti a Zalai-dombság délkeleti részén, a Zala folyótól nyugatra, a Kis-Balaton északi szájánál található. A települést a Galambok–Zalaszentgrót fontosabb mellékút keresztezi, amelyre külterületén az egeraracsadióskáli, belterületén a zalaszentmártoni bekötőút kapcsolódik. A település Keszthely, Nagykanizsa, Pacsa ás Zalakaros irányából autóbuszon rendszeresen elérhető, de Zalaegerszegre is járnak járatok innen.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település területe a 9. században a Zalavár környékén kialakult szláv fejedelemség része volt, így itt is kialakultak ebben az időben kisebb telepek. A mai település Esztergályhorváti Nagyhorváti és Esztergály 1966-os egyesítéséből jött létre.

Esztergály első említése egy 1019-es szent istváni oklevélen történik, Vzturgar néven.[3] Horváti említése is a 13. századból származik. A törökök 1531-től pusztítottak a területen. 1568-ban Esztergály teljesen elpusztult, de Nagyhorváti mindvégig lakott maradt.

1750-ben Mária Terézia németekkel telepítette újra Esztergályt, a zalavári apátság birtokát. Horváti birtokosa a Rajky család volt, földjei mocsarasok voltak.

A két település komolyabb fejlődése csak az 1900-as években indulhatott meg, amikor megindult a Kis-Balaton lecsapolása, és így értékes mezőgazdasági területekhez juthattak a faluk, új megélhetési formát biztosítva a korábbi halászatból élő családoknak.

Az 1945-ös földreform során szinte alig osztottak szét földet, azt is igazságtalanul, így sokan elköltöztek a falvakból, és az elvándorlás továbbra is jelentős maradt. Az 1990-es években nagy ütemben épült ki az infrastruktúra, és a falu egy üdülőövezet kialakításában látja a fejlődés lehetőségét.

2007-ig a Keszthely–Hévízi kistérséghez tartozott.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Karoling kori temető (Alsóbárándpusztán)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Esztergályhorváti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Más források szerint 1273-ban említik először.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]