Esztergályhorváti

Esztergályhorváti címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Nyugat-Dunántúl

Megye

Zala

Kistérség 2012-ig

Keszthelyi

Jogállás

község

Polgármester

Kocsis Lajos^[1]

Irányítószám

8742

Körzethívószám

83

Népesség

Teljes népesség

437 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

26,17 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

16,70 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Esztergályhorváti

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46,70159°, k. h. 17,10870°

Esztergályhorváti

Pozíció Zala megye térképén

é. sz. 46,70159°, k. h. 17,10870°

Esztergályhorváti község Zala megyében, a Keszthelyi kistérségben.

Fekvése [szerkesztés]

Esztergályhorváti a Zalai-dombság délkeleti részén, a Zala folyótól nyugatra, a Kis-Balaton északi szájánál található. A települést a Galambok–Zalaszentgrót fontosabb mellékút keresztezi, amelyre külterületén az egeraracsa–dióskáli, belterületén a zalaszentmártoni bekötőút kapcsolódik. A település Keszthely, Nagykanizsa, Pacsa ás Zalakaros irányából autóbuszon rendszeresen elérhető, de Zalaegerszegre is járnak járatok innen.

Története [szerkesztés]

A település területe a 9. században a Zalavár környékén kialakult szláv fejedelemség része volt, így itt is kialakultak ebben az időben kisebb telepek. A mai település Esztergályhorváti Nagyhorváti és Esztergály 1966-os egyesítéséből jött létre.

Esztergály első említése egy 1019-es szent istváni oklevélen történik, Vzturgar néven.^[3] Horváti említése is a 13. századból származik. A törökök 1531-től pusztítottak a területen. 1568-ban Esztergály teljesen elpusztult, de Nagyhorváti mindvégig lakott maradt.

1750-ben Mária Terézia németekkel telepítette újra Esztergályt, a zalavári apátság birtokát. Horváti birtokosa a Rajky család volt, földjei mocsarasok voltak.

A két település komolyabb fejlődése csak az 1900-as években indulhatott meg, amikor megindult a Kis-Balaton lecsapolása, és így értékes mezőgazdasági területekhez juthattak a faluk, új megélhetési formát biztosítva a korábbi halászatból élő családoknak.

Az 1945-ös földreform során szinte alig osztottak szét földet, azt is igazságtalanul, így sokan elköltöztek a falvakból, és az elvándorlás továbbra is jelentős maradt. Az 1990-es években nagy ütemben épült ki az infrastruktúra, és a falu egy üdülőövezet kialakításában látja a fejlődés lehetőségét.

2007-ig a Keszthely–Hévízi kistérséghez tartozott.

Nevezetességei [szerkesztés]

Karoling kori temető (Alsóbárándpusztán)

Jegyzetek [szerkesztés]

↑ Esztergályhorváti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
↑ Más források szerint 1273-ban említik először.