Kemendollár
| Kemendollár | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Zala | ||
| Kistérség | Zalaegerszegi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Koronczi László[1] | ||
| Irányítószám | 8931 | ||
| Körzethívószám | 92 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 521 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 32,42 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 16,07 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kemendollár
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Kemendollár
Pozíció Zala megye térképén
|
|||
Kemendollár község Zala megyében, a Zalaegerszegi kistérségben. Helyi önkormányzata Pókaszepetken működik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A megye északi részén, a Zala folyó partján fekvő aprófalu.
[szerkesztés] Közlekedés
[szerkesztés] Vasút
Kemendollár közvetlen a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal mellett fekszik. Egy vasútmegállóval rendelkezik. Az elővárosi vonatok többsége megáll a településen, de pár távolsági járat is szolgálja település közlekedését. A községből Zalaegerszeg és Celldömölk könnyen elérhető, naponta többször jár vonat Budapestre is.
[szerkesztés] Közút
A település a Zalaegerszeg–Zalabér–Sümeg fontos mellékút mellett fekszik, amely Zalaegerszeg összeköttetését biztosítja Zalaszentgróttal és Sümeggel, de a Veszprém és Győr felé történő közlekedésnek is egy lehetséges útvonala.
A község sűrű autóbusz közlekedéssel rendelkezik. Elsősorban Zalaegerszegről érhető el elővárosi és helyközi járatokkal, de sok busz érkezik Zalaszentgrót felől is. Továbbá Sümeg és Veszprém is elérhető a településről.
[szerkesztés] Története
Kemendollár két település: Kemend és Ollár egyesüléséből keletkezett 1895-ben.
A település északi részének, Ollár, első említése 1292-ből való, lakói nemesek voltak. A déli rész, Kemend első említése pedig 1328-ból származik.
Ekkor már állt a település határában egy vár, amely a törökök idején fontos szerepet játszott a védekezésben. Mindazonáltal a két települést a törökök pusztításai felszámolták.
A terület újabb benépesítését az új birtokosok, a Festeticsek végezték a 18. században. A törökök elvonultával a vár jelentősége megszűnt, így nagyrészt lebontották és építőanyagként használták fel uradalmi épületek és 1746-ban egy kápolna építéséhez. A két falu egyesítése a 19. század közepén történt, majd fejlődének nagy löketet adott az 1890-ben elkészült Ukk–Csáktornya vasútvonal létrejötte, amely keresztezte a települést.
A kedvező közlekedési adottságoknak azonban hátránya is volt, elvándorlás sújtja a települést, mivel az 1950-es-60-as években nagy ütemben iparosodó Zalaegerszegre költöztek és költöznek a településről.
[szerkesztés] Kemend vára
Kemend várát az oklevelek 1370-ben említették először Castrum Kemend néven Károly Róbert király alatt.
A Németújváriak kapták cserébe Léka váráért, Károly Róbert királytól.
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
|
|||||||
|
|||||
