Vindornyaszőlős
| Vindornyaszőlős | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Zala |
| Kistérség 2012-ig | Zalaszentgróti |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Tálos Zoltán[1] |
| Irányítószám | 8355 |
| Körzethívószám | 83 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 370 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 35,07 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 10,55 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Vindornyaszőlős
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Vindornyaszőlős
Pozíció Zala megye térképén
|
|
| é. sz. 46° 53′ 53,77″, k. h. 17° 9′ 13,90″ | |
| Vindornyaszőlős weboldala | |
Vindornyaszőlős község Zala megyében, a Zalaszentgróti kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Vindornyaszőlős a Keszthelyi-hegység északnyugati végében, a Kovácsi-hegy lábánál fekszik, a Hévíz–Óhíd–Jánosháza fontosabb mellékúton. Erre csatlakozik egy Vindornyafok és Zalaszántó felé irányuló kisebb mellékút. Rendszeres autóbusz-összeköttetésben áll Sümeggel, illetve Hévízen át Keszthellyel. Pár járat köti össze Vindornyafokon át Zalaszántóval.
Története [szerkesztés]
A falu első említése 1274-ből való, amikor a király a zalai vár birtokát a Pécz családnak adományozta. Kihalásuk után, 1525-ben a Sárkány család birtoka lesz, majd még a 16. században a gersei Pethők is tulajdont szereznek a szőlőművelésből élő településen.
1564-től kezdve a törökök többször csapást mértek a falura. A 17. században folyamatosan lakott, egészen 1696-os elnéptelenedéséig. Legközelebb csak az 1720-as években települ be. 1738-ban Festetics Kristóf szerezte meg véglegesen Vindornyaszőlőst. A 18. századi Vindornyaszőlős szegényparaszti lakossága más jobbágyokkal ellentétben nem a jogaiért küzdött, hanem sokkal inkább gazdasági megélhetésére figyelt. Ennek köszönhető, hogy 1745-től tanító dolgozott a faluban és 1778 és 1785 között a földesúr támogatásával templom épült a településen.
A 19. században lassú fejlődés jellemezte a települést, amely egyre nagyobb nyitottságot mutatott a külvilág felé. Terményei Keszthely, illetve Zalaszentgrót piacára kerültek, majd 1832-ben a Keszthely–Sárvár–Sopron postaút állomása létesült itt.
A Nagyatádi-féle földreform során 223 kataszteri hold földet osztottak szét a Festetics birtokból. Lakossága 1949-től azonban folyamatosan csökkent, és viszonylag kedvező közlekedésföldrajzi adottságainak ellenére a települést továbbra is sújtja az elnéptelenedés.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Festetics-kúria
- Vindornya-láp, 400 hektáros, nagyrészt természetvédelmi terület. Itt halad a Vidra tanösvény, ami mentén kilátó található.
- Buruczky tanösvény a Kovácsi-hegyre: barlangokkal, hasadékokkal tűzdelt bazaltfolyosó
- Turul-szobor[3]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Vindornyaszőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51-52. szám, 16-18.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
.svg)
|
|||||
