Vindornyaszőlős

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vindornyaszőlős
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Keszthelyi
Kistérség Zalaszentgróti
Jogállás község
Polgármester Tálos Zoltán[1]
Irányítószám 8355
Körzethívószám 83
Népesség
Teljes népesség 327 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 35,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 10,55 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vindornyaszőlős  (Magyarország)
Vindornyaszőlős
Vindornyaszőlős
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 53′ 54″, k. h. 17° 09′ 14″Koordináták: é. sz. 46° 53′ 54″, k. h. 17° 09′ 14″
Vindornyaszőlős  (Zala megye)
Vindornyaszőlős
Vindornyaszőlős
Pozíció Zala megye térképén
Vindornyaszőlős weboldala

Vindornyaszőlős község Zala megyében, a Keszthelyi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vindornyaszőlős a Keszthelyi-hegység északnyugati végében, a Kovácsi-hegy lábánál fekszik, a HévízÓhídJánosháza fontosabb mellékúton. Erre csatlakozik egy Vindornyafok és Zalaszántó felé irányuló kisebb mellékút. Rendszeres autóbusz-összeköttetésben áll Sümeggel, illetve Hévízen át Keszthellyel. Pár járat köti össze Vindornyafokon át Zalaszántóval.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu első említése 1274-ből való, amikor a király a zalai vár birtokát a Pécz családnak adományozta. Kihalásuk után, 1525-ben a Sárkány család birtoka lesz, majd még a 16. században a gersei Pethők is tulajdont szereznek a szőlőművelésből élő településen.

1564-től kezdve a törökök többször csapást mértek a falura. A 17. században folyamatosan lakott, egészen 1696-os elnéptelenedéséig. Legközelebb csak az 1720-as években települ be. 1738-ban Festetics Kristóf szerezte meg véglegesen Vindornyaszőlőst. A 18. századi Vindornyaszőlős szegényparaszti lakossága más jobbágyokkal ellentétben nem a jogaiért küzdött, hanem sokkal inkább gazdasági megélhetésére figyelt. Ennek köszönhető, hogy 1745-től tanító dolgozott a faluban és 1778 és 1785 között a földesúr támogatásával templom épült a településen.

A 19. században lassú fejlődés jellemezte a települést, amely egyre nagyobb nyitottságot mutatott a külvilág felé. Terményei Keszthely, illetve Zalaszentgrót piacára kerültek, majd 1832-ben a KeszthelySárvárSopron postaút állomása létesült itt.

A Nagyatádi-féle földreform során 223 kataszteri hold földet osztottak szét a Festetics birtokból. Lakossága 1949-től azonban folyamatosan csökkent, és viszonylag kedvező közlekedésföldrajzi adottságainak ellenére a települést továbbra is sújtja az elnéptelenedés.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Festetics-kúria
  • Vindornya-láp, 400 hektáros, nagyrészt természetvédelmi terület. Itt halad a Vidra tanösvény, ami mentén kilátó található.
  • Buruczky tanösvény a Kovácsi-hegyre: barlangokkal, hasadékokkal tűzdelt bazaltfolyosó
  • Turul-szobor[3]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Vindornyaszőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51-52. szám, 16-18.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]