Zánka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zánka
Zánka címere
Zánka címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Balatonfüredi
Kistérség Balatonfüredi
Jogállás község
Polgármester Filep Miklós[1]
Irányítószám 8251
Körzethívószám 87
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 814 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 47,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 19,55 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zánka (Magyarország)
Zánka
Zánka
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 52′ 21″, k. h. 17° 40′ 60″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 21″, k. h. 17° 40′ 60″
Zánka (Veszprém megye)
Zánka
Zánka
Pozíció Veszprém megye térképén
Zánka weboldala

Zánka község Veszprém megyében, a Balatonfüredi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Balaton északi partján, Balatonfüredtől délnyugatra, Balatonakali és Köveskál közt fekvő település.

Megközelíthetősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közúton a 71-es főúton; vasúton a Székesfehérvár–Balatonfüred–Tapolca vonalon lehet eljutni hozzá.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zánka és környéke már az őskorban is lakott hely volt, amit a község határában talált újkőkori, késő rézkori és kora bronzkori leletek is bizonyítanak. Az ókorban a Balaton környéke Pannónia néven a rómaiak uralma alatt állt. A római birodalom idején Zánka is lakott hely volt, a református templomnál levő dombon e korból való leletek kerültek felszínre.

Zánka Árpád-kori település. Nevét 1164-ben említette először oklevél Miske ispán fia, István végrendeletében. A honfoglalás után a Kál nemzetség szállásbirtoka volt.

A 12. században már kőtemploma is volt, mely ma is áll. A templomot 13331335-ben a pápai tizedjegyzék említette először.

Zánkát először az Atyusz nemzetségbeliek, majd a 13. század végétől a Gyulafi-Rátoldi családbeliek birtokolták.

A 1314. században a veszprémi káptalan birtoka volt.

A 15. században a Gyulafi és a Rozgonyi családok voltak birtokosai. 1474-ben Mátyás király a Gyulafi családot erősítette meg birtokában.

A török hódoltság alatt a környék is sokat szenvedett: 1548-ban a törökök Zánkát is felégették.

A falu az 1696-os adóösszeírásban már nem szerepelt, puszta lett.

1736-ban Diskay Ádám és Sebestyén Ádám német református telepesekkel telepítette újra Zánkát. A falu a 19. század elejére elmagyarosodott.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt a császári hadak kétszer is bevonultak ide, de csata a település közelében nem volt.

1909-ben épült meg a vasút, és az 1930-as évekre alakult ki a nyaralótelep, melynek házai közé lakóházak is épültek.

1910-ben 459 lakosa volt, melyből 457 magyar volt. Ebből 173 római katolikus, 161 református, 117 evangélikus volt.

A 20. század elején Zala vármegye Balatonfüredi járásához tartozott.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község kiemelkedő műemléke a református templom. A templomot először a nevezetes 13331335 között készült pápai tizedjegyzék említi. Azt, hogy patricíniuma Szent István király, 1519-ben rögzíti oklevél. A török időkben elnéptelenedő falut később részben német telepesekkel népesítik be. Az újjáépülő faluban a református és az evangélikus hívek 1786-ban engedélyt kapnak a megújítás utáni közös templomhasználatra.

A templom építéstörténetét az 1984-1985-ös műemléki föltárás idején tárták föl. A sziklaszirten álló templom építését az építészek a 12. századra teszik. Zánka temploma a Balaton-felvidék egyik legrégebbi temploma. Ennek egyik legékesebb bizonyítéka a hajó keleti oldalán nyíló szentély, amely Dejte és Hidegség szentélyéhez hasonlóan négyzetes alaprajzú épülettestbe foglalt rotunda volt egykor. S ahogyan Hidegségen is, itt a zánkai templomban is a későbbi fölújítások idején tornyot építettek az erős falú rotundára.

Ez a szentélytípus keleti eredetű. Pontosz, Kis-Ázsia, Egyiptom ősi templomai, szíriai és kopt keresztény templomok, majd Bizánc művészete őrizte meg ezt a típust és nyugaton is elterjedt (például fuldai Szent Mihály templom). Mindez, és a templom patrocíniuma (Szent István király) szintén a korai építést valószínűsíti.

A templom egy másik ritka építészeti vonása a hajónyi szélességű nyugati torony. Ennek a párhuzamai német területről ismertek. Főleg a Brandenburgi Őrgrófságban volt elterjedt forma. Ennek építési idejét a templomot föltáró régész a 13. századra teszi.

  • Gyermekszervezet-történeti Múzeum
  • Turul-szobor[3]

Hegyestű[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hegyestű

Zánka és Monoszló között emelkedik a Hegyestű (337 m). A hegy szabályos kúp alakú. A hegy északi oldalát az ott működő kőbánya működtetésével egykor lebontották, így a közel 50 m magas bányafal megmutatja a bazalt vulkán belsejét. A csúcsáról nagyszerű kilátás nyílik a Balatonra.[4]

Zánka – Új Nemzedék Központ[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1962-től, a kezdeti úttörőpark létesítésének terve az idők folyamán úttörőváros-koncepcióvá növekedett. 1968 őszétől került sor a Zánka és Balatonakali községek közötti Ság-puszta tereprendezésére és az infrastruktúra kiépítésére. 1969. augusztus 15-én helyezték el a jövendő "város" 90 kg-os suttői márványtömb alapkövét. Az építési munkák irányításával Mayer Antal mérnököt bízták meg, míg a generáltervezést az Általános Épülettervező Vállalat, a kivitelezési munkákat a Zalai Építőipari Vállalat végezte 17 vállalat és szövetkezet bevonásával. 1969-től önkéntes ifjúsági építőtáborok fiataljai is részt vettek a munkában.

Az úttörőváros hivatalos átadásra 1971. május 25-én, a Nemzetközi Gyermeknapon került sor. Kádár János avatta fel Közép-Európa legnagyobb úttörőtáborát, a Balatoni Úttörővárost. Az 1970-es évek végére Csillebérc a felnőtt-, Zánka pedig a gyermek-tisztségviselők képzésének központi módszertani bázisává vált. Az 1980-as évek második felére a szaktáboroztatás, azon belül a képzőművészet, a sport és a környezetvédelem valamint a hátrányos helyzetű gyermekek üdültetése vált jelentőssé. A nyári üdülő és szaktáborok mellett Zánka országos és nemzetközi rendezvényeknek, versenyeknek valamint nemzetközi táboroknak adott otthont.

Az 1989/90-es évek fordulóján, a társadalmi és politikai rendszerváltás idején, az állami tulajdonú, "nemzeti gyermekintézmény" válságos időket élt át. Ezt a kritikus periódust gyakori névváltoztatások jellemezték, míg végül a Balaton északi partján fekvő egykori úttörőváros állami tulajdonban maradt és 1996. szeptember 1-jétől Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum, Oktatási és Üdültetési Kht.ként, majd 2013-tól Zánka-Új Nemzedék Központ Nonprofit Közhasznú Kft. néven szolgálja a magyar gyermek- és ifjúsági turizmus, oktatás és sport ügyét.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mezősiné Kozák Éva (1993): Zánka, református templom. Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 468. sz. TKM Egy. és OMH. Budapest
  • Békefi Remig (1907): A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. Budapest
  • Mezősiné Kozák Éva (1992): Kutatások a zánkai református templomban. Műemlékvédelmi Szemle, 1992/1. sz.
  • Entz G., Gerő L. (1958): A Balaton-környék műemlékei. Budapest

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Zánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.
  4. Balaton-felvidéki Nemzeti Park

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]