Zánka
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Zánka | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Közép-Dunántúl |
| Megye | Veszprém |
| Kistérség | Balatonfüredi |
| Rang | község |
| Irányítószám | 8251 |
| Körzethívószám | 87 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 908 fő (2001) +/- |
| Népsűrűség | 46,45 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 19,55 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Zánka
|
|
Zánka község Veszprém megyében, a Balatonfüredi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
[szerkesztés] Megközelíthetősége
Közúton a 71-es főúton; vasúton a Székesfehérvár–Balatonfüred–Tapolca vonalon.
[szerkesztés] Története
[szerkesztés] Nevezetességei
A község kiemelkedő műemléke a református templom. A templomot először a nevezetes 1333-1335 között készült pápai tizedjegyzék említi. Azt, hogy patricíniuma Szent István király, 1519-ben rögzíti oklevél. A török időkben elnéptelenedő falut később részben német telepesekkel népesítik be. Az újjáépülő faluban a református és az evangélikus hívek 1786-ban engedélyt kapnak a megújítás utáni közös templomhasználatra.
A templom építéstörténetét az 1984-1985-ös műemléki föltárás idején tárták föl. A sziklaszirten álló templom építését az építészek a 12. századra teszik. Zánka temploma a Balaton-felvidék egyik legrégebbi temploma. Ennek egyik legékesebb bizonyítéka a hajó keleti oldalán nyíló szentély, amely Dejte és Hidegség szentélyéhez hasonlóan négyzetes alaprajzú épülettestbe foglalt rotunda volt egykor. S ahogyan Hidegségen is, itt a zánkai templomban is a későbbi fölújítások idején tornyot építettek az erős falú rotundára.
Ez a szentélytípus keleti eredetű. Pontusz, Kis-Ázsia, Egyiptom ősi templomai, szíriai és kopt keresztény templomok, majd Bizánc művészete őrizte meg ezt a típust és nyugaton is elterjedt (például fuldai Szent Mihály templom). Mindez, és a templom patrocíniuma (Szent István király) szintén a korai építést valószínűsíti.
A templom egy másik ritka építészeti vonása a hajónyi szélességű nyugati torony. Ennek a párhuzamai német területről ismertek. Főleg a Brandenburgi Őrgrófságban volt elterjedt forma. Ennek építési idejét a templomot föltáró régész a 13. századra teszi.
- Gyermekszervezet-történeti Múzeum (az Úttörővárosban)
[szerkesztés] Irodalom
- Mezősiné Kozák Éva (1993): Zánka, református templom. Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 468. sz. TKM Egy. és OMH. Budapest
- Békefi Remig ((1907): A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. Budapest
- Mezősiné Kozák Éva (1992): Kutatások a zánkai református templomban. Műemlékvédelmi Szemle, 1992/1. sz.
- Entz G., Gerő L. (1958): A Balaton-környék műemlékei. Budapest
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Zánka település honlapja
- Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum honlapja
- Európai borutak portál
- Zánka a Vendégvárón
- Zánka elhelyezkedése (Google Térkép)
- Zánka.lap.hu - linkgyűjtemény
 |
Ez a Veszprém megye településéről szóló lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
