Zánkai Erzsébet-tábor
A Zánkai Erzsébet-tábor üdülőtábor a Balaton-parti Zánkán.
Története[szerkesztés]
1962-től, a kezdeti úttörőpark létesítésének terve az idők folyamán úttörőváros-koncepcióvá növekedett. 1968 őszétől került sor a Zánka és Balatonakali községek között, a Cserkúti-patak völgyében fekvő Ság-puszta tereprendezésére és az infrastruktúra kiépítésére. 1969. augusztus 15-én helyezték el a jövendő "város" 90 kg-os süttői márványtömb alapkövét. Az építési munkák irányításával Mayer Antal mérnököt bízták meg, míg a generáltervezést az Általános Épülettervező Vállalat, a kivitelezési munkákat a Zala megyei Építőipari Vállalat végezte 17 vállalat és szövetkezet bevonásával. A központi épületet Kiss Imre tervezte.[1] 1969-től önkéntes ifjúsági építőtáborok fiataljai is részt vettek a munkában.
1972 nyarán érkeztek meg az első csoportok. A 3000 fő befogadására alkalmas komplexum hivatalos átadására végül 1975. május 25-én, a Nemzetközi Gyermeknapon került sor.[2][3] Kádár János avatta fel Közép-Európa legnagyobb úttörőtáborát, a Balatoni Úttörővárost. A tó partján hajóállomás és kikötő, a 71-es főúton helyközi buszmegálló, a 29-es vasútvonalon megállóhely létesült Zánka-Úttörőváros néven. (1991-től 1992-ig Zánkafüred, 1992-től 2021-ig Zánkafürdő nevet viselte, 2021 óta Zánka-Erzsébettábor; 2020-ban kapott új felvételi épületet.) Évente átlagosan 25 ezer, ebből a nyári szezonban 15 ezer gyerek táborozott itt.[4]
Az 1970-es évek végére Csillebérc a felnőtt-, Zánka pedig a gyermek-tisztségviselők képzésének központi módszertani bázisává vált. Az 1980-as évek második felére a szaktáboroztatás, azon belül a képzőművészet, a sport és a környezetvédelem valamint a hátrányos helyzetű gyermekek üdültetése vált jelentőssé. A nyári üdülő és szaktáborok mellett Zánka országos és nemzetközi rendezvényeknek, versenyeknek valamint nemzetközi táboroknak adott otthont.
Az 1989–1990-es évek fordulóján, a társadalmi és politikai rendszerváltás idején, az állami tulajdonú, „nemzeti gyermekintézmény” válságos időket élt át. Ezt a kritikus periódust gyakori névváltoztatások jellemezték, míg végül a Balaton északi partján fekvő egykori úttörőváros állami tulajdonban maradt, és 1996. szeptember 1-jétől Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum, Oktatási és Üdültetési Kht.-ként, majd 2013-tól Zánka-Új Nemzedék Központ Nonprofit Közhasznú Kft. néven szolgálja a magyar gyermek- és ifjúsági turizmus, oktatás és sport ügyét. 2016-ban a kormány ingyenesen A Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány-nak adta. Az alapítvány 2017 nyarától belépődíjat kér a 22 éven át ingyenes strand használatáért, s a külső látogathatóságot a péntektől vasárnapig tartó időszakra korlátozta.
2014 óta az Erzsébet-táborok égisze alatt tanévben ún. ottalvós osztálykirándulásokat, a nyári szünidőben pedig rászoruló gyermekek ezreit fogadja ingyenes üdülésre, heti váltású turnusokban.[5]
2020-ban nagyszabású felújítási munkálatok kezdődtek.[6]
-
Erzsébet Üdülőközpont és Tábor, Zánka
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Zöldi Anna - Úttörőnek kedve mindig jó… / A Zánkai Úttörőtábor múltja és jelene Építészfórum, 2020.08.22.
- ↑ Ezen a napon: átadják a zánkai úttörőtábort (múlt-kor történelmi magazin, 2012. 05. 25.
- ↑ Bertus-Barcza Péter - A zánkai úttörőtábor átadása (National Geographic, 2007.05.25.)
- ↑ Zánka, a gyermekek városa Északipart online, 2019. 07. 29
- ↑ Erzsébet-táborok
- ↑ Hegedűs Gergely – Így folytatódik a ma 45 éves zánkai gyerektábor felújítása (magyarépitők.hu, 2020. 05. 25.)
További információk[szerkesztés]
- Hivatalos honlap (magyar)