Homokbödöge

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Homokbödöge
Homokbödöge címere
Homokbödöge címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Pápai
Jogállás község
Polgármester Áldozó Péter (Fidesz-KDNP)
Irányítószám 8563
Körzethívószám 89
Népesség
Teljes népesség 703 fő (2014. jan. 1.)[1]
Népsűrűség 42,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 16,15 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Homokbödöge (Magyarország)
Homokbödöge
Homokbödöge
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 18′ 16″, k. h. 17° 35′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 18′ 16″, k. h. 17° 35′ 19″
Homokbödöge (Veszprém megye)
Homokbödöge
Homokbödöge
Pozíció Veszprém megye térképén
Homokbödöge weboldala

Homokbödöge község Veszprém megyében, a Pápai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település a Bakonyalján fekszik, Pápától 15 km-re. A környék kiváló túrázási lehetőségeket nyújt (Homokbödöge – Nagytevel – Király-kapu – Bakonybél).

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bödöge a szláv Budigaj személynévből származik. Feltételezések szerint a honfoglalók szláv népeket találtak a környéken, akik később beolvadtak a magyarságba.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első említése 1243-ból származik, Bödöge néven. A 14. században két részre szakadt, Egyházasbedeghére és Homokbödögére. A település lakói 1543-ban elmenekültek a törökök elől; ekkor 1610-ig elnéptelenedett. Ezután többször cserélt gazdát. A falu lakóiból 1848-ban 82-en jelentkeztek a nemzetőrségbe, majd később 19 újoncot soroztak be a honvédseregbe. A 19. század végén Homok-Bödöge néven kisközség volt Veszprém vármegye pápai járásában, 1209 magyar lakossal. A település lakói közül az első világháborúban 44-en, a második világháborúban 28-an estek el. 1956-ban sokan menekültek el külföldre, hiszen féltek a szovjetektől. Az oroszok a szomszéd faluban éltek (Nagytevelen, Ruszkilaktanyán).

Homokbödöge lakossága az elmúlt években csökkent. A 19. századhoz viszonyítva a falu lakossága mindössze fele az akkorinak. Homokbödöge szinte teljesen magyarlakta település, néhány német és cigány család kivétel.

Szeghalmy Gyula így ír a településről az 1937-ben kiadott Dunántúli vármegyék című könyvében: „Nagyközség a pápai járásban. A határ egyik része dombos, másik része sík. A régi község valószínűleg Pusztabödöge nevű dűlőben feküdt. A török időben elpusztul. Új lakósai a szomszéd községből származtak, német ajkúak, de lassan elmagyarosodtak. Homokbödöge nevét valószínűleg homokos talajáról kapta. 1828-ban 1169, 1836-ban 1310, 1851-ben 1250 lakósa volt. Ma a lélekszám 1154, a házak száma 268. Lakói 3 német kivételével mind magyarok, kik közül 444 a r. kath., 2 a g. kath., 231 a ref., 462 az ág. ev., 15 az izr. egyházak hívei. Területe 2690 k. hold. Az összes gazdaságok száma 495, melyek közül a két legnagyobb 50-100 holdas birtok. Foglalkozás szerint 986 lakósa őstermelő, 83 iparos. A többi foglalkozási ág igen kevés számmal van képviselve.”

Politika Homokbödögén[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterek és alpolgármesterek 1990-től napjainkig:[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1990-2010. - Némethi Kálmán (független)
  • alpolgármester 2010-ig - Ható Károly (független)
  • 2010-2014. - Farkas Árpád Pál (független)
  • alpolgármester 2010-2014. - Némethi Kálmán (független)
  • 2014- Áldozó Péter (Fidesz-KDNP)
  • alpolgármester 2014- Lukács Katalin (független)

A Fidesz-KDNP 2014. április 12-én az országgyűlési választásokon a településen 183, míg a Jobbik 108 szavazatot szerzett.

Egyéb érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2010-ben Homokbödöge megnyert egy pályázatot és egy játszótérrel lett gazdagabb. Jelenleg két játszótér van Homokbödögén.
  • 2010-ben Homokbödöge adott otthont az I. Cserkészkerület 5 évente megrendezésre kerülő nagy táborának és a csatlakozó belga cserkészeknek.
  • 2014 májusában székely–magyar rovásírásos településnévtáblát avattak a falu határában.[2]
  • Minden évben Homokbödöge ad otthont a Bauer Flatland BMX tábornak és versenynek augusztus végén, ami azért egyedi, mert más falvakban nem szerveznek extrém sportversenyeket.

Művészeti és sportfoglalkoztatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Néptánc
  • Művészeti oktatások
  • Labdarúgás, kézilabda
  • íjászat
  • lovaglás
  • vadászat (a sok erdőnek köszönhetően)

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Evangélikus templom – épült 1779 és 1781 között
  • Református templom – épült 1784-ben
  • Római katolikus templom – épült 1837-ben
  • Dózsa György utcai szoborpark
  • Téglagyár, és a téglagyári tó
  • Az iskola udvar fala: minden évben újabb festést kap, általában graffitit festenek rá

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Homokbödöge a vadászok számára maga a paradicsom, ezért sok vadász látogatja meg mindig a települést. Ezt a sok erdő teszi lehetővé. Homokbödöge turizmusát az is segíti, hogy több panzió is van a településen. Néhányan csak a pihenést keresik a kis településen és általában meg is találják.

Híres lakói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Homokbödögén élt, s lakott Takács Imre író. Egy könyvet is írt Titkos Fogadalom címmel. Ebben leírja Homokbödögét, s az itt szerzett tapasztalatokat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  2. Veszprém megye – rovástáblák. rovas.info. (Hozzáférés: 2014. május 22.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]