Homokbödöge

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Homokbödöge
Homokbödöge címere
Homokbödöge címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Pápai
Kistérség Pápai
Jogállás község
Polgármester Farkas Árpád Pál (független)[1]
Irányítószám 8563
Körzethívószám 89
Népesség
Teljes népesség 703 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 42,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 16,15 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Homokbödöge  (Magyarország)
Homokbödöge
Homokbödöge
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 18′ 16″, k. h. 17° 35′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 18′ 16″, k. h. 17° 35′ 19″
Homokbödöge  (Veszprém megye)
Homokbödöge
Homokbödöge
Pozíció Veszprém megye térképén
Homokbödöge weboldala

Homokbödöge község Veszprém megyében, a Pápai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település a Bakonyalján fekszik, Pápától 15 km-re. A környék kiváló túrázási lehetőségeket nyújt (Homokbödöge – Nagytevel – Király-kapu – Bakonybél).

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bödöge a szláv Budigaj személynévből származik. Feltételezések szerint a honfoglalók szláv népeket találtak a környéken, akik később beolvadtak a magyarságba.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első említése 1243-ból származik, Bödöge néven. A 14. században két részre szakadt, Egyházasbedeghére és Homokbödögére. A település lakói 1543-ban elmenekültek a törökök elől; ekkor 1610-ig elnéptelenedett. Ezután többször cserélt gazdát. A falu lakóiból 1848-ban 82-en jelentkeztek a nemzetőrségbe, majd később 19 újoncot soroztak be a honvédseregbe. A 19. század végén Homok-Bödöge néven kisközség volt Veszprém vármegye pápai járásában, 1209 magyar lakossal. A település lakói közül az első világháborúban 44-en, a második világháborúban 28-an estek el. 1956-ban sokan menekültek el külföldre, hiszen féltek a szovjetektől. Az oroszok a szomszéd faluban éltek (Nagytevelen, Ruszkilaktanyán).

Homokbödöge lakossága az elmúlt években csökkent. A 19. századhoz viszonyítva a falu lakossága mindössze fele az akkorinak. Homokbödöge szinte teljesen magyarlakta település, néhány német és cigány család kivétel.

Szeghalmy Gyula így ír a településről az 1937-ben kiadott Dunántúli vármegyék című könyvében: „Nagyközség a pápai járásban. A határ egyik része dombos, másik része sík. A régi község valószínűleg Pusztabödöge nevű dűlőben feküdt. A török időben elpusztul. Új lakósai a szomszéd községből származtak, német ajkúak, de lassan elmagyarosodtak. Homokbödöge nevét valószínűleg homokos talajáról kapta. 1828-ban 1169, 1836-ban 1310, 1851-ben 1250 lakósa volt. Ma a lélekszám 1154, a házak száma 268. Lakói 3 német kivételével mind magyarok, kik közül 444 a r. kath., 2 a g. kath., 231 a ref., 462 az ág. ev., 15 az izr. egyházak hívei. Területe 2690 k. hold. Az összes gazdaságok száma 495, melyek közül a két legnagyobb 50-100 holdas birtok. Foglalkozás szerint 986 lakósa őstermelő, 83 iparos. A többi foglalkozási ág igen kevés számmal van képviselve.”

Politika Homokbödögén[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1990-2010 Némethi Kálmán (független)
  • alpolgármester 2010-ig Ható Károly (független)
  • 2010- Farkas Árpád Pál (független)
  • alpolgármester 2010- Némethi Kálmán (független)

A 2014-es országgyűlési választások eredménye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Homokbödögén a pártokra adott érvényes szavazatok aránya:

A 2010-es önkormányzati választások eredménye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármester-jelöltek:

  • 1. Farkas Árpád Pál (Független) (165) 41,77%
  • 2. Áldozó Péter (FIDESZ-KDNP) (153) 38,73%
  • 3. Széll Zoltán (Független) (50) 12,66%
  • 4. Károlyi László (Független) (27) 6,84%

Egyéb érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2010-ben Homokbödöge megnyert egy pályázatot és egy játszótérrel lett gazdagabb. Jelenleg két játszótér van Homokbödögén.
  • 2010-ben Homokbödöge adott otthont az I. Cserkészkerület 5 évente megrendezésre kerülő nagy táborának és a csatlakozó belga cserkészeknek.
  • 2014 májusában székely–magyar rovásírásos településnévtáblát avattak a falu határában.[3]
  • Minden évben Homokbödöge ad otthont a Bauer Flatland BMX tábornak és versenynek augusztus végén.

Művészeti és sportfoglalkoztatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Néptánc
  • Művészeti oktatások
  • Labdarúgás, kézilabda
  • íjászat
  • lovaglás
  • vadászat (a sok erdőnek köszönhetően)

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Evangélikus templom – épült 1779 és 1781 között
  • Református templom – épült 1784-ben
  • Római katolikus templom – épült 1837-ben
  • Dózsa György utcai szoborpark
  • Téglagyár, és a téglagyári tó
  • Az iskola udvar fala: minden évben újabb festést kap, általában graffitit festenek rá

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Homokbödöge a vadászok számára maga a paradicsom, ezért sok vadász látogatja meg mindig a települést. Ezt a sok erdő teszi lehetővé. Homokbödöge turizmusát az is segíti, hogy több panzió is van a településen. Néhányan csak a pihenést keresik a kis településen és általában meg is találják.

Híres lakói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Homokbödögén élt, s lakott Takács Imre író. Egy könyvet is írt Titkos Fogadalom címmel. Ebben leírja Homokbödögét, s az itt szerzett tapasztalatokat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Homokbödöge települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Veszprém megye – rovástáblák. rovas.info. (Hozzáférés: 2014. május 22.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]