Gic

Gic címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Közép-Dunántúl

Megye

Veszprém

Kistérség 2012-ig

Pápai

Jogállás

község

Polgármester

Horváth Tibor^[1]

Jegyző

Fehér Mária címzetes főjegyző

Irányítószám

8435

Körzethívószám

88

Népesség

Teljes népesség

453 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

23,02 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

19,68 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Gic

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 47,43184°, k. h. 17,75195°

Gic

Pozíció Veszprém megye térképén

é. sz. 47,43184°, k. h. 17,75195°

Gic weboldala

Gic község Veszprém megyében, a Pápai kistérségben.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
- 1.1 Megközelítése
2 Története
- 2.1 Mai élete
  - 2.1.1 Intézmények és gazdasági egységek
3 Nevezetességei
4 Testvértelepülés
5 Források
6 Jegyzetek
7 Külső hivatkozások
8 Képtár

Fekvése [szerkesztés]

A Bakony hegység és a Sokorói-dombság közötti völgyben található. A község Veszprém megye északi határán a Sokorói-dombság déli nyúlványain fekszik. A Bornát-ér és mellékerei hálózzák be környékét. Talajadottságai gyengék, magas a talajvíz. Télen gyakoriak a hófúvások.

A település érintkezik Győr-Moson-Sopron megye határával.Északra Győr, délnyugatra Pápa, északkeletre Kisbér, Komárom, dél felé Veszprém vonzását erősíti. Lokális központja Veszprémvarsány, de az elvándorlás, a térségi mozgások (munkahely, ellátás) a már említett távolabbi központok felé irányulnak.

Megközelítése [szerkesztés]

A községet a főutak elkerülik. Az autóbusz járatok ritkák.A Pápa-Kisbér közötti 8302. számú országút keresztül vezet a falun. Győr-Moson-Sopron megyével a Sokorópátka felé kiépített keskeny közút köti össze, melyen a Győr-Bakonytamási járatok közlekednek, s kötik össze a kisalföldi megyeszékhellyel.

A Tatabánya–Kisbér–Veszprémvarsány–Pápa vonalon vasútállomással rendelkezik. (Gic-Hathalom), de 2007. március 4-étől nem közlekednek a személyvonatok.

Története [szerkesztés]

Gic nevét 1235-ben Guechy, majd 1299-ben Gych néven említik az oklevelek. Középkori személynévből ered. A Chehy és a Giczi családok nyerték el királyi adományként. Egy része a XVII. században a pannonhalmi főapátságé lett. A török 1531-ben portáinak felét felperzselte. 1542-ben elnéptelenedett. 1785-ben népesült be újra néhány nemessel és házatlan zsellérrel, akik az urasági épületekben laktak.

Három elpusztult középkori falu területének összevonásából keletkezett 1857-ben. A Csehi, Gic és Hathalom falvakból létrejött település lakosságának 97%-a uradalmi alkalmazott volt. Pusztaság volt az 1848–49-es forradalom és szabadságharcig. Nagybirtokosai ekkor: Jankovich Bésán Endre, Jókay-Ihász Miklós és a bencés rend. 1945-ig jóformán a grófi kastélyból és a cselédházakból állt a község. 1957 óta a kastélyban gyógypedagógiai intézet van.

Mai élete [szerkesztés]

A második világháború előtt a Jankovics-uradalomban a zártság ellenére a helyzet példamutató volt. A környéken elször itt vezették be a nyolc osztályos oktatást. A továbbtanulási feltételek is adottak voltak helyileg. (szakmunkás bizonyítvány). A gróf hadirokkant kórházat állított fel. Az árvalányoknak varrást tanítottak.

A kisközségből az elmúlt évtizedekben jelentős volt az elvándorlás. 1990-ben kiszakadtak a Romándi Községi Közös Tanácsból és az önállóság útjára léptek. Még a közös Tanács idején telkek kiparcellázását végezték el. Ebből új utcák jöttek létre. Az akkori közös ügyeket a mai napig nem rendezték Románddal, Bakonygyiróttal és Bakonypéterddel. Ez mind a mai napig behatárolja az önkormányzat cselekvési lehetőségeit. Annál is inkább mert az említett községek ma már Győr-Moson-Sopron megyéhez csatlakoztak. Az iskoláskorú gyermekek Romándra és Veszprémvarsányba járnak iskolába.

Intézmények és gazdasági egységek [szerkesztés]

Gyógypedagógiai Intézet

1968-ban 65 főt foglalkoztatott. Ma kb.150 főt.

Termelőszövetkezet

A községben 1949-ben alakult meg Alkotmány Tsz. néven. Majd két ízben 1953-ban és 1962-ben egyesült a romándi tsz.-szel. Később a veszprémvarsányival. A rendszerváltozás után a varsányi tsz. üzemegységei önálló kft-ké váltak szét.

Gici Sajttermelő és Értékesítő kft.

A Tejüzem már az 1930-as években is működött Stauffer és Fiai tulajdonában. A sajtüzem 1948 óta működik. Az itt készült trappista sajt jelentős részét exportálják.

Nevezetességei [szerkesztés]

A felújítás alatt lévő kastély

Jankovich-Bésán-kastély

Az egykori Jankovich kastélyban, korábban gyermek-gyógypedagógiai intézet működött, amelyet a megyei önkormányzat bezárt, az épületet pedig le akarta bontatni. A falubeliek egy vállalkozó bevonásával szállodát alakítottak volna ki az épületben, ám műemlékvédelmi viták miatt az épület elkészültéhez fél évtized is kevés volt.^[3]

Testvértelepülés [szerkesztés]

Diósförgepatony, Szlovákia

Források [szerkesztés]

Hamar Imre: Veszprém megye kézikönyve (Szekszárd, 1998.) CEBA Kiadó ISBN 963-9089-18-4

Jegyzetek [szerkesztés]

↑ Gic települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
↑ Cseri Péter: Jobb, ha ledózerolják? (magyar nyelven). Népszabadság, 2006. szeptember 7. (Hozzáférés: 2012. május 25.)