Gic

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gic
Gic címere
Gic címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Pápai
Kistérség Pápai
Jogállás község
Polgármester Horváth Tibor[1]
Jegyző Fehér Mária címzetes főjegyző
Irányítószám 8435
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség 356 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 23,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 19,68 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gic (Magyarország)
Gic
Gic
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 25′ 55″, k. h. 17° 45′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 55″, k. h. 17° 45′ 07″
Gic (Veszprém megye)
Gic
Gic
Pozíció Veszprém megye térképén
Gic weboldala

Gic község Veszprém megyében, a Pápai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bakony hegység és a Sokorói-dombság közötti völgyben található. A község Veszprém megye északi határán a Sokorói-dombság déli nyúlványain fekszik. A Bornát-ér és mellékerei hálózzák be környékét. Talajadottságai gyengék, magas a talajvíz. Télen gyakoriak a hófúvások.

A település érintkezik Győr-Moson-Sopron megye határával.Északra Győr, délnyugatra Pápa, északkeletre Kisbér, Komárom, dél felé Veszprém vonzását erősíti. Lokális központja Veszprémvarsány, de az elvándorlás, a térségi mozgások (munkahely, ellátás) a már említett távolabbi központok felé irányulnak.

Megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A községet a főutak elkerülik. Az autóbusz járatok ritkák.A Pápa-Kisbér közötti 8302. számú országút keresztül vezet a falun. Győr-Moson-Sopron megyével a Sokorópátka felé kiépített keskeny közút köti össze, melyen a Győr-Bakonytamási járatok közlekednek, s kötik össze a kisalföldi megyeszékhellyel.

A Tatabánya–Kisbér–Veszprémvarsány–Pápa vonalon vasútállomással rendelkezik. (Gic-Hathalom), de 2007. március 4-étől nem közlekednek a személyvonatok.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gic nevét 1235-ben Guechy, majd 1299-ben Gych néven említik az oklevelek. Középkori személynévből ered. A Chehy és a Giczi családok nyerték el királyi adományként. Egy része a XVII. században a pannonhalmi főapátságé lett. A török 1531-ben portáinak felét felperzselte. 1542-ben elnéptelenedett. 1785-ben népesült be újra néhány nemessel és házatlan zsellérrel, akik az urasági épületekben laktak.

Gic-templom.jpg

Három elpusztult középkori falu területének összevonásából keletkezett 1857-ben. A Csehi, Gic és Hathalom falvakból létrejött település lakosságának 97%-a uradalmi alkalmazott volt. Pusztaság volt az 1848–49-es forradalom és szabadságharcig. Nagybirtokosai ekkor: Jankovich–Bésán Endre, Jókay-Ihász Miklós és a bencés rend. 1945-ig jóformán a grófi kastélyból és a cselédházakból állt a község. 1957 óta a kastélyban gyógypedagógiai intézet van.

Mai élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második világháború előtt a Jankovics-uradalomban a zártság ellenére a helyzet példamutató volt. A környéken elször itt vezették be a nyolc osztályos oktatást. A továbbtanulási feltételek is adottak voltak helyileg. (szakmunkás bizonyítvány). A gróf hadirokkant kórházat állított fel. Az árvalányoknak varrást tanítottak.

A kisközségből az elmúlt évtizedekben jelentős volt az elvándorlás. 1990-ben kiszakadtak a Romándi Községi Közös Tanácsból és az önállóság útjára léptek. Még a közös Tanács idején telkek kiparcellázását végezték el. Ebből új utcák jöttek létre. Az akkori közös ügyeket a mai napig nem rendezték Románddal, Bakonygyiróttal és Bakonypéterddel. Ez mind a mai napig behatárolja az önkormányzat cselekvési lehetőségeit. Annál is inkább mert az említett községek ma már Győr-Moson-Sopron megyéhez csatlakoztak. Az iskoláskorú gyermekek Romándra és Veszprémvarsányba járnak iskolába.

Intézmények és gazdasági egységek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gyógypedagógiai Intézet
1968-ban 65 főt foglalkoztatott. Ma kb.150 főt.
  • Termelőszövetkezet
A községben 1949-ben alakult meg Alkotmány Tsz. néven. Majd két ízben 1953-ban és 1962-ben egyesült a romándi tsz.-szel. Később a veszprémvarsányival. A rendszerváltozás után a varsányi tsz. üzemegységei önálló kft-ké váltak szét.
  • Gici Sajttermelő és Értékesítő kft.
A Tejüzem már az 1930-as években is működött Stauffer és Fiai tulajdonában. A sajtüzem 1948 óta működik. Az itt készült trappista sajt jelentős részét exportálják.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A felújítás alatt lévő kastély
  • Jankovich-Bésán-kastély
Az egykori Jankovich kastélyban, korábban gyermek-gyógypedagógiai intézet működött, amelyet a megyei önkormányzat bezárt, az épületet pedig le akarta bontatni. A falubeliek egy vállalkozó bevonásával szállodát alakítottak volna ki az épületben, ám műemlékvédelmi viták miatt az épület elkészültéhez fél évtized is kevés volt.[3]

Testvértelepülés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gic települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Cseri Péter: Jobb, ha ledózerolják? (magyar nyelven). Népszabadság, 2006. szeptember 7. (Hozzáférés: 2012. május 25.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képtár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]