Vértestolna
| Vértestolna | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Komárom-Esztergom | ||
| Kistérség 2012-ig | Tatai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Harmados Oszkár[1] | ||
| Irányítószám | 2833 | ||
| Körzethívószám | 34 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 548 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 32,33 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 16,95 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Vértestolna
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Vértestolna
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,62648°, k. h. 18,45634° | |||
Vértestolna (németül Tolnau) hagyományosan sváb község Komárom-Esztergom megyében, a Tatai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Vértestolna a Gerecse hegység Ny-i részének kis völgyében található, alig 500 lakosú község.
A településtől Tata 12 km, Tatabánya 16 km. A szomszédos települések: Tardos 5 km, Tarján 4 km, Héreg 8 km távolságra találhatók.
Története[szerkesztés]
A község múltja a környék településeihez hasonlóan egészen az őskorig, bronz-, vaskorig nyúlik vissza. A település határában az ún. malomföldek-en is találtak már bronz, és vaskori tárgyakat.
Vértestolna első írásos említéséről 1337-ből van adat.Ekkor Tolma néven írták. Nevét a Koppán- (Katapán-) nemzetség őséről, Alaptolmáról (Tulma SRH.I. 55) nyerhette, kinek itt nyári szállása lelhető fel. A régi iratok alapján Tolma-i nemes 1247 u. Kava megosztása ügyében Koppán nemzetség -beliekkel és Komárom vármegyei emberekkel együtt tanúskodik. Egyháza 1334-ben a budai főesperességhez tartozik, s egyházának papja az okiratok szerint ekkor 4 gs. pápai tizedet fizetett.
A törökök pusztításai miatt elnéptelenedett falu helyén a XVIII. század-ban még csak puszta volt. Ekkor már az Esterházyak birtoka. Az első német telepesek 1733-ban érkeztek a községbe Würzburg-ból és Elzász-ból.
A falu a korábbi Tolma-puszta-ból , majd Tolma-ból a XX. század elején lett Vértestolna.
2001-ben 532 lakosából 114 német nemzetiségű volt.
Kovács(i)[szerkesztés]
Kovácsi régi, Árpád-kori település volt, a mai Vértestolna nyugati határán feküdt.
Neve 1364-ben tűnik fel az oklevelekben, egy királyi ember, Marco de Koacy nevében.
1366-ban Agostyán határosa keleten, – Tardostól délre – Tardos és Tolna közt feküdt. Ma helynév Vértestolna nyugati határán, (1931-es térkép: Öreg Kovács-hegy.) mely az egykori falu nevét őrzi.
Nevezetességei[szerkesztés]
18. században épült barokk stilusú műemlék római katolikus temploma.
A tardosi úton álló kápolna.
Képtár[szerkesztés]
-
Katolikus templom
-
Katolikus templom
-
Községháza
-
Kápolna
-
Általános iskola
-
Petőfi Sándor utca
-
Tardos utca
-
Üdvözlőtábla
-
Táj a falu nyugati szélén
-
Tűzoltószertár
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Vértestolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
|
||||||||||||||||
|
|||||
