Dunaalmás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dunaalmás
Dunaalmás051.JPG
Látkép
Dunaalmás címere
Dunaalmás címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Komárom-Esztergom
Járás Tatai
Kistérség Tatai
Jogállás község
Polgármester Czeglédi Zoltán[1]
Irányítószám 2545
Körzethívószám 34
Népesség
Teljes népesség 1550 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 110,16 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 14,77 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dunaalmás (Magyarország)
Dunaalmás
Dunaalmás
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 43′ 47″, k. h. 18° 19′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 47″, k. h. 18° 19′ 18″
Dunaalmás (Komárom-Esztergom megye)
Dunaalmás
Dunaalmás
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
Dunaalmás weboldala

Dunaalmás község Komárom-Esztergom megyében, a Tatai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Komárom-Esztergom megye északi peremén, a Gerecse északi nyúlványainál, a 10-es főút és az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal mellett található 1500 lakosú Dunaparti település.
Tatabánya 17 km, Komárom 16 km, Tata 9, Almásfüzitő 4 km távolságra található.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hagyomány szerint a település környékén hajdan nagy almafaerdők voltak, s e almaligetekről nevezték el a települést ALMÁS-nak.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dunaalmás és környéke már ősidők óta lakott hely, ahol bronz-, római-, népvándorláskori leletek kerültek elő. Az itt lévő egykori római telepet Asaum-nak nevezték. Nevének első irásos említése 1093-ból való, Almás alakban.

A település valószínű, hogy abból a füzitői birtokból különülhetett el, amelyet Szent István adott a pannonhalmi apátságnakn.

1093-ban I. László király birtokai közt szerepel.

1216-ban III. Ince pápa az apátság önálló birtokai között sorolja fel Szent Lászlóról elnevezett templomával együtt. A szentmártoni apátság ősi birtokai közé tartozott és 1223-ban Endre király megerősíti Szent László adományát.

A tatárjárás alatt elnéptelenedett

1342-ben Károly Róbert király is megfordult Almáson, és innen keltezte egyik oklevelét is. 1367-ben Nagy Lajos király újra benépesítette, és visszavette a bencésektől. 1369-ben Ferenc nevű királyi orvost írják bérlőjének. 1422-1462 között a komáromi vár tartozéka Villa Almas néven. 1500 táján a Porkoláb családot találjuk birtokosaként.

1529-ben a törökök elpusztították. 1540-ben Erdőhegyi Benedeknek és társainak zálogbirtoka. 1570-ben népesült be újból, ekkor neve Rév-Almás . A zsámbéki basától a törökök idejében egy malmot kapott adományba a település.

1651-ben és 1673-ban a pannonhalmi főapát tiltakozik az ellen, hogy a települést a király Puchaim Jánosnak adományozza.

Dunaalmás2.jpg
Dunaalmás1.jpg
Márványüzem - 2009

1714-ben itt pihent meg XII. Károly svéd király, aki a török fogságból szabadulva hazafelé tartott. 1749-ben Takács János, Ferenc és Judit, Király Kata, Varga János, Mészáros István, Zuzsanna és Éva van megnevezve birtokosaként. Később a Zichyek lettek tulajdonosai 1853-ig, amikor eladták a klosterneuburgi kanonok-rendnek.

1815-ben a környéket és Almást is erős földrengés érte, romba döntve a község egy részét is.

1848-ban Klapka György seregei itt ütköztek meg a császári csapatokkal, s közben a község területén is heves utcai harcok folytak.

A település kőbányájából hordott kövekből építették fel például a komáromi várat, de már a rómaiak is bányásztak innen követ, Brigettio építkezéseihez, amit rabszolgák bányásztak ki és szállították el a máig fennmaradt ún. kőhordóúton keresztül. A római kor óta űzemelő kőbányát azonban mára már bezárták.

A település és környéke máig híres szőlő- és bortermeléséről.

1977. április 1-jén Almásneszmély néven egyesítették a szomszédos Neszmélylyel. A két település 1991-ben szétvált.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ismert emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képtár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Dunaalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Lenhardt György. artportal.hu. (Hozzáférés: 2012. szeptember 30.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunaalmás témájú médiaállományokat.