Bana

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bana
Bana21.JPG
A banai Szentháromság katolikus templom
Bana címere
Bana címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Komárom-Esztergom
Járás Komáromi
Kistérség Komáromi
Jogállás község
Polgármester Sáhóné Horváth Márta[1]
Irányítószám 2944
Körzethívószám 34
Népesség
Teljes népesség 1621 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 65,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 25,14 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bana (Magyarország)
Bana
Bana
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 39′ 02″, k. h. 17° 55′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 39′ 02″, k. h. 17° 55′ 11″
Bana (Komárom-Esztergom megye)
Bana
Bana
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén

Bana község Komárom-Esztergom megyében, a Komáromi járásban található.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település a megye északnyugati szögletében, megyehatáron fekszik. Az Igmánd–Kisbéri-medence északi peremén, a Duna teraszvidékétől északra egy kavicsos dombvonulat választja el. Győrtől 25 km-re, Komáromtól 23 km távolságra van. A TataGyőr közötti mellékútvonalon közelíthető meg. Vasútállomása legközelebb Nagyigmándon 12 km távolságra van, illetve Nagyszentjánoson 9 km-nyire. A falura a községen átmenő kerékpáros turizmus jellemző.

A Cuhai-Bakony-ér és mellékerei által tagolt 135 m átlagmagasságú hullámos síkság. A kielégítő rétegvíz készlet miatt saját ivóvízrendszerrel rendelkezik a község. Felszíni kőzetanyaga ártéri és folyóvízi homok, kavics és iszap. Eredeti növénytakarója homoki tölgyessel kevert homokpuszta volt. A Cuha patak völgysíkjában réti öntéstalaj található. Ezeken nagyüzemi szántóföldi növénytermesztés folyik. Éghajlata a kontinentális, száraz és meleg változata. Éves csapadék átlaga 600 mm, átlag hőmérséklete: 10 °C. Uralkodó széljárása ÉNy-i.

Élővilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Banán van gólyafészek és 2013-ban is fészkelnek a gólyák.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu neve személynévből keletkezett. Alapjául a „bán” méltóságnév szolgált. Az írások először a települést 1236-ban említik Bana alakban.

A honfoglaló törzsek a 10. században települtek meg e területen. A falu határában lovas temetkezés nyomait találták meg. Az Árpád-korban királyi várbirtok volt, ahol a királyi várispánok székeltek. A község ispánjai a Bána nemzetség s a tőlük származó gróf Cseszneky család tagjai voltak, akiket a Koppán nemzetségbeli Paulin rokonaként tartottak számon. A tatárjárás során a település várával együtt elpusztult. 1349-ben Nagy Lajos király Árpával együtt a Kolos nemzetségbeli Jakabnak adományozza. 1380-ban határjárást végeztek itt.[3]

1449-ben Győr vármegyéhez tartozott. A 15. században a Rozgonyiak és több köznemes szerzett itt birtokot. A falu a törökdúlások idején elpusztult. A 17. században telepedtek meg először a református családok. A református templom 1680-ban elpusztult, de ugyanott újjáépítették. Bana a környék református központja volt. A 18. században a római katolikus betelepedők jutottak túlsúlyba. A katolikusok temploma először 1249-ben épült, de az elpusztult. Plébánia 1787-ben újjá lett építve késő barokk stílusban. Az 1784-es összeírás köznemesek birtokaként tartotta nyilván.

Bana határának nagy része szántóföld volt. Az 1840-es években az állam epreskerteket telepített, selyemhernyó tenyésztés céljából. E mellett híresek voltak az itt tenyésztett lipicai lovak. A 19. századtól a lakosok a szomszédos Bábolna pusztára jártak dolgozni. A községet 1851-ben Esztergom vármegyéhez csatolták. 1897-ben megalakult Bana-Bábolna Hitelszövetkezet. A községháza 1914-ben épült meg. A első világháború után különböző társadalmi szervezetek alakultak.

Mai élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A II. világháború után, 1949-ben alakult az első termelőszövetkezet Búzakalász néven. 1992-ben feloszlott és több kisebb mezőgazdasági kft. alakult meg. Számottevő ipar nincs a településen. Újjáéledőben van a lipicai lovak tenyésztése.

1974-ben Bábolnához csatolták. Közös tanács alakult. 1984-től 1988 Komárom vonzáskörzetéhez tartozott. A rendszerváltozás óta újra önálló önkormányzattal rendelkezik.

Azóta fejleszti az önkormányzat az infrastruktúra minden összetevőjét. A vezetékes ivóvízhálózat 1971-ben valósult meg. A szennyvízelvezetést és tisztítást 1996-ban fejezték be. Kiépítették a vezetékes gázt és bővítették a telefonhálózatot. A helyi utak portalanítása részben fejeződött be. A település oktatása 150 éves múltra tekinthet vissza, Az első római katolikus iskoláját 1849-ben építették. 1904-től új épületben volt az oktatás. A református iskoláról 1896-ból vannak adatok. Jelenleg három csoportos napköziotthonos óvoda, és nyolc osztályos általános iskola működik a községben.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus templom – késő barokk műemlék jellegű épület 1784 körül épült. 1897-ben eklektikus stílusban átalakították.
  • Református templom – Többször átépítették. A jelenlegi 1788-ban készült; tornya később, 1858-ban épült fel.
  • A temetőben található a Pulay család síremléke. Jókai Mór édesanyja Pulay Mária banai származású volt. 1812-ben itt kötött házasságot Jókay Józseffel.
  • Francia kő – I. Napóleon 1809-ben csapataival végigvonult a településen. Ennek emlékét őrzi ez a földrajzi elnevezés.
  • Az államalapító szobra a Fő téren.

Látnivalói máshol[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képtár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bana témájú médiaállományokat.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bana települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. 1889 A Komárom-vármegyei és Komárom városi történeti és régészeti egylet 1888. évi jelentése, 11.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]