Bajna (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bajna
Bajna látképe.JPG
Bajna címere
Bajna címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Komárom-Esztergom
Járás Esztergomi
Kistérség Dorogi
Jogállás község
Polgármester Pallagi Tibor[1]
Irányítószám 2525
Körzethívószám 33 (447)
Testvértelepülései Bart
Népesség
Teljes népesség 1937 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 51,84 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 37,27 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bajna  (Magyarország)
Bajna
Bajna
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 39′ 25″, k. h. 18° 35′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 39′ 25″, k. h. 18° 35′ 41″
Bajna  (Komárom-Esztergom megye)
Bajna
Bajna
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
Bajna weboldala

Bajna község Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi járásban, a Dorogi kistérségben. A megye egyik legnagyobb faluja.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település Budapesttől nyugati irányban kb. 45 km-re, egy képzeletbeli észak-dél vonalon Esztergom és Tatabánya között, a Gerecse keleti szélén található.

Legközelebbi települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Epöl 3,5 km, Nagysáp 5 km, Szomor 9 km, Gyermely 9 km, Héreg 10 km, Bajót 10 km, Tarján 14 km, Tát 14 km, Tokod 14 km, Lábatlan 15 km.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bajna írott történelme a 11. századig vezethető vissza, hiszen már 1087-ben egyházashely volt. Királyi földjét 1293-ban és 1295-ben is említik.

Bajna 13. század vége körül a környék egyik legnagyobb birtokosaként említett Zovárd Vécs ágából származó Miklós főlovászmester és utódai birtokába került. 1322-ben a nemzetségből származó Miklóst és Péter nevű testvérét hamis pénzveréssel vádolták meg, miután a vád bebizonyosodott, birtokaikat Károly Róbert király elkoboztatta, és csak évtizedek múltán sikerült azt visszaszereznie a nemzetség Domokos nevű tagjának. Bajna Zsigmond király uralkodásának vége felé már a Both család birtoka volt, aki innen vette előnevét is. Templomát 1484-ben építették, egy hajóval, gótikus stílusban. Sándor Mihály kegyúr 1751-55 között átépíttette. A templom Simor János esztergomi érseknek, aki korábban itt szolgált, a jóvoltából kereszthajóval és két mellékhajóval bővült 1885-1891 között. Figyelemre méltó a falba illesztett faragott gótikus szentségfülkéje és bélletes kapuja. 1688-ban visszaállították a plébániát, melynek irattára az 1706-os harcok folyamán elpusztult.

Egyébként Simor János építtette az iskolát is a szeretett híveinek. A közeli csimai kálvária egy török időkben elpusztult falu (Csimaföld vagy Csimaszombat) temploma helyén emelkedik, ősi vörösmárvány kereszttel. Az 1732-es vizitációban ezen kívül Sárás elpusztult települést is említik. Bajna hírét azonban mégsem ez keltette, hanem az ún. Sándor–Metternich-kastély, mely a 19. század harmincas éveiben az "ördöglovas" Sándor Móric gróf lakhelye volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt született[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bajna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1982 Az Esztergomi főegyházmegye névtára és évkönyve. Esztergom, 200.
  • Száz magyar falu könyvesháza: Bajna

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bajna (Magyarország) témájú médiaállományokat.

http://www.szepmagyarorszag.hu/magyar/oldalak/bajna_ordoglovas_kastely_kulturalis_utazas/