Ászár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ászár
Ászár címere
Ászár címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Komárom-Esztergom
Járás Kisbéri
Kistérség Kisbéri
Jogállás község
Polgármester Dr. Mikolasek Sándor[1]
Irányítószám 2881
Körzethívószám 34
Népesség
Teljes népesség 1713 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 105,30 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 18,69 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ászár (Magyarország)
Ászár
Ászár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 30′ 34″, k. h. 18° 00′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 34″, k. h. 18° 00′ 11″
Ászár (Komárom-Esztergom megye)
Ászár
Ászár
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén

Ászár község Komárom-Esztergom megyében, a Kisbéri járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ászár Komárom-Esztergom megye DNY-i részén, a bakonyaljai részen található, az Ászár–Neszmélyi borvidék-en. Közvetlen szomszédja Kisbér, Ete 6, Vérteskethely 7, Császár 11 km-re fekszik a településtől.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ászár nevével az oklevelekben 1239-ben találkozunk először, amikor a Zách nembeli Leustách fia Péter a mosoni várjobbágyok volt szőlőiből ad néhány részt a hántai prépostságnak. 1403-ban Zsigmond király Ászárról keltezte egyik oklevelét. 1489-ben Rozgonyi Istváné a település, aki itteni birtokát szintén a hántai prépostnak adományozta, a település az adományozólevélen Azar, és Szolgagyőri György özvegye, majd a Meszlényi és Esterházy családoké.

A török időkben Ászár is – mint a környéken oly sok település – elpusztult, de idővel újratelepült.

A 18. század-ban az Eszterházy család csákvári uradalmának mintaszőlészete és pincészete alakult ki itt, mely az Ászár-neszmélyi borvidék része volt, s a középkori hagyományokra támaszkodva főként jó minőségű, zamatos ízű fehérbort termelt.

A 19. század-ban Ászár újra fejlődésnek indult. 1896-ban hg. Schwarzenberg Alajos itt hozta létre telivér lótenyészetét. A ménesben nevelt lovakat külföldön is szívesen vásárolták. A lótenyészet 1937-ig – tulajdonosa haláláig – fennmaradt.

A településnek a 20. században téglagyára és keményítőgyára is volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jászai Mari (Ászár 1850., Bp. 1926.)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Ászár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]