Ászár
| Ászár | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Komárom-Esztergom | ||
| Kistérség | Kisbéri | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Dr. Mikolasek Sándor[1] | ||
| Irányítószám | 2881 | ||
| Körzethívószám | 34 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1968 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 105,30 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 18,69 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Ászár
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Ászár
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
|
|||
Ászár község Komárom-Esztergom megyében, a Kisbéri kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Ászár Komárom-Esztergom megye DNY-i részén, a bakonyaljai részen található, az Ászár–Neszmélyi borvidék-en. Közvetlen szomszédja Kisbér, Ete 6, Vérteskethely 7, Császár 11 km-re fekszik a településtől.
[szerkesztés] Története
Ászár nevével az oklevelekben 1239-ben találkozunk először, amikor a Zách nembeli Leustách fia Péter a mosoni várjobbágyok volt szőlőiből ad néhány részt a hántai prépostságnak. 1403-ban Zsigmond király Ászárról keltezte egyik oklevelét. 1489-ben Rozgonyi Istváné a település, aki itteni birtokát szintén a hántai prépostnak adományozta, a település az adományozólevélen Azar, és Szolgagyőri György özvegye, majd a Meszlényi és Eszterházy családoké.
A török időkben Ászár is – mint a környéken oly sok település – elpusztult, de idővel újratelepült.
A 18. század-ban az Eszterházy család csákvári uradalmának mintaszőlészete és pincészete alakult ki itt, mely az Ászár-neszmélyi borvidék része volt, s a középkori hagyományokra támaszkodva főként jóminőségű, zamatos ízű fehérbort termelt.
A 19. század-ban Ászár újra fejlődésnek indult. 1896-ban hg. Schwarzenberg Alajos itt hozta létre Telivér lótenyészetét. A ménesben nevelt lovakat külföldön is szívesen vásárolták. A lótenyészet 1937-ig – tulajdonosa haláláig – fennmaradt.
A településnek a 20. században téglagyára és keményítőgyára is volt.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Fellner Jakab által épített sörház 1760-1769, ma borpinceként szolgál.
- 1831-ben épített késő klasszicista stílusú templom.
- A copf stílusú templomot 1777-ben építették. Kertjében barokk, 1778-ból való sírkő látható.
- Jászai Mari 1850-1926, a magyar színművészet egyik legnagyobb alakjának szobra.
- 1976 októberében megnyílt Jászai Mari emlékház.
[szerkesztés] Híres szülöttei
- Jászai Mari színésznő
[szerkesztés] Hivatkozások
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||||||||||
|
|||||
