Városlőd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Városlőd
Városlőd címere
Városlőd címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Ajkai
Kistérség Ajkai
Jogállás község
Polgármester Csekényi István[1]
Irányítószám 8445
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség 1343 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 63,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 22,27 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Városlőd  (Magyarország)
Városlőd
Városlőd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 08′ 53″, k. h. 17° 39′ 13″Koordináták: é. sz. 47° 08′ 53″, k. h. 17° 39′ 13″
Városlőd  (Veszprém megye)
Városlőd
Városlőd
Pozíció Veszprém megye térképén
Városlőd weboldala

Városlőd (németül Waschludt) község Veszprém megyében, az Ajkai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városlőd, Veszprém megyében. Az országos kéktúra egy részlete. A 8.sz. főút és a 83.sz. Pápa-Győr irányú műút elágazásától Észak-Dél irányú völgyben hosszan elnyúlva fekszik a Bakony egyik legmegkapóbb természeti szépségekkel megáldott települése. Autóval, busszal: A 8-as főútról megközelíthető. A helyközi járatok Ajka, Pápa, Veszprém felől bejönnek. A távolsági járatok az elágazóban megállnak.

Vonattal elérhető a MÁV 20-as számú Székesfehérvár–Veszprém–Celldömölk–Szombathely-vasútvonalon.Veszprém és Ajka között. Van egy Kislőd-del közös vasútállomása a falutól kb. 2 km-re, és egy megállója a faluban. A személyvonatok megállnak.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bronzkorban már lakott település volt. A község határában működött 1346 és 1554 között a gazdagságáról híres lövöldi karthauzi kolostor.

Mátyás király híres könyvtárnak kincse egy ősnyomtatvány, az ún. lövöldi corvina volt. 1480. január 25-én Beatrix királyné és Aragóniai János pápai követ társaságában meglátogatta a városlődi (lövöldi)karthauzi kolostort. A lakoma után a király súlyosan megbetegedett, de a gondos ápolás gyorsan meggyógyította. Ekkor hálából a pénzbeli adomány mellett egy könyvet is adományozott a szerzeteseknek, az úgynevezett Lövöldi Corvinát, amelyet ma az esztergomi Székesegyház könyvtárában őriznek.

A török veszedelem csaknem teljesen elpusztította a települést. Mivel azonban a munkák elvégzéséhez, földműveléshez munkaerőre volt szükség. Gróf Eszterházy Imre püspök nagyarányú betelepítésének köszönhetően a környék is benépesült. Az 1720-as években a kolostori romoktól keletre a Mainzi választófejedelemségből németek érkeztek, ez volt Városlőd, míg innen nyugatra Bajor és Cseh nyelvterületről érkeztek. A település neve Pille (Pila cseh nyelven deszkametszőt jelent.) Mindegyik településnek volt szalmával fedett fa temploma, különálló haranglábbal, temetővel. Ezért van Városlődön ma is két temető. 20 év alatt a két település szinte összenőtt. Ezért Padányi Bíró Márton Püspök 1747-50 között megépíti, megépítteti a római katolikus Szent Mihály templomot. A torony csak 20 évvel később épül.

Az 1962-ben kezdődő kultúrház alapozási munkálatainál jelentős falmaradványok kerülnek elő. A kirendelt Német Péter régészhallgatónak feltűnik, hogy Városlődön sokkal nagyobb a templom, mint a környező településeken, amit semmi nem indokol. Megkutatva a falat, bejárva a padlást, nagy biztonsággal megállapította, hogy a mai templom déli fala és a szentély mögötti fal teljes magasságig a régi kolostortemplom fala. Ezt „pótolták, egészítették ki az akkori templomépítők. Szerencsére a kolostorrobbantás kevésbé volt sikeres, így a maradhattak meg ezek a falak. Büszkeségünk az Országos védettség alatt álló főoltár Schmidt Ferenc mester kiváló munkáját dicséri. Középen a templom és a falu védőszentje Szent Mihály, ahogy legyőzi a sátánt. Balról és jobbról két király Szent István és Szent László szobra látható. Feljebb középen a szobor Szent Imre herceget ábrázolja. Fent Szűz Mária mennybemenetele felhők fölött az angyalok gyűrűjében. Középen a latin felirat: Ki olyan, mint az Isten. Olvasható. Ezt a főoltárt eredetileg a veszprémi székesegyházba rendelték. Bizonyítja, hogy a tagoltsága a veszprémi szentély ablakaihoz igazodik. Valamilyen oknál fogva mégiscsak ide került. Van még egy hasonlóan szép szószékünk is. Három mellékoltár Jézusszíve,,és Mária szíve oltár. Ezek később készültek. A Lurd-i Szűz oltára eredetileg ajtónyílás volt. Nagyon sokáig két oldalajtaja volt a templomnak. Szóbeszéd szerint az alsó falusiak a nyugati, míg a felső falusiak ezen a keleti ajtón érkeztek a templomba. Két szobor Szent Antalt és Szent Terézt ábrázolja. A jelenlegi orgonát 1930-ban építették 2011-ben lett nagy összefogással felújítva. A toronyban három harang lakik egy 310, egy 114 és egy 18 kg-os ez utóbbi a lélekharang.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Helytörténeti Gyűjtemény
  • Német nemzetiségi tájház
  • Római Katolikus Templom
  • Kálvária
  • Majolika

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Városlőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 11.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]