Alsószenterzsébet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsószenterzsébet
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Lenti
Kistérség Lenti
Jogállás község
Polgármester Horváth László[1]
Irányítószám 8973
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség 45 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 7,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 9,63 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsószenterzsébet  (Magyarország)
Alsószenterzsébet
Alsószenterzsébet
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 44′ 43″, k. h. 16° 28′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 44′ 43″, k. h. 16° 28′ 39″
Alsószenterzsébet  (Zala megye)
Alsószenterzsébet
Alsószenterzsébet
Pozíció Zala megye térképén

Alsószenterzsébet Zala megye Lenti járásában található apró település, a magyar-szlovén határ közelében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alsószenterzsébet a Göcsej egy apró, elzárt falva. A település a Kerka folyó mellett fekszik két kilométerre a Csesztreg és Őriszentpéter között húzódó mellékúttól. Gépjárművel csak ebből az irányból, illetve az út végén elhelyezkedő Felsőszenterzsébet felől közelíthető meg. Napi öt autóbusz járat köti össze Lentivel. Önkormányzata Csesztregen működik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alsószenterzsébet, Zala egyik legkisebb települése a megye nyugati csücskében, az erdőkkel övezett szlovén-magyar határ közelében helyezkedik el.

Alsószenterzsébet nevét 1334-ben említi először a történetírás, "possessio Schentelsebet"-ként. Neve többszöri átalakulás után 18. századra "Belső-Szent-Eőrsébeth"-re változott. A község neve egykori temploma védőszentjének emlékét őrzi. 1334-ben Csesztreggel és Hétkutassal (Kerkakutas) együtt, mint István fia Miklós mester ősi és adományos birtokaiként említik. Később a környékbeli települések zöméhez hasonlóan a [[Bánffy család#Az alsólendvai Bánffy család]Bánffyak]] birtokába jutott, és maradt. 1524-ben Bánffy Jánosnak ezen a birtokán 13 jobbágy és 4 zsellér élt. Amikor a reformáció a Bánffyak birtokain elterjedt, az itt élők többsége a protestáns vallást gyakorolta. A nagy alsólendvai família leányági kihalása után Nádasdy Ferenc szerzi meg a birtokokat, így az alsószenterzsébetit is, 1644-ben. A Wesselényi-féle összeesküvésben játszott szerepe miatt fő és jószágvesztésre ítélt Nádasdytól a kincstárhoz került a terület. Végül jelentős összeg lefizetése után 1690-ben került az Esterházy család javai közé, akik a kis községet 1945-ig.

A 16-17. században végig lakott hely volt, bár lakossága az adóösszeírások szerint erősen ingadozott. Többször Márokföldével írták össze. A török időkben lecsökkent lakosságot a hercegi telepítési program tudatosan növelte. A 18-19. században a falu lakossága magyar anyanyelvű, zömében református vallású, iskolája és temploma nem volt. 1715-ben már 10 család lakik itt. 1750-ben három vargát, négy kovácsot és két szabót, nem sokkal később már öt vargát, hat kovácsot, hét molnárt és két kocsmárost írtak össze. 1801-ben a Kerkán kétköves parasztmalmot említenek. 1828-ban 22 házból állott, lélekszáma 192 volt. Az I. világháború után a jugoszláv-magyar határ mellé került. A mezőgazdasági terményeinek korábbi felvevő piacai így nagyrészt megszűntek, így megindult a falu elnéptelenedése, amely a II. világháború után drasztikusan fokozódott.

A falu 1871-ig a lövői, majd az alsólendvai, 1941-től a lenti járáshoz, 1950-ig a csesztregi körjegyzőséghez tartozó kisközség, majd közös tanácsú társközség. Manapság ismét a csesztregi körjegyzőség intézi a falu ügyeit további öt faluval együtt.

A falu 1951-ben kapott áramot, 1953-ban telefont, 1954 óta jár autóbusz a településre. Iskolája 1959-ben épült, azonban 1962-től csak alsó tagozat működik. Mára a lakosságszám nagyban lecsökkent, nagyban elöregedett.

Alsószenterzsébet lakóinak többsége a kezdetektől fogva mezőgazdaságból él. A 14-17. században a földet kétnyomásban művelték, főleg rozsot, búzát termeltek, melyet Grazban, Sopronban illetve a stájerországi Radkersburg adtak el. Hajdinát, kölest, zabot kendert és lent csak saját szükségletre termeltek.

Ma is több család foglalkozik növénytermesztéssel és állattenyésztéssel, de kisebb mértékben, mint pár száz évvel ezelőtt. A legnagyobb termelés a falu határában található egy 12 hektáros almáskertben folyik, amelyet a holland kormány támogatásával, valamint a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány közreműködésével hoztak létre.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu zegzugos utcákban épült, sok hajlított és három oldalról kerített épülettel. A 20. század első felében meglévő épületek közül a legrégebbiek fából készültek, keresztvéges boronafalúak, zsúptetősek, a lakóházak füstkonyhásak voltak, ezeket később alakították át kéményesre. A zalaegerszegi Göcseji Falumúzeum sok értékes néprajzi tárgyat, köztük egy vesszőből fonott régi pajtakaput és egy 1790-es évszámmal datált szépen festett tulipános ládát őriz ebből a faluból. A falu központjában található haranglába 1923-ban készült.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Alsószenterzsébet települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]