Alsószenterzsébet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsószenterzsébet
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Lenti
Kistérség Lenti
Jogállás község
Polgármester Horváth László[1]
Irányítószám 8973
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség 45 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 7,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 9,63 km²
Időzóna CET, UTC+1
Alsószenterzsébet (Magyarország)
Alsószenterzsébet
Alsószenterzsébet
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 44′ 43″, k. h. 16° 28′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 44′ 43″, k. h. 16° 28′ 39″
Alsószenterzsébet (Zala megye)
Alsószenterzsébet
Alsószenterzsébet
Pozíció Zala megye térképén

Alsószenterzsébet Zala megye Lenti járásában található apró település, a magyar-szlovén határ közelében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alsószenterzsébet a Göcsej egy apró, elzárt falva. A település a Kerka folyó mellett fekszik két kilométerre a Csesztreg és Őriszentpéter között húzódó mellékúttól. Gépjárművel csak ebből az irányból, illetve az út végén elhelyezkedő Felsőszenterzsébet felől közelíthető meg. Napi öt autóbuszjárat köti össze Lentivel. Önkormányzata Csesztregen működik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alsószenterzsébet, Zala egyik legkisebb települése a megye nyugati csücskében, az erdőkkel övezett szlovén-magyar határ közelében helyezkedik el.

Alsószenterzsébet nevét 1334-ben említi először a történetírás, "possessio Schentelsebet"-ként. Neve többszöri átalakulás után 18. századra "Belső-Szent-Eőrsébeth"-re változott. A község neve egykori temploma védőszentjének emlékét őrzi. 1334-ben Csesztreggel és Hétkutassal (Kerkakutas) együtt, mint István fia Miklós mester ősi és adományos birtokaiként említik. Később a környékbeli települések zöméhez hasonlóan a [[Bánffy család#Az alsólendvai Bánffy család]Bánffyak]] birtokába jutott, és maradt. 1524-ben Bánffy Jánosnak ezen a birtokán 13 jobbágy és 4 zsellér élt. Amikor a reformáció a Bánffyak birtokain elterjedt, az itt élők többsége a protestáns vallást gyakorolta. A nagy alsólendvai família leányági kihalása után Nádasdy Ferenc szerzi meg a birtokokat, így az alsószenterzsébetit is, 1644-ben. A Wesselényi-féle összeesküvésben játszott szerepe miatt fő és jószágvesztésre ítélt Nádasdytól a kincstárhoz került a terület. Végül jelentős összeg lefizetése után 1690-ben került az Esterházy család javai közé, akik a kis községet 1945-ig.

A 16-17. században végig lakott hely volt, bár lakossága az adóösszeírások szerint erősen ingadozott. Többször Márokföldével írták össze. A török időkben lecsökkent lakosságot a hercegi telepítési program tudatosan növelte. A 18-19. században a falu lakossága magyar anyanyelvű, zömében református vallású, iskolája és temploma nem volt. 1715-ben már 10 család lakik itt. 1750-ben három vargát, négy kovácsot és két szabót, nem sokkal később már öt vargát, hat kovácsot, hét molnárt és két kocsmárost írtak össze. 1801-ben a Kerkán kétköves parasztmalmot említenek. 1828-ban 22 házból állott, lélekszáma 192 volt. Az I. világháború után a jugoszláv-magyar határ mellé került. A mezőgazdasági terményeinek korábbi felvevő piacai így nagyrészt megszűntek, így megindult a falu elnéptelenedése, amely a II. világháború után drasztikusan fokozódott.

A falu 1871-ig a lövői, majd az alsólendvai, 1941-től a lenti járáshoz, 1950-ig a csesztregi körjegyzőséghez tartozó kisközség, majd közös tanácsú társközség. Manapság ismét a csesztregi körjegyzőség intézi a falu ügyeit további öt faluval együtt.

A falu 1951-ben kapott áramot, 1953-ban telefont, 1954 óta jár autóbusz a településre. Iskolája 1959-ben épült, azonban 1962-től csak alsó tagozat működik. Mára a lakosságszám nagyban lecsökkent, nagyban elöregedett.

Alsószenterzsébet lakóinak többsége a kezdetektől fogva mezőgazdaságból él. A 14-17. században a földet kétnyomásban művelték, főleg rozsot, búzát termeltek, melyet Grazban, Sopronban illetve a stájerországi Radkersburg adtak el. Hajdinát, kölest, zabot kendert és lent csak saját szükségletre termeltek.

Ma is több család foglalkozik növénytermesztéssel és állattenyésztéssel, de kisebb mértékben, mint pár száz évvel ezelőtt. A legnagyobb termelés a falu határában található egy 12 hektáros almáskertben folyik, amelyet a holland kormány támogatásával, valamint a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány közreműködésével hoztak létre.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu zegzugos utcákban épült, sok hajlított és három oldalról kerített épülettel. A 20. század első felében meglévő épületek közül a legrégebbiek fából készültek, keresztvéges boronafalúak, zsúptetősek, a lakóházak füstkonyhásak voltak, ezeket később alakították át kéményesre. A zalaegerszegi Göcseji Falumúzeum sok értékes néprajzi tárgyat, köztük egy vesszőből fonott régi pajtakaput és egy 1790-es évszámmal datált szépen festett tulipános ládát őriz ebből a faluból. A falu központjában található haranglába 1923-ban készült.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Alsószenterzsébet települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2014. október 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]