Kislőd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kislőd
Római katolikus templom [1]
Római katolikus templom [3]
Kislőd címere
Kislőd címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Ajkai
Jogállás község
Polgármester Somogyi Anna Mária[4]
Irányítószám 8446
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség 1194 fő (2014. jan. 1.)[5] +/-
Népsűrűség 31,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 38,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kislőd (Magyarország)
Kislőd
Kislőd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 08′ 33″, k. h. 17° 37′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 08′ 33″, k. h. 17° 37′ 11″
Kislőd (Veszprém megye)
Kislőd
Kislőd
Pozíció Veszprém megye térképén
Kislőd weboldala

Kislőd (németül Kischludt) község Veszprém megyében, az Ajkai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu a Bakony hegység lábánál, egy háromszög alakú völgyben fekszik.

Vonattal megközelíthető a Székesfehérvár–Veszprém–Celldömölk–Szombathely-vasútvonalon; állomása Városlőddel közös.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A települést először egy 1492-es oklevélben említik mint a lövöldi (városlődi) karthauziak birtokát. A mohácsi vészt követően a Veszprémi Püspökség irányítása alá került, de külterületén a Balassa család is rendelkezett földekkel. Lakossága a 16-17. században jobbágyokból és egyházi nemesekből állt.

Számos forrás utal arra, hogy Mátyás király vadászatai alkalmával járt a településen.[forrás?]

A településre az 1730-as években nagyszámú német telepes érkezett, jelentős részük faszerszám-, faedény-, épületfa- és zsindelykészítéssel foglalkozott. A térségen belüli gazdasági szerepét évszázadokon keresztül a település határában működő vas- és üveghuta, a kőedénygyár, majd rövid ideig a téglagyár adta. A község határában feltárt bauxit-telér kitermelését 1962-ben kezdték meg.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kislőd főterén, a barokk-klasszicista stílusban épült Római Katolikus Plébániatemplom közelében található a település leghíresebb látnivalója, a Rőthy Mihály Egyháztörténeti Múzeum,[6][7] amely kegytárgy-gyűjteményéről ismert. Kuriózuma egy 1402-es évszámmal ellátott gerendarész, melyet a német telepesek hoztak magukkal emlékül. A múzeum megtekintéséhez előzetesen időpontot kell kérni a plébánián. A település említést érdemlő műemléke még a temetőben található Kálvária.

Kislőd kiemelkedő turisztikai és rekreációs központja a Sobri Jóska Bakonyi Kalandpark,[8]amely 2009 nyarán nyitotta meg kapuit a vendégek előtt. Itt található Magyarország egyik leghosszabb drótkötélpályája.

A kalandparktól induló 6,2 km hosszúságú tanösvény egészen Úrkútig, a csárdahegyi őskarsztig vezet.

A falu büszkesége a német nemzetiségi énekkar, amely nemcsak a faluban, hanem a falu határain kívül is gyakran ad önálló műsort.

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]