Pusztaszentlászló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pusztaszentlászló
Pusztaszentlaszlo view 2.jpg
Pusztaszentlászló címere
Pusztaszentlászló címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Zalaegerszegi
Kistérség Zalaegerszegi
Jogállás község
Polgármester Varga János Tibor[1]
Irányítószám 8896
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség 585 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 59,96 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 10,34 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pusztaszentlászló (Magyarország)
Pusztaszentlászló
Pusztaszentlászló
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 38′ 28″, k. h. 16° 50′ 32″Koordináták: é. sz. 46° 38′ 28″, k. h. 16° 50′ 32″
Pusztaszentlászló (Zala megye)
Pusztaszentlászló
Pusztaszentlászló
Pozíció Zala megye térképén
Pusztaszentlászló weboldala

Pusztaszentlászló község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pusztaszentlászló Zalaegerszegtől 25 km-re délre, a Válicka-patak völgyében fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legenda szerint a kunok üldözte László király az egykor a falu jelenlegi temetője helyén állt kolostorból vezető alagúton keresztül szabadult meg üldözőitől. A kunok megtorlásként a kolostort lerombolták. Innen ered a névben a puszta előtag. A település a seregét összeszedő, a kunok felett győzedelmeskedő, később szentté avatott királyról kapta a Szentlászló nevet.

A falu első írásos említése egy 1270-es birtokadományról szóló oklevélben olvasható. V. István ekkor adományozta a hűtlenségben bűnösnek talált Arnold fia, Miklós birtokát Ponych zalai ispánnak. Rgészeti ásatások bizonyítják, hogy a mai településtől északnyugatra már a kora Árpád-korban létezett egy határvédelmet ellátó település. Az Árpád-kori temető sír leletei a zalaegerszegi Göcseji Múzeum állandó kiállításán láthatók.

A terület 1356-ban már a Hahóti család tulajdonában volt. A 14. század végén, a 15. század elején a Barlahidai család birtoka volt, valamint részjószága volt ott Csániki Jánosnak. 1511-ből Szentlászlai László fia, Istvánról maradt fenn feljegyzés, akit a nádor iktatott be ottani birtokaiba. Az 1500-as évekből is maradtak fenn iratok birtokadományozásokról, rablásokról, pereskedésekről.

A török hódoltság korában, 1690-ben a kanizsai összeírás szerint a falunak két földesura is volt, Kery Ferenc, és a kanizsai Durath Iszpahya. Az 1760-as, 1770-es években Forintos Ádám uralta a vidéket, 1784-ben pedig már a Sümeghy család tagjai vannak tulajdonosként feltüntetve.

Az 1700-as évek végén a községben összeírt családok száma 37, zömmel magyar nemzetiségű volt. Ez 215 főt jelentett, köztük sok volt a népes család. A községnek jövedelme nem volt, szőlőhegye csak saját szükségletre termett. A földesúrnak heti egy napi igás, vagy gyalogrobottal szolgáltak. Kilencedet nem fizettek semmilyen termény után, és egyházi tizedet sem adtak. Egerszeg mezőváros piacára jártak, búzát, rozsot termeltek, házi kertjeik, gyümölcsöseik voltak.

Az 1841-es összeírás alapján a faluban az ágostai hitvallásúak (evangélikusok) száma jóval magasabb volt, mint a katolikusoké. 1846-ban az ország minden részéről pénzadományok gyűltek az evangélikus imaház felépítésére.

Az 1800-as évekből származó nemesi összeírások szerint a Nagy és Oszterhueber nemesi családok tagjai voltak a földbirtokosok. 1848-ban a forradalomban a falu lakó közül többen is részt vettek. A szomszédos falvak parasztjai összefogtak földesuraik ellen. Megmozdulásukat a hatósági erő elfojtotta. A szabadságharc honvédeinek névtárában tíz pusztaszentlászlói hős is szerepel. Az 1848-as pusztaszentlászlói honvédek közül kiemelkedik Püspöky Gráczián, aki Buda várának visszavételekor zászlóvivőként szerzett elévühetetlen érdemeket. Sírja a településhez tartozó Válicka-puszta temetőjében található.

A község akkori földbirtokosának, Oszterhueber Tarányi Józsefnek volt felesége Deák Klára. A szabadságharc idején Deák Ferenc folyamatosan tájékoztatta sógorát a legfontosabb eseményekről és a hozzájuk fűzött véleményéről. Leveleiben sohasem feledkezett meg nővéréről. Eötvös Károly életrajzi műve szerint a haza bölcse 1855 és 1870 között a legtöbb nyarat - ha csak tehette - nővérénél Pusztaszentlászlón töltötte. Innen levelezett ismerőseivel és hivatalos ügyekben is. A levelezésen kívül, személyesen is itt találkozott több országos jelentőségű államférfival (Tisza Kálmán, Nyáry Pál, Kemény Zsigmond), itt készítették elő és szövegezték meg az 1867-es kiegyezés dokumentumát. Az 1890-es évektől a képviselőtestületi jegyzőkönyvek nyújtanak falunk életéről hiteles tájékoztatást. 1937-ben szükségessé vált egy római katolikus iskola megépítése is, mivel a falu evangélikus iskolája már nem volt képes az összes tankötelest befogadni. Az I. világháború a falu fejlődését különösebben nem érintette, az elesettek emlékét a hősi emlékmű őrzi. A világháború után 1926-ban községünkben is levente egyesület alakult. A 30-as években a Gazdacímtár adatai alapján Pusztaszentlászló birtokosai Nagy Istvánné és gyermekei, a Pörneczy család, a község úrbéres közbirtokossága és Tarányi Ferenc. A II. világháborúban községünkből sok hős áldozta életét, emléküket az utódok napjainkban is kegyelettel őrzik. 1941-ben bukkantak e területen kőolajra a MAORT (Magyar Amerikai Olajipari Részvénytársaság) kutatói. Az olajipari termelés beindulása és a szakemberek letelepedése jelentős gazdasági és szellemi fellendülést hozott, valamint munkalehetőséget biztosított a falu lakosai számára. Az olajipar fejlődésének időszakában a labdarúgócsapat az NB III-ban szerepelt. A háború végén a kőolaj felbecsülhetetlen értéknek számított, ezért ragaszkodott e területhez a német hadsereg, és a "felszabadító" szovjet katonák is, az olajkutak miatt hagytak őrséget a községben. 1947-ben megkezdődött a földosztás, melynek során 544 kat. hold földterület került kiosztásra. 1948-ban államosították katolikus iskolánkat. A felújított iskolát 1954-ben avatták fel. A felső tagozat 1971-től Söjtörre került, majd 1977-ben sor került a teljes körzetesítésre. Az 50-es években kezdett el működni a Haladás Mezőgazdasági Termelőszövetkezet. Ezt követően a községben számos fejlesztés és újítás történt. Kertészet létesült, a 60-as években több évig hévvizes strandfürdő működött az olajtelep szomszédságában. A kertészet öntöző vízzel történő ellátása érdekében megépült a 7,5 hektáros víztározó, amely mellett 1980-tól működik a község szabadidő központja. 1969 és 1990 között Pusztaszentlászló Söjtör társközsége volt. A rendszerváltással a falunak 1990-től önálló önkormányzata és polgármesteri hivatala lett. 1991-ben avattuk az újonnan felépült óvodát és általános iskolát. 1997-ben elkészült a község címere. 2000. október 22-én átvettük a Millenniumi zászlót és felavattuk a község Millenniumi parkját. 2002-ben termálkutat nyitottunk, 2003-ban megkezdtük a termállétesítmények építését.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Püspöky Gráczián síremléke
  • Oszterhueber-kúriaDeák Ferenc sógora, Oszterhueber József (nővére, Deák Klára férje) pusztaszentlászlói birtokán töltötte a nyarakat 1855 és 1870 között. A jogász végzettségű Oszterhueber József 1821. december 13-án vette feleségül Deák Klárát. 1833-ban építette fel pusztaszentlászlói kúriáját. Deák segített a berendezésében, több bútort vásárolt, 1843-ban cserépkályhát épített a kúriába. Deák 1954-ben eladta kehidai birtokát, és Budapestre költözött. Ettől kezdve a nyarakat, egészen annak haláláig sógoránál töltötte. Kedvelt pihenőhelye a kúria udvarán lévő négy hatalmas vadgesztenyefa volt, az alatti padon szokott pihenni. A kúria egy részében ma vegyesbolt, másik részében italbolt működik. Az egykori kúria délnyugati sarkában, ahol annak idején Deák Ferenc szobája volt, 2003-ban születésének 200. évfordulóján egy emlékszobát alakítottak ki, amelyben ki van állítva Deák Ferenc kedvelt kerti padjának rekonstrukciója is. Az egykori kúria falán az eredeti emléktábla 1993-ban készített rekonstruált másolata van elhelyezve. Deák Klára 1859. december 26-án halt meg. Oszterhueber (1868-tól Tarányi) József 1869. január 10-én hunyt el. [3]
  • Püspöky Gráczián 1848-as honvéd sírja1848. május 2-án Görgei seregei bevették a Budai várat. A várfalra az első nemzeti lobogót a 47. zászlóaljban harcoló Püspöky Gráczián tűzte ki.

Ismert emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ott született:

  • Szilvás Rudolf (1920–2007) főorvos, nyugalmazott kórházigazgató, megyei főorvos, Zala megye díszpolgára[4]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Pusztaszentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Zalának büszkesége – Helyszínek, arcok, események Deák Ferenc életéből, Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg, 2003. Szerk. Molnár András, ISBN 963-7226-48-6
  4. Riportfilm Szilvás Rudolfról (2006)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztaszentlászló témájú médiaállományokat.