Pókaszepetk

Pókaszepetk
Pókaszepetk címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Zala
Kistérség 2012-ig	Zalaegerszegi
Jogállás	község
Polgármester	Tóth András
Irányítószám	8932
Körzethívószám	92
Népesség
Teljes népesség	990 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség	52,97 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	18,69 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pókaszepetk Pozíció Magyarország térképén
Pókaszepetk Pozíció Zala megye térképén
é. sz. 46,92460°, k. h. 16,96821°46.9246, 16.96821
Pókaszepetk weboldala

Pókaszepetk Zala megye északi részén, a Zala folyó partján fekvő község, körjegyzőségi székhely.

Közlekedés

Vasút

Pókaszepetk közvetlen a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal mellett fekszik. Egy vasútállomással rendelkezik. A Zalaegerszeg és Celldömölk között közlekedő elővárosi vonatok többsége megáll a településen.

Közút

A település a Zalaegerszeg–Zalabér–Sümeg fontos mellékút mellett fekszik, amely Zalaegerszeg összeköttetését biztosítja Zalaszentgróttal és Sümeggel, de a Veszprém és Győr felé történő közlekedésnek is egy lehetséges útvonala. Továbbá észak-déli irányban a Bérbaltavár–Pókaszepetk–Nagykapornak–Pacsa mellékút szeli keresztül, ám ennek az útnak a forgalma nem túl jelentős.

A község sűrű autóbusz közlekedéssel rendelkezik. Elsősorban Zalaegerszegről érhető el elővárosi és helyközi járatokkal, de sok busz érkezik Zalaszentgrót felől is. Továbbá Sümegre és Veszprémbe is el lehet jutni a településről.

Története

A település Szepetk illetve Zepethk részének első említése 1262-ből való, Pókafa első említése 1453-ból származik. A Zala megyei Szepetk és a mellette fekvő Pacsa, Tötös, Hazugd és Kerecseny falvak honfoglaláskori települések, mert "Maguk a várjobbágyok is vigyáztak, hogy közülük jogtalanul ki ne váljék valaki. 1256-ban a Csabi nembeli Balasey hadnagy, Gothard, Olivér, Bud és több más várjobbágy Dénes országbíró és a zalai ispán [Panyit Bánffy de Alsólindva] előtt perbe fogták a Pacsa-melléki nemeseket, hogy ők tulajdonképp zalai várjobbágyok. Az ispán azonban megállapította, hogy azok Szent István idejétől fogva mindig nemesek voltak, s ezt azután elismerték a várjobbágyok is" (Holub, József. Zala megye története a középkorban. Pécs: Dunántúl Egyetemi Nyomdája, 1929. 53). A középkortól a 18. századig Zepethk-en és a környékbeli Pacsán, Tötösön, Hazugdon és Kerecsenen pl. a Balkó, Basa, Biki, Csalló, Csapos, Csány, Cser, Czengel, Demeter, Elyés, Ember, Érsek, Fábián, Felső, Fodor, Hagy, Henyei, Horvát, Kerecseny, Kovács, Kuti, Lovas, Luka, Madaras, Meleg, Mencseli, Nagy, Nemes, Német, Nyúl, Oheko, Ormándi, Pacsai, Palkos, Parnas, Patkós, Pető, Póka, Rajki, Simon, Szabó, Szász, Szentes, Szompácsi, Székely, Szöke, Tengel, Tóth, Tötösy, Wasper, Zabád, Zepethki és Zsigmond telkes birtokos nemes családok vannak dokumentálva (Tötösy de Zepetnek, Steven. A Zepetneki Tötösy család adattára [1]). A 16. század végén a törökök pusztítják a minden irányból jól megközelíthető két falut és a 18. században népesedik újra.

Az 1848-tól kezdve polgárosodó település kedvező fekvésének köszönhetően komoly fejlődésnek indult, amelynek nagy löketet adott az 1890-ben elkészült Ukk–Csáktornya vasútvonal létrejötte, amely érinti a települést. A 20. század során fejlődése lelassult, de így is megőrizte vezetőszerepét a környezetében.

Pókafát és Szepetket 1943-ban egyesítették.

Külső hivatkozások

• [Tötösy de Zepetnek, Steven. A Zepetneki Tötösy család adattára [2]