Márokföld

Márokföld
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Zala
Kistérség 2012-ig	Lenti
Jogállás	község
Polgármester	Szabó István László^[1]
Irányítószám	8976
Körzethívószám	92
Népesség
Teljes népesség	41 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-
Népsűrűség	5,51 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	7,44 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Márokföld Pozíció Magyarország térképén Koordináták: é. sz. 46,71593°, k. h. 16,44376°46.71593, 16.44376
Márokföld Pozíció Zala megye térképén
é. sz. 46,71593°, k. h. 16,44376°46.71593, 16.44376

Márokföld község Zala megyében, a Lenti kistérségben.

Fekvése [szerkesztés]

A kisközség a magyar–szlovén határ közelében, Lentitől 17 kilométerre északnyugati irányban található. Csesztregtől a 86-os útra van összeköttetése a határ mentén húzódó közúton. A Nemesnép-Kebele (Kobilje) határátkelőhelytől 3 km-re helyezkedik el.

Története [szerkesztés]

Nevét 1345-ben említik először, possessio Markfeulde névalakban. Első tagja a Márk személynevet hordozza, a mássalhangzó torlódás feloldozása miatt az „o” hangzó közbeiktatásával. Utótagja a Márk tulajdonában lévő birtokra, földre utal. Márk tiszteltére emelt temploma volt a névadó.

Kezdetben, a XIV. században a Rezneki családé volt, Zsigmond király azonban 1403-ban az Egerváriaknak ajándékozza. I. Ulászló egyik utolsó parancsával 1444-ben a Gersei Pető család nyeri el a birtokot. A possessio egy része párhuzamosan az alsólendvai nagyurak, a Bánffy család tagjai kezén volt. Ez a család 1644-ben férfi ágon kihalt, így felesége révén Nádasdy Ferenc foglalhatta el a birtokot. A Bánffyak engedték, a Nádasdyak pedig támogatták a reformációt. Az itteniek hitüket kálvinista nyakassággal akkor is megtartották, amikor az igen erőteljesen az ellenreformáció pártján álló és harcosan katolizáló Eszterházyak szerzik meg a falut. A lakosság túlnyomó többsége ma is református vallású.

1930-ban 230 lakosa volt, posta és táviroda Szentgyörgyvölgyön található. Területe 1293 kataszteri hold, lakásainak száma 62 volt. A trianoni határ meghúzása, majd a különösen az ötvenes években a kemény határsáv őrzés az itteni fejlődést súlyosan lefékezte.

A gyerekek Szentgyörgyvölgyre jártak és jelenleg is járnak iskolába. Az oktatási, egészségügyi szolgáltatásokat Szentgyörgyvölgyön biztosítják számukra. A közösségi rendezvényeket a falu kultúrházában tartják. Az infrastrukturális fejlettség a közösségi viszonyok közt jó.

Lakossága a nyolcvanas évektől kezdve rohamosan csökkent, ám ez a gyors csökkenés a betelepüléseknek köszönhetően 1996-ban megállt. Az önkormányzati rendszer megszervezésekor, a rendszerváltás után Márokföld önálló önkormányzattá alakult, de jelenleg Szentgyörgyvölggyel együtt közös körjegyzőséget alkot.

Nevezetességei [szerkesztés]

Az egykor szebb napokat látott településen pár tucat régi ház látható, közülük néhány tornácos lakás. Ezek, és egy ma is használatban lévő, elektromosan működtetett református harangláb mellett vezet az út Szentgyörgyvölgyre.

A falu közösségi házában 10 férőhelyes turistaszálló alakítható ki, amely ideális nagycsaládos és kisebb csoportos üdültetésre. Az erdőszélen szalonnasütőhely és esőbeálló házikó várja a turistákat.

Jegyzetek [szerkesztés]

↑ Márokföld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)