Drávaszentistván
| Drávaszentistván (Štefanec) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Muraköz |
| Község | Kisszabadka |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1366 |
| Polgármester | Josip Šegović |
| Irányítószám | 40321 |
| Körzethívószám | (+385) 040 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 753 fő (2001)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Drávaszentistván
Pozíció Horvátország térképén
|
|
| é. sz. 46° 22′ 25″, k. h. 16° 29′ 45″ | |
Drávaszentistván (horvátul Štefanec) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Kisszabadkához tartozik.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Csáktornyától 5 km-re délkeletre a Csáktornyát Perlakkal összekötő 20-as főút mellett fekszik.
Története[szerkesztés]
A települést 1366-ban "Stephanouch" alakban említik először. 1478-ban "Steffanecz" néven szerepel a csáktornyai uradalomhoz tartozó falvak felsorolásában.[2]
A csáktornyai uradalom részeként I. Lajos király 1350-ben Lackfi István erdélyi vajdának adományozta, aki 1351-től a horvát-szlavón-dalmát báni címet viselte. Miután a Lackfiak kegyvesztettek lettek a Muraközt 1397-ben a Kanizsaiak kapták meg, akik Zsigmond király hívei voltak, de már 1405-ben elvették tőlük. 1437 után a Cilleieké, majd a Cilleiek többi birtokával együtt Vitovec János horvát bán szerezte meg, de örökösei elveszítették. Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is.
1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halára ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba. Ekkor a falunak három adózója volt. A király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
Vályi András szerint " STEFANECZ. Kis, és Nagy Stefanecz. Horvát faluk Szala Várm. földes Urok G. Álthán Uraság, lakosaik katolikusok, fekszenek Szoboticzához nem meszsze, és annak filiáji; határbéli földgyeik középszerűek." [3]
1910-ben 532, túlnyomórészt horvát lakosa volt. 1920-ig Zala vármegye Perlaki járásához tartozott, majd a délszláv állam része lett. 1941 és 1945 között újra Magyarország része volt, majd visszakerült a jugoszláv államhoz. 2010-ben 753 lakosa volt.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. augusztus 1.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
|
||||||||||||||||||||||||||||
