Perlak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Perlak (Prelog)
Kirche Prelog.JPG
A Szent Jakab plébániatemplom
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Muraköz
Rang város
Alapítás éve 1264
Polgármester Dragutin Glavina (HNS)
Irányítószám 40323
Körzethívószám (+385) 040
Népesség
Teljes népesség 4288 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 150 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Perlak  (Horvátország)
Perlak
Perlak
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 20′ 13″, k. h. 16° 36′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 20′ 13″, k. h. 16° 36′ 48″
Perlak weboldala

Perlak (horvátul Prelog) város és község Horvátországban, Muraköz megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csáktornyától 15 km-re keletre a Dráva bal partján fekszik. Perlak mellett a községhez tartoznak Csehlaka, Drávaegyház, Drávafüred, Drávasiklós, Henisfalva, Ligetvár és Ottok falvak.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a bronzkorban és a vaskorban is éltek emberek. A rómaiak az 1. században foglalták el ezt a vidéket. A 3. században villa rustica épületegyüttes állt itt.

A 13. században a Muraközben főként német királyi hospesek telepedtek le, akiknek a kézművesség és kereskedelem fellendítése volt a feladata. Perlakot 1264-ben említik először a Rátold nembeli Roland horvát bán oklevelében "Prelak" alakban. Az oklevél keltének napja december hatodika ma a város ünnepnapja. 1334-ben a zágrábi püspökség oklevele megemlíti a Muraköz 11 egyházközsége között a perlakit is. A település 1461-ben "Perlak", 1478-ban "Prilakh" néven szerepel oklevélben. 1480-ban Mátyás király táborozott itt seregével. Ekkor már oppidumként, azaz mezővárosként említik. Révje a Ludbregi, majd a Bitovecz családé volt.[2]

A település akkor lett kereskedelmi központ, amikor 1546-ban a Zrínyi család tulajdonába került. Amikor 1671-ben Zrínyi Pétert felségárulásért kivégezték sokan elmenekültek tartva az idegen hadak pusztításától. 1716-tól a lakosság száma újra növekedni kezdett és a növekedés folyamatos volt a 20. század közepéig. Egy 1750-es útleírás szerint Perlak nagy és népes város, forgalmas utcákkal és sok kis szalmatetős faházzal. Ebben az időben a régió legfejlettebb kézműves központja volt. A 18. század közepén már iskolája is működött. 1761-ben felépült a barokk Szent Jakab templom is. A 18. században két fontos gazdasági esemény történt a településen. Az első a királyi só raktár, a másik a selyemgyár alapítása, mely a Muraköz első jelentős ipari üzeme volt és 1848-ig működött. 1786-ban az első népszámlálás során Perlakon 1729 lakost számláltak. Csáktornyán ugyanekkor csak 1048 lakos élt. A 19. század közepére Perlak a Muraköz legjelentősebb települése lett, a lakosság, a kézművesek, a céhek és az üzletek számát tekintve is a Muraköz kereskedelmi és gazdasági központja.

Vályi András szerint " PERLAK. Prelok. Elegyes horvát Mezőváros Szala Vármegyében, földes Ura Gróf Álthán Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Horvát Országnak széle felé, sóház is van benne, határja a’ természetnek szép javaival bővelkedik, első osztálybéli." [3]

A város fejlődése azonban a 19. század második felében érthetetlenül megtorpant, a vasútvonal elkerülte, ezért távol esett a Budapestet Fiuméval összekötő kereskedelmi útvonaltól. Ez az ipari termelés visszaeséséhez vezetett. Az első bank 1873-ban nyílt meg és a század végére a lakosság száma 4000 körül volt. 1905-ben megalapították a pelaki takarékpénztárat.

A 20. század elején is folytatódott a visszaesés, a város elveszítette korábbi közigazgatási hatáskörét. 1910-ben 4518 lakosából 3754 horvát, és 713 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Perlaki járásának székhelye volt. 1918-ban a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz, majd Jugoszláviához tartozott. 1941 és 1945 között visszakerült Magyarországhoz. 1990-ben a független Horvátország része lett. 1997-ben újra városi rangot nyert. 2001-ben Lakosainak száma 4288, a hozzá tartozó településekkel 7871 lakosából 7738 horvát volt. Ma a lakosság több mint 50%-a az iparból, 23 %-a kereskedelemből és vendéglátásból, 18 %-a mezőgazdaságból él. A városban bíróság, iskola, sport és tűzoltó egyesületek, rendőrség működik. A város folyamatosan bővül és fejlődik.

1885-ben kezdte meg működését a kir.járásbíróság

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Jakab tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1758 és 1761 között épült barokk stílusban. Építői stájer mesterek voltak. A főoltár Koeniger grazi szobrászművész munkája. Két mellékoltára Szent József és Nepomuki Szent János tiszteletére van szentelve, a 19. században készültek neogótikus stílusban.
  • A plébániát 1768-ban építették.
  • A településen több 18. századi szobor is áll, melyeket Szent Flórián, Szent Lőrinc, a Szent Család és a Szenvedő Krisztus tiszteletére emeltek.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. augusztus 12.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796