Rezi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rezi
Várrom (10994. számú műemlék) 2.jpg
A rezi vár
Rezi címere
Rezi címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Keszthelyi
Kistérség Hévízi
Jogállás község
Polgármester Cserép Gábor[1]
Irányítószám 8373
Körzethívószám 83
Népesség
Teljes népesség 1155 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 39,59 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 29,78 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rezi  (Magyarország)
Rezi
Rezi
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 50′ 28″, k. h. 17° 13′ 16″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 28″, k. h. 17° 13′ 16″
Rezi  (Zala megye)
Rezi
Rezi
Pozíció Zala megye térképén
Rezi weboldala

Rezi község Zala megyében, a Keszthelyi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rezi Keszthelytől 8 kilométerre északra, a Keszthelyi-hegység belsejében helyezkedik el. Nyugatról, délről és északról erdőségek, keletről szőlős domboldalak övezik a községet. A faluba Cserszegtomaj – Keszthely felől lehet közúton eljutni, illetve egy kis forgalmú bekötőút vezet a Keszthely–ZalaszántóSümeg mellékútra. Sűrű autóbusz-összeköttetésben áll Keszthellyel, illetve a település központjától egy kilométerre fekvő zalaszántói mellékúton Sümeggel is.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rezi első említése 1236-ból való. Ekkor királyi szolgák lakták a települést. A helység legjelentősebb épülete, a vár később épült. A forrásokban legkorábban 1335-ben fordul elő mint királyi vár. Az 1370-es évek során a Laczfiak kezére szállt a vár, ám hűtlenségük miatt a király elkobozta a tulajdont. 1427-ben Zsigmond király a gersei Pethőknek adományozta, ezúttal a településsel együtt.

A 16. században a települést sok csapás érte. 1538-ban a veszprémi érsek familiárisai fosztották ki. 1555-től a törökök birtokolták a települést, amelyet többször is leromboltak, ám pusztán nem maradt. A vár eközben védelmi funkciókat látott el, annak ellenére, hogy nem számított végvárnak. Így lényegében csak a katonák hatalmaskodásai ismertek a környék lakói felett. Végül 1586-ban a elrendelték a vár lebontását egyrészt a lakosok érdekében, másrészt félve, hogy a törökök kezére kerül.

A ma is működő Gyöngyösi betyár csárda

A törökök kiűzése után hamar a Pethő család egyedüli földesúrrá vált a településen. A 18. században rövid időre az Esterházy család kezére szállt a birtok, ám a század közepétől a Festeticsek jobbágytelepülése lett Rezi egészen 1945-ig. Ez egyben a falu életének fellendülését is jelentette, lakosságszáma nagyban nőtt, azonban a 20. század közepéig nagyrészt mezőgazdasági település maradt Keszthely szolgálatában.

Az 1950-es években kiépült a település infrastruktúrája. Az 1960-as években a század elejétől jellemző kőipar nagyban meglódult, a kőfaragó iparosok termékei országszerte híressé váltak. Az 1980-as évek során azonban az iparág lehanyatlott, 1988-ban megszűnt a helyi kőbánya is.

Az 1990-es évek végén, egy csendes időszak után, a település ismét fejlődésnek indult. Ezúttal az idegenforgalom vált Rezi elsődleges profiljává, amelyben fontos szerepet játszik egyrészt Keszthely és Hévíz közelsége, másrészt kedvező adottságai a falusi turizmus számára (csendessége és természetközelisége), végül a település komoly borkultúrája.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Rezi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rezi témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]