Rezi
| Rezi | |||
 |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Zala | ||
| Kistérség | Hévízi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Cserép Gábor[1] | ||
| Irányítószám | 8373 | ||
| Körzethívószám | 83 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1179 fő (2011. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 39,59 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 29,78 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Rezi
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Rezi
Pozíció Zala megye térképén
|
|||
| Rezi weboldala | |||
Rezi község Zala megyében, a Hévízi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Rezi Keszthelytől 8 kilométerre északra, a Keszthelyi-hegység belsejében helyezkedik el. Nyugatról, délről és északról erdőségek, keletről szőlős domboldalak övezik a községet. A faluba Cserszegtomaj – Keszthely felől lehet közúton eljutni, illetve egy kis forgalmú bekötőút vezet a Keszthely–Zalaszántó–Sümeg mellékútra. Sűrű autóbusz-összeköttetésben áll Keszthellyel, illetve a település központjától egy kilométerre fekvő zalaszántói mellékúton Sümeggel is.
[szerkesztés] Története
Rezi első említése 1236-ból való. Ekkor királyi szolgák lakták a települést. A helység legjelentősebb épülete, a vár később épült. A forrásokban legkorábban 1335-ben fordul elő mint királyi vár. Az 1370-es évek során a Laczfiak kezére szállt a vár, ám hűtlenségük miatt a király elkobozta a tulajdont. 1427-ben Zsigmond király a gersei Pethőknek adományozta, ezúttal a településsel együtt.
A 16. században a települést sok csapás érte. 1538-ban a veszprémi érsek familiárisai fosztották ki. 1555-től a törökök birtokolták a települést, amelyet többször is leromboltak, ám pusztán nem maradt. A vár eközben védelmi funkciókat látott el, annak ellenére, hogy nem számított végvárnak. Így lényegében csak a katonák hatalmaskodásai ismertek a környék lakói felett. Végül 1586-ban a elrendelték a vár lebontását egyrészt a lakosok érdekében, másrészt félve, hogy a törökök kezére kerül.
A törökök kiűzése után hamar a Pethő család egyedüli földesúrrá vált a településen. A 18. században rövid időre az Esterházy család kezére szállt a birtok, ám a század közepétől a Festeticsek jobbágytelepülése lett Rezi egészen 1945-ig. Ez egyben a falu életének fellendülését is jelentette, lakosságszáma nagyban nőtt, azonban a 20. század közepéig nagyrészt mezőgazdasági település maradt Keszthely szolgálatában.
Az 1950-es években kiépült a település infrastruktúrája. Az 1960-as években a század elejétől jellemző kőipar nagyban meglódult, a kőfaragó iparosok termékei országszerte híressé váltak. Az 1980-as évek során azonban az iparág lehanyatlott, 1988-ban megszűnt a helyi kőbánya is.
Az 1990-es évek végén, egy csendes időszak után, a település ismét fejlődésnek indult. Ezúttal az idegenforgalom vált Rezi elsődleges profiljává, amelyben fontos szerepet játszik egyrészt Keszthely és Hévíz közelsége, másrészt kedvező adottságai a falusi turizmus számára (csendessége és természetközelisége), végül a település komoly borkultúrája.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Rezi vár
- Szőlőhegyi kápolna
- Szent Orbán szobor
- Római katolikus templom
- Gyöngyösi betyár csárda
- A településen áthalad az Országos Kéktúra.
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
|
|||||||
