Festetics-kastély (Keszthely)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Festetics-kastély
(Keszthely)
Festetics-kastélyegyüttes 1.jpg
A Festetics-kastély
Épült 1745 - 1880
Építész Gustav Haas
Maximilian Paschkisch
Stílus barokk
Család Festetics család

Jelenlegi funkció múzeum, kastélyszálló
Elhelyezkedése
Festetics-kastély (Keszthely) (Zala megye)
Festetics-kastély (Keszthely)
Festetics-kastély
(Keszthely)
Pozíció Zala megye térképén
é. sz. 46° 46′ 14″, k. h. 17° 14′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 14″, k. h. 17° 14′ 30″

A Festetics-kastély Keszthely kiemelkedő jelentőségű műemléke. Építése még a 18. század közepén kezdődött el, ám csak az 1880-as években, nagyszabású átépítés és bővítés után nyerte el végleges formáját. A város minden évben több kulturális eseménynek ad helyet, amelyek egy részét a Festetics-kastély dísztermében szervezik. Önálló kongresszusi központtal és színházzal rendelkezik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 18. század elején Keszthely több földesúr tulajdonában volt. A legnagyobb birtokostól, Pethő Jánostól vásárolta meg az ő részeit Festetics Kristóf 1739-ben. A barokk stílusú kastély építése a 18. század közepén kezdődött és még e század folyamán többször átalakították. 1883–87 között neobarokk toronnyal és újabb épületrészekkel bővítették. Ezáltal az U alakú (cour d'honneur elrendezésű), egyemeletes, közép- és oldalrizalitokkal tagolt kastély főhomlokzata elvesztette korábbi szimmetriáját. A kastély 101 helyiségből áll. A kastély bejárata előtt található a család leghíresebb tagjának, gróf Festetics Györgynek a szobra, aki kiemelten fontosnak tartotta a kultúrát. A kastélyban 20 termen keresztül mutatják be, hogyan éltek a főurak a 18., 19. században. A Tükör teremben minden héten tartanak operett koncerteket.

A kastély légifelvételen

A második világháború nem okozott komoly pusztítást a városban, a Festetics-kastély épülete, bútorzatának legalább egy része és könyvtára épen maradt. A könyvtár megmenekülése annak is köszönhető, hogy a fosztogatásokat megelőzendő a könyvtári szárnyat az ott elraktározott berendezési tárgyakkal együtt elfalazták. A könyvtár állományából utóbb az értékesebb példányokat Budapestre szállították és beolvasztották az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményébe, majd más kötetekkel pótolták őket. A kastély berendezésének jelentős része a háborúval és utána mégis szétszóródott, elvándorolt. Kisebb berendezési és dísztárgyak máig tisztázatlan körülmények között a háborús idők zűrzavarában vagy utána kallódtak el a kastélyból. A hévízi fürdőkórházba menekített és ott megrongálódott bútorokat később Budapestre, az Iparművészeti Múzeumba szállították restaurálásra. Más, veszélyeztetettnek tartott, kiemelkedő kvalitású bútorokat a háború után, a kastélyból is szállítottak Budapestre, az akkori szóhasználattal "elhagyott javakként" kezelve őket. Így a kastély berendezésének legjelentősebb, főleg XVIII. századi francia rokokó és klasszicista bútorai máig az Iparművészeti Múzeumban, raktárban vagy a Múzeum nagytétényi kastély-beli kiállítóhelyén találhatóak meg. Bizakodásra adhat okot, hogy 2013. április 16-i keszthelyi látogatásán Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár szóbeli nyilatkozatban fejezte ki a kormány elkötelezettségét és fejlesztési szándékát[1] abban a vonatkozásban is, hogy a Festetics-kastélyból származó berendezési tárgyakat az Iparművészeti Múzeumból már a közeljövőben visszaszállítják a kastélyba, ezzel is gazdagítva és hitelesebbé téve az ország leglátogatottabb kastélymúzeumát.

A könyvtár

A Helikon könyvtár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Keszthely – és egyben a Festetics család – legjelentősebb alakja Festetics György (17551819), aki 1791-től élt Keszthelyen. 1799 és 1801 között könyvtári szárnyat épített a kastélyhoz, számos folyóirat, szépirodalmi mű megjelenését támogatta. 1817-től évente kétszer rendezte meg a Helikon ünnepségeket, melyen a Dunántúl legnevesebb költőit, íróit látta vendégül. Innen a Berzsenyi Dániel szájából elhangzó mondás, amely Keszthelyt „kis magyar Weimar”-nak nevezi.
A Helikon könyvtár kb. 80 ezer kötetes gyűjteményét a Festetics család hozta létre. A könyvek között több régi enciklopédia és régi nyomat található. Ez Európa legnagyobb épen maradt főúri könyvtára. A könyvtár nevezetes nagytermének faragott tölgyfa bútorait Kerbl János keszthelyi asztalos készítette.

A Balatoni Borok Háza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kastély 500 éves pincerendszerében 2005 óta helyet kap a Balatoni Borok Háza, amely borkóstolóval egybekötött tárlatvezetést kínál.

A Helikon Kastélymúzeum[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Helikon könyvtárat is magában foglaló Festetics-kastély az ország negyedik legnagyobb kastélyaként teljes felújítása után jelentős kiállításokkal és rangos zenei rendezvényekkel várja a látogatókat. A felújítás után az új múzeumépületben állandó vadászati múzeum nyitotta meg kapuit. Az új épület tetőterében a történelmi modellvasút kiállításon Európa egyik legnagyobb terepasztala látható.

A kastély parkja

Bélyegen[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon 1992. március 27-én a kastélyt ábrázoló 15 Ft névértékű bélyeget adtak ki. (Tervezője Vertel József.)

A kastélypark[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 42 hektáros park természetvédelmi terület. Több különleges fafajta található benne. A kínai páfrányfenyőket még Festetics György idejében ültették. A legidősebb fa egy 400 éves mocsári tölgy (Quercus robur).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Művészeti lexikon
  • Magyar kastélyok

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. MTI: Visszaszolgáltatják a letétbe helyezett műtárgyakat. kormany.hu, 2013. április 16. (Hozzáférés: 2013. december 15.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Festetics-kastély (Keszthely) témájú médiaállományokat.